-
mederi: @Orsós: Kösz a példákat. Ami "katyvasz" az vitathatatlanul hülyeség.2019. 12. 07, 21:47 Időszerű kérdések: jelen, múlt, jövő
-
Orsós: @mederi: A mai 0 idején Jézus kb. 7 éves lehetett. Amikor az író jelenének idejét tudom, a...2019. 12. 07, 13:09 Időszerű kérdések: jelen, múlt, jövő
-
mederi: @Orsós: "Tárgyilagosan leírok egy történelmi tényt, ami befejeződött, lezárult." Ekkor fel...2019. 12. 06, 22:57 Időszerű kérdések: jelen, múlt, jövő
-
Orsós: @aphelion: wmn.hu/kult/51700-lenin-elvtars-szerelmi...-bolsevizmus-atyjan-2019. 12. 06, 15:38 Időszerű kérdések: jelen, múlt, jövő
-
Orsós: @aphelion: Nem ismerem Balassi minden művét alaposan. Tudnál idézni olyan művét, ami nem m...2019. 12. 06, 15:37 Időszerű kérdések: jelen, múlt, jövő
Nyelvről vitatkozik kollégáival?
Kételyei támadtak?
Kálmán László nyelvész olvasóink égető kérdéseire válaszol:
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
- Mit állítsunk?
Olvasgassa itt a rovat korábbi cikkeit is!

Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Sajnálatos, hogy az Európai Bizottság zöld utat adott a magyar médiatörvénynek – fejtette ki az Európa Tanács emberi jogi biztosa.
Thomas Hammarberg, az Európa Tanács emberi jogi biztosa az Euractive-nak adott interjújában élesen kritizálta az Európai Bizottságot, amiért az elfogadhatónak találta a módosított magyar médiatörvényeket.
„Ezt annak ellenére tette, hogy még most is komoly problémák maradtak a sajtószabadság, az információforrások védelme és egyéb területeken” – fejtette ki a biztos. Elmondta, hogy a magyar kormány párhuzamosan két egyeztetés folytatott: egyet a brüsszeli Bizottsággal és egyet az általa vezetett biztosi hivatallal. A biztosi hivatal a médiatörvény módosításait aprólékosan tanulmányozta és úgy találta, hogy azok számos ponton továbbra is aggályosak emberi jogi szempontból. Ennek a véleményüknek egy dokumentumban hangot is adtak.
A biztos szerint az Európai Bizottság a kritikus hangú tanulmány ellenére „úgy tűnt”, hogy beleegyezett a módosításokba. Erre aztán a magyar kormány most úgy utal, mintha Brüsszel „áldását” adta volna a médiatörvény végleges változatára, ami sajnálatos.
Hammarberg egyébként a nyugati médiával sem teljesen elégedett. Elmondta, hogy sok médiaszakértő szerint egyes nyugati lapok – példának az angol Daily Telegraphot és a Daily Mailt említette – a lakosság szélesebb rétegeit igyekeznek xenofób reakciók felé terelni.
„Valaminek történnie kell, hogy a média, ahogy számos országban történik, ne váljék a kormány, az állami hatóságok propagandájának eszközévé. Felvilágosult vitára lenne szükség a kérdésben.”
Arra a kérdésre, hogy vajon a válság árát az alapvető emberi jogaink visszaszorulásával fizetjük-e meg, a biztos kifejtette: a vezető politikusok megnyilvánulásaikban nem konstruktívak és nem pozitívak. Míg úgy véli, nem hátrálnak meg, ha az alapvető értékeink – köztük az emberi jogok – védelméről van szó, hajlamosak szélsőséges csoportok cselekedeteit legitimizálni ahelyett, hogy felvállalnák a vitát és megkísérelnék elmagyarázni, miért nincs igazuk.
Hammarberg szerint Angela Merkel, David Cameron és Nicolas Sarkozy, akik szerint „a mutikultutalizmusnak vége”, újradefiniálták a kifejezést: úgy beszélnek most a multikulturalizmusról, mintha az az elkülönüléspárti muszlim közösség támogatásával lenne egyenlő. Leginkább az iszlám európai térnyerésére koncentrálnak, holott a multikulturalizmusnak egymás megbecsülését, a társadalmak sokszínűségét, és más kultúrák elfogadását kéne jelentenie.
„[A multikulturalizmus] azt a tényt jelelöli, hogy tudunk együtt dolgozni. Ha a kifejezést negatív értelemben használjuk, egy másik típusú és sokkal negatívabb párbeszédet indítunk, mint amire valaha is számíthattunk volna” – fejezi be interjúját az emberi jogi biztos.