-
Sándorné Szatmári: Szerintem beszűkül a gondolkozás féleségek korábbi sokasága, míg a tere, ahol keresgélni l...2024. 03. 25, 09:02 Hogyan alakul át az olvasás?
-
Sándorné Szatmári: Ezek a modellek tehát (micsoda véletlen) fékezik a "féknyúz" terjedését ..? :)2024. 03. 12, 18:39 Álhírek felsimerése nyelvi modellek...
-
Sándorné Szatmári: @cikk: Véleményem eltekintve a konkrét (pl. összeesküvés) példától: -Működő nyelvelméleti ...2024. 03. 10, 09:31 Titkos víziók vagy vizionált titkok?...
-
Sándorné Szatmári: A cikk szerint a nyelv fontos jellemzője, hogy a szavak jelentése kommunikációs helyzeteke...2024. 03. 01, 09:37 Diszkriminált állatok
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: Amit írsz, nyilván én is észre veszem.. A jelentés és tartalom ugyanakkor rávil...2024. 02. 23, 21:02 Nyelvek születése és terjedése
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
SMS – már maga az elnevezés is felháborító lehetne, hiszen nyelvromboló rövidítés. Vagy mégsem? 1ből +látjuk, h az-e.
Akinek volt már lelkiismeret-furdalása amiatt, hogy megyek helyett m1ek, hogy helyett egy h betű került az sms-ébe (vagy inkább szöveges üzenetébe?), ezúton feloldozást kap. Egy friss kutatásnak a Reading and Writing folyóiratban megjelent eredményei szerint ugyanis nemhogy rontja, de fejlesztheti a nyelvi készségeket a rövidítésektől hemzsegő sms- és csetnyelv.
A Newsweek egyenesen egy születőfélben lévő új angol nyelvjárásként emlegeti ezt a behelyettesítésekkel átszőtt és elvonatkoztatott jelektől hemzsegő nyelvhasználatot – angol nevén a textese-t. Annyit mindenesetre leszögezhetünk, hogyha a szülés nem is, az anyakönyvezés nehézkes lesz – a pedagógusok között például számos ellenzője van a nyelv efféle „gyilkolásának”. Bár megakadályozni nemigen tudják a használatukat, sokan komolyan tartanak tőle, hogy a szótagokat sőt szavakat helyettesítő számok (például a 6, 7 vagy az 1), netán a hangzásukra apellálva használt betűk (ngm az engem helyett) roncsolást vihetnek végbe a nyelvben.
Ennél talán még komolyabb vád, hogy a diszlexia kialakulását serkentheti az sms-ek – bájosabb, de sajnos hosszabb nevükön susmusok – nyelve. Ez azonban egyelőre nem bizonyított, és – ahogyan a Newsweek felhívja rá a figyelmet – nyelvészek nem is nagyon szólaltak fel eddig a kérdésben.
Egészen ezidáig: nemrégiben ugyanis David Crystal frissen megjelent könyvében éppen ennek az ellenkezője mellett érvel. Az elismert nyelvészprofesszor magyarázata szerint a piktogramok és különféle rövidítések, betűszavak egyrészt nem a modern kor találmányai, másrészt kifejezetten kreativitást igénylőek. Ezért aztán azok a fiatalok (vagy öregek), akik gyakran használják üzeneteik nyelvében ezeket a „kreált” szavakat, jobb kapcsolatteremtők lehetnek hagyományosan értekező társaiknál.
A tinik helyes- vagy helytelen írását vizsgáló kutatás szerint ráadásul általában jobb helyesírók azok a gyerekek, akik lépten-nyomon rövidítgetnek ügyes-bajos susmusolásuk során. A szavak megfelelő betűzése tehát nem rövidítéshasználat kérdése, világít rá a Scientific American folyóirat cikke. Aki amúgy is ismeri a szavak helyesírását, annak nem rontja a teljesítményét az efféle „hanyag” szövegelés, aki viszont egyébként is rossz helyesíró… nos, azon persze az sms sem segít.