nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
  • mederi: @arafuraferi: 21 Hát bizony, az írott források, és képek, néha(?) becsapják az embert..
    2022. 12. 05, 20:36  Álszölkup garázdálkodik a Wikipédián
  • mederi: @Fülig James: 18 Kiegészítés a válaszomhoz. -Megnéztem a linket, de az nem az ural szó ere...
    2022. 11. 29, 10:54  Urál‒Altaj
  • mederi: @Fülig James: 18 Az idéző jelben lévő kérdő mondatrészt magából a cikkből idéztem, de nem ...
    2022. 11. 28, 21:55  Urál‒Altaj
  • Fülig James: @Fülig James: Alighanem itt arról lehet szó, hogy az obi-ugor összeesküvés végül, a 18. sz...
    2022. 11. 26, 11:19  Urál‒Altaj
  • Fülig James: @szigetva: Azt a reményt mederi pénzéből finanszírozzák, csak ő nem tud róla.
    2022. 11. 26, 11:12  Urál‒Altaj
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Szigorú kritika Magyarországnak az Európa Tanács emberi jogi biztosától

Sajnálatos, hogy az Európai Bizottság zöld utat adott a magyar médiatörvénynek – fejtette ki az Európa Tanács emberi jogi biztosa.

nyest.hu | 2011. május 9.
|  

Thomas Hammarberg, az Európa Tanács emberi jogi biztosa az Euractive-nak adott interjújában élesen kritizálta az Európai Bizottságot, amiért az elfogadhatónak találta a módosított magyar médiatörvényeket.

„Ezt annak ellenére tette, hogy még most is komoly problémák maradtak a sajtószabadság, az információforrások védelme és egyéb területeken” – fejtette ki a biztos. Elmondta, hogy a magyar kormány párhuzamosan két egyeztetés folytatott: egyet a brüsszeli Bizottsággal és egyet az általa vezetett biztosi hivatallal. A biztosi hivatal a médiatörvény módosításait aprólékosan tanulmányozta és úgy találta, hogy azok számos ponton továbbra is aggályosak emberi jogi szempontból. Ennek a véleményüknek egy dokumentumban hangot is adtak.

A biztos szerint az Európai Bizottság a kritikus hangú tanulmány ellenére „úgy tűnt”, hogy beleegyezett a módosításokba. Erre aztán a magyar kormány most úgy utal, mintha Brüsszel „áldását” adta volna a médiatörvény végleges változatára, ami sajnálatos.

Hammarberg egyébként a nyugati médiával sem teljesen elégedett. Elmondta, hogy sok médiaszakértő szerint egyes nyugati lapok – példának az angol Daily Telegraphot és a Daily Mailt említette – a lakosság szélesebb rétegeit igyekeznek xenofób reakciók felé terelni.

„Valaminek történnie kell, hogy a média, ahogy számos országban történik, ne váljék a kormány, az állami hatóságok propagandájának eszközévé. Felvilágosult vitára lenne szükség a kérdésben.”

Arra a kérdésre, hogy vajon a válság árát az alapvető emberi jogaink visszaszorulásával fizetjük-e meg, a biztos kifejtette: a vezető politikusok megnyilvánulásaikban nem konstruktívak és nem pozitívak. Míg úgy véli, nem hátrálnak meg, ha az alapvető értékeink – köztük az emberi jogok – védelméről van szó, hajlamosak szélsőséges csoportok cselekedeteit legitimizálni ahelyett, hogy felvállalnák a vitát és megkísérelnék elmagyarázni, miért nincs igazuk.

Hammarberg szerint Angela Merkel, David Cameron és Nicolas Sarkozy, akik szerint „a mutikultutalizmusnak vége”, újradefiniálták a kifejezést: úgy beszélnek most a multikulturalizmusról, mintha az az elkülönüléspárti muszlim közösség támogatásával lenne egyenlő. Leginkább az iszlám európai térnyerésére koncentrálnak, holott a multikulturalizmusnak egymás megbecsülését, a társadalmak sokszínűségét, és más kultúrák elfogadását kéne jelentenie.

„[A multikulturalizmus] azt a tényt jelelöli, hogy tudunk együtt dolgozni. Ha a kifejezést negatív értelemben használjuk, egy másik típusú és sokkal negatívabb párbeszédet indítunk, mint amire valaha is számíthattunk volna” – fejezi be interjúját az emberi jogi biztos.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
Még nincs hozzászólás, legyen Ön az első!
Információ
X