-
Mózsibácsi: @Endre_Nem: "Másrészt idáig egyetlen olyan tanulmány jelent meg, amely megkérdőjelezte, ho...2019. 10. 19, 15:09 A „finnugor elmélet” folyton...
-
Mózsibácsi: @MolnarErik: "Végezetül: Eljutott hozzád, amit az OFFolások kapcsán írtak neked a modik?" ...2019. 10. 19, 14:24 1. rész: négy nap a Transzszibériai...
-
MolnarErik: @Mózsibácsi: Tisztában vagy a felkiáltójel jelentésével? A "diktatorikus" és az "álhírterj...2019. 10. 19, 11:17 1. rész: négy nap a Transzszibériai...
-
Mózsibácsi: @szigetva: Milyen "indulatokról" beszélsz! Itt egyedül Te használsz indulatokat kifejező s...2019. 10. 19, 06:27 1. rész: négy nap a Transzszibériai...
-
szigetva: @Roland2: Alapvetően csak arra akartam rámutatni, hogy Géki álhírt terjeszt, amikor azt mo...2019. 10. 19, 01:12 1. rész: négy nap a Transzszibériai...
Nyelvről vitatkozik kollégáival?
Kételyei támadtak?
Kálmán László nyelvész olvasóink égető kérdéseire válaszol:
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
- Mit állítsunk?
Olvasgassa itt a rovat korábbi cikkeit is!
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
egueguegueguegu-eguegueguegueguegu...
A római korban a százezer lakosú Palmüra a kelet-nyugati kereskedelem egyik legfontosabb csomópontja volt, ám a tudósok sokáig nem értették, hogy miként boldogult ilyen sok ember a sivatagban, és hogyan biztosította a város az élelem- és vízellátást – a rejtélyt norvég és szír kutatók fejtették meg.
A Bergeni Egyetem kutatói szír kollégáikkal nem magát a Damaszkusztól 240 kilométerre északkeletre lévő romvárost, hanem a tágabb környékét vizsgálták és műholdfelvételek alapján rengeteg római kori majorság, falu maradványait sikerült azonosítaniuk – olvasható a PhysOrg (http://phys.org) tudományos hírportálon.
A legérdekesebb felfedezésük a kétezer éves víztározók és ciszternák voltak, amelyek az esővíz gyűjtésére szolgáltak. A római korban Palmüra térsége még nem sivatagosodott el, hanem füves sztyeppe volt. Bár az éghajlat száraz volt, az időnként lezúduló csapadékot a fű gyökérzetének köszönhetően nem tudta azonnal elnyelni a talaj.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
A tározókban, ciszternákban összegyűjtött esővíznek köszönhetően tudták élelemmel ellátni a környező falvak a várost. A földművelők jó kapcsolatokat ápoltak a beduinokkal is, megengedve nekik a legeltetést a nyári hónapokban, a kecskék, birkák ürüléke viszont megtrágyázta földjeiket.
„Tanulságos számunkra Palmüra példája, hiszen a növekvő népesség ellátásához egyre több földre van szükség. Ha kétezer éve termővé tudták tenni a földet egy száraz régióban, nekünk is sikerül a 21. századi korszerű eszközök segítségével megművelni a sivatagot” – hangsúlyozta a kutatásokat irányító Christian Meyer, a Bergeni Egyetem professzora.