A szigetország állami összefogást kezdeményezett annak érdekében, hogy megfelelő szakképzésben részesült pedagógusokkal segítsen a diszlexiásokon. A tanulási zavar egyre inkább terjed a brit iskolások körében – a felmérések szerint kb. minden 12. gyereket érint.

A kormány tehát úgy döntött, hogy az elkövetkezendő két esztendőben 10 millió fontot szán a megfelelő pedagógusképzésre. A specialisták több iskola ellátásáról is gondoskodnak; a cél az, hogy minden állami iskola szakértőhöz jusson, ha szüksége lenne rá.

Sir Jim Rose, a kormányvizsgálat vezetője a következőket mondta a képzés szükségességéről: „egyre gyarapszik azon bizonyítékok száma, amelyek arra utalnak, hogy a diszlexia komoly rövid és hosszú távú következményekkel jár az iskolába járás kezdetétől a kamaszkorig és tovább. A jelentés legelőször is egyszer s mindenkorra leszámol azzal a kérdéssel, hogy létezik-e a diszlexia. Igen, létezik, és komoly kihívások elé állít minket.”

Judi Stewart, a Brit Diszlexiaszövetség ügyvezetője melegen üdvözölte a kormány döntését, és, ahogy fogalmazott, „a javaslatok a változás és a fejlődés alapját jelentik, és országszerte javítják majd sok, diszlexiás iskolás gyermek oktatását.”