-
mederi: @szigetva: 19 Ami kezdeti feltételezéssel indul, nem cáfolható, de rendszere bizonyítható,...2021. 03. 01, 08:46 Mi végett kell beszólni?
-
szigetva: @mederi: A hozzászólásaidra nehéz reagálni, mert amit írsz azt nem nagyon lehet a nyelvtud...2021. 02. 28, 13:08 Mi végett kell beszólni?
-
mederi: Az ok és a cél szavak használata -mint a "miatt" és "végett"- esetében, szerintem azért cs...2021. 02. 28, 12:45 Mi végett kell beszólni?
-
szlagy1: Én ebből a 10-ből szívesen kivenném Esterházyt, Nádast, Konrádot, Hemző Károly (fotográfus...2021. 02. 26, 17:19 Kik a legtöbbet idegen nyelvre fordított...
-
mrregisterz: Egy újságíró írta: B. Krisztián ígéretéhez híven elfogadta a büntetést, de az ügyész súlyo...2021. 02. 26, 10:54 Mi végett kell beszólni?
Nyelvről vitatkozik kollégáival?
Kételyei támadtak?
Kálmán László nyelvész olvasóink égető kérdéseire válaszol:
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
- Mit állítsunk?
Olvasgassa itt a rovat korábbi cikkeit is!

Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
SMS – már maga az elnevezés is felháborító lehetne, hiszen nyelvromboló rövidítés. Vagy mégsem? 1ből +látjuk, h az-e.
Akinek volt már lelkiismeret-furdalása amiatt, hogy megyek helyett m1ek, hogy helyett egy h betű került az sms-ébe (vagy inkább szöveges üzenetébe?), ezúton feloldozást kap. Egy friss kutatásnak a Reading and Writing folyóiratban megjelent eredményei szerint ugyanis nemhogy rontja, de fejlesztheti a nyelvi készségeket a rövidítésektől hemzsegő sms- és csetnyelv.
A Newsweek egyenesen egy születőfélben lévő új angol nyelvjárásként emlegeti ezt a behelyettesítésekkel átszőtt és elvonatkoztatott jelektől hemzsegő nyelvhasználatot – angol nevén a textese-t. Annyit mindenesetre leszögezhetünk, hogyha a szülés nem is, az anyakönyvezés nehézkes lesz – a pedagógusok között például számos ellenzője van a nyelv efféle „gyilkolásának”. Bár megakadályozni nemigen tudják a használatukat, sokan komolyan tartanak tőle, hogy a szótagokat sőt szavakat helyettesítő számok (például a 6, 7 vagy az 1), netán a hangzásukra apellálva használt betűk (ngm az engem helyett) roncsolást vihetnek végbe a nyelvben.
Ennél talán még komolyabb vád, hogy a diszlexia kialakulását serkentheti az sms-ek – bájosabb, de sajnos hosszabb nevükön susmusok – nyelve. Ez azonban egyelőre nem bizonyított, és – ahogyan a Newsweek felhívja rá a figyelmet – nyelvészek nem is nagyon szólaltak fel eddig a kérdésben.
Egészen ezidáig: nemrégiben ugyanis David Crystal frissen megjelent könyvében éppen ennek az ellenkezője mellett érvel. Az elismert nyelvészprofesszor magyarázata szerint a piktogramok és különféle rövidítések, betűszavak egyrészt nem a modern kor találmányai, másrészt kifejezetten kreativitást igénylőek. Ezért aztán azok a fiatalok (vagy öregek), akik gyakran használják üzeneteik nyelvében ezeket a „kreált” szavakat, jobb kapcsolatteremtők lehetnek hagyományosan értekező társaiknál.
A tinik helyes- vagy helytelen írását vizsgáló kutatás szerint ráadásul általában jobb helyesírók azok a gyerekek, akik lépten-nyomon rövidítgetnek ügyes-bajos susmusolásuk során. A szavak megfelelő betűzése tehát nem rövidítéshasználat kérdése, világít rá a Scientific American folyóirat cikke. Aki amúgy is ismeri a szavak helyesírását, annak nem rontja a teljesítményét az efféle „hanyag” szövegelés, aki viszont egyébként is rossz helyesíró… nos, azon persze az sms sem segít.