-
Sándorné Szatmári: Szerintem beszűkül a gondolkozás féleségek korábbi sokasága, míg a tere, ahol keresgélni l...2024. 03. 25, 09:02 Hogyan alakul át az olvasás?
-
Sándorné Szatmári: Ezek a modellek tehát (micsoda véletlen) fékezik a "féknyúz" terjedését ..? :)2024. 03. 12, 18:39 Álhírek felsimerése nyelvi modellek...
-
Sándorné Szatmári: @cikk: Véleményem eltekintve a konkrét (pl. összeesküvés) példától: -Működő nyelvelméleti ...2024. 03. 10, 09:31 Titkos víziók vagy vizionált titkok?...
-
Sándorné Szatmári: A cikk szerint a nyelv fontos jellemzője, hogy a szavak jelentése kommunikációs helyzeteke...2024. 03. 01, 09:37 Diszkriminált állatok
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: Amit írsz, nyilván én is észre veszem.. A jelentés és tartalom ugyanakkor rávil...2024. 02. 23, 21:02 Nyelvek születése és terjedése
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Egy kutatás szerint a nők hajlamosabbak féltékenykedni Facebook-posztok miatt, mint a férfiak. Főleg akkor, amikor úgy érzik, hogy a mások láthatják, hogy kapcsolatukban problémák léptek fel.
A vizsgálatban 226 heteroszexuális egyetemista korú fiatal férfit és nőt kérdeztek meg arról, hogy hogyan reagálnának abban a helyzetben, ha meglátnának a Facebookon egy fényképet, amelyen párjuk egy másik, ellenkező nemű emberrel látható. A hipotetikus helyzetben a résztvevők láthatták a párjuk posztjainak biztonsági beállításait, azaz tudhatták, hogy az ismerőseik közül kikkel van megosztva az adott fénykép. A vizsgálatból az derült ki, hogy a nők inkább hajlamosak féltékenykedni egy ilyen helyzetben, mint a férfiak – számol be a Cyberpsychology, Behavior, and Social Networking című lapban publikált eredményekről a LiveScience tudományos hírportál.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Mind a férfiak, mind pedig a nők féltékenyebbek voltak abban az esetben, amikor a fénykép nem volt nyilvános, azaz mások nem láthatták azt a Facebookon. Ugyanis ez azt jelentette számukra, hogy párjuk valamit titkolni akar előlük. Ha a fotó nyilvános volt, akkor a férfiak esetében a féltékenység szintje csökkent, a nőknél azonban magas szinten maradt. A nők abban az esetben is féltékenyebbnek bizonyultak a férfiaknál, ha viszonylag kevés olyan kép volt partnerük Facebook-oldalán, amelyen kettesben láthatók.
Ezek az eredmények összességében azt mutatják, hogy a nőket és a férfiakat másképp érinti érzelmileg az, hogy a partnerük esetleges hűtlensége nyilvánosságot kap a közösségi oldalon. Az is látható, hogy a nők több negatív érzelmet élnek át, amikor azt hiszik, hogy a partnerük irántuk való elköteleződéséről nincs elég nyilvános bizonyíték.
Kérdéses azonban, hogy az elképzelt szituációban kapott eredmények mit árulnak el a valós viselkedésről. Azt tehát mindennek alapján nem tudjuk megjósolni, vezethet-e egy-két Facebook-poszt szakításhoz. A jövőben a kutatók olyan kísérletet terveznek elvégezni, a mostani képzelt szituáció mintájára, amelyből kiderülhet, valóban veszélyeztetheti-e a kapcsolatokat a Facebookos aktivitás.
Korábbi vizsgálatokból az már kiderült, hogy azok az emberek, akik több időt töltenek a Facebookon, inkább hajlamosak féltékenykedni, és gyakrabban kattintanak partnerük profiloldalára, mint azok, akik kevesebb időt töltenek a közösségi portálon. Az is világos, hogy Facebook „olvasásakor” az emberek hajlamosak egyféleképpen értelmezni a többféleképpen is értelmezhető szituációkat. Például az elképzelt helyzetben alkalmazott képeken a hűtlenség nem volt egyértelmű, a résztvevők mégis többségükben hűtlenségre gyanakodtak. Ez a fajta egyirányú értelmezés pedig negatív érzelmeket, féltékenységet generált bennük.
Forrás