-
Sándorné Szatmári: @nasspolya: 25 -re Folytatás: "A -d-re talán a válasz az, hogy fiktív tőre épül, nincs öná...2024. 10. 13, 11:41 Ál- és Tudomány
-
Sándorné Szatmári: @nasspolya: 25 "Miért pont ez a két nyelv?" Mármint az (illír-) pannon - kelta (==> a k...2024. 10. 12, 10:34 Ál- és Tudomány
-
nasspolya: @Sándorné Szatmári: Miért pont ez a két nyelv? Az illírből főleg csak tulajdonnevek és pár...2024. 10. 10, 07:37 Ál- és Tudomány
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: A szer szó sokoldalú jelentése a MAI magyar nyelvben amire gondoltam és amiről ...2024. 10. 06, 20:07 Ál- és Tudomány
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Azért inkább a tudományos forrásokat ajánlanám: uesz.nytud.hu/index.ht...2024. 10. 06, 14:26 Ál- és Tudomány
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Sajnálatos, hogy az Európai Bizottság zöld utat adott a magyar médiatörvénynek – fejtette ki az Európa Tanács emberi jogi biztosa.
Thomas Hammarberg, az Európa Tanács emberi jogi biztosa az Euractive-nak adott interjújában élesen kritizálta az Európai Bizottságot, amiért az elfogadhatónak találta a módosított magyar médiatörvényeket.
„Ezt annak ellenére tette, hogy még most is komoly problémák maradtak a sajtószabadság, az információforrások védelme és egyéb területeken” – fejtette ki a biztos. Elmondta, hogy a magyar kormány párhuzamosan két egyeztetés folytatott: egyet a brüsszeli Bizottsággal és egyet az általa vezetett biztosi hivatallal. A biztosi hivatal a médiatörvény módosításait aprólékosan tanulmányozta és úgy találta, hogy azok számos ponton továbbra is aggályosak emberi jogi szempontból. Ennek a véleményüknek egy dokumentumban hangot is adtak.
A biztos szerint az Európai Bizottság a kritikus hangú tanulmány ellenére „úgy tűnt”, hogy beleegyezett a módosításokba. Erre aztán a magyar kormány most úgy utal, mintha Brüsszel „áldását” adta volna a médiatörvény végleges változatára, ami sajnálatos.
Hammarberg egyébként a nyugati médiával sem teljesen elégedett. Elmondta, hogy sok médiaszakértő szerint egyes nyugati lapok – példának az angol Daily Telegraphot és a Daily Mailt említette – a lakosság szélesebb rétegeit igyekeznek xenofób reakciók felé terelni.
„Valaminek történnie kell, hogy a média, ahogy számos országban történik, ne váljék a kormány, az állami hatóságok propagandájának eszközévé. Felvilágosult vitára lenne szükség a kérdésben.”
Arra a kérdésre, hogy vajon a válság árát az alapvető emberi jogaink visszaszorulásával fizetjük-e meg, a biztos kifejtette: a vezető politikusok megnyilvánulásaikban nem konstruktívak és nem pozitívak. Míg úgy véli, nem hátrálnak meg, ha az alapvető értékeink – köztük az emberi jogok – védelméről van szó, hajlamosak szélsőséges csoportok cselekedeteit legitimizálni ahelyett, hogy felvállalnák a vitát és megkísérelnék elmagyarázni, miért nincs igazuk.
Hammarberg szerint Angela Merkel, David Cameron és Nicolas Sarkozy, akik szerint „a mutikultutalizmusnak vége”, újradefiniálták a kifejezést: úgy beszélnek most a multikulturalizmusról, mintha az az elkülönüléspárti muszlim közösség támogatásával lenne egyenlő. Leginkább az iszlám európai térnyerésére koncentrálnak, holott a multikulturalizmusnak egymás megbecsülését, a társadalmak sokszínűségét, és más kultúrák elfogadását kéne jelentenie.
„[A multikulturalizmus] azt a tényt jelelöli, hogy tudunk együtt dolgozni. Ha a kifejezést negatív értelemben használjuk, egy másik típusú és sokkal negatívabb párbeszédet indítunk, mint amire valaha is számíthattunk volna” – fejezi be interjúját az emberi jogi biztos.