-
ganajtúrós bukta: @Sándorné Szatmári: Amúgy nincs kedved kalandmesternek jelentkezni a legközelebbi m.a.g.u....2025. 07. 09, 18:00 Mi bizonyítja, hogy a magyar nyelv finnugor?
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Egyetlen konkrétum van a hosszú szövegedben: a magyarban E3-ban nincs ...2025. 07. 09, 11:17 Mi bizonyítja, hogy a magyar nyelv finnugor?
-
Sándorné Szatmári: @ganajtúrós bukta: Idézet a cikkből: "...erősen kritizálják a nyelvcsalád fogalmát. Ennek ...2025. 07. 09, 10:23 Mi bizonyítja, hogy a magyar nyelv finnugor?
-
ganajtúrós bukta: @Sándorné Szatmári: Az alapszókincs az olyan szavak amiket nap mint nap folyamatosan haszn...2025. 07. 08, 23:12 Mi bizonyítja, hogy a magyar nyelv finnugor?
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: Igen, feltételezem, hogy nem véletlenül maradtak fenn.. Nem ki, hanem rátalálta...2025. 07. 08, 11:17 Mi bizonyítja, hogy a magyar nyelv finnugor?
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
egueguegueguegu-eguegueguegueguegu...
A római korban a százezer lakosú Palmüra a kelet-nyugati kereskedelem egyik legfontosabb csomópontja volt, ám a tudósok sokáig nem értették, hogy miként boldogult ilyen sok ember a sivatagban, és hogyan biztosította a város az élelem- és vízellátást – a rejtélyt norvég és szír kutatók fejtették meg.
A Bergeni Egyetem kutatói szír kollégáikkal nem magát a Damaszkusztól 240 kilométerre északkeletre lévő romvárost, hanem a tágabb környékét vizsgálták és műholdfelvételek alapján rengeteg római kori majorság, falu maradványait sikerült azonosítaniuk – olvasható a PhysOrg (http://phys.org) tudományos hírportálon.
A legérdekesebb felfedezésük a kétezer éves víztározók és ciszternák voltak, amelyek az esővíz gyűjtésére szolgáltak. A római korban Palmüra térsége még nem sivatagosodott el, hanem füves sztyeppe volt. Bár az éghajlat száraz volt, az időnként lezúduló csapadékot a fű gyökérzetének köszönhetően nem tudta azonnal elnyelni a talaj.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
A tározókban, ciszternákban összegyűjtött esővíznek köszönhetően tudták élelemmel ellátni a környező falvak a várost. A földművelők jó kapcsolatokat ápoltak a beduinokkal is, megengedve nekik a legeltetést a nyári hónapokban, a kecskék, birkák ürüléke viszont megtrágyázta földjeiket.
„Tanulságos számunkra Palmüra példája, hiszen a növekvő népesség ellátásához egyre több földre van szükség. Ha kétezer éve termővé tudták tenni a földet egy száraz régióban, nekünk is sikerül a 21. századi korszerű eszközök segítségével megművelni a sivatagot” – hangsúlyozta a kutatásokat irányító Christian Meyer, a Bergeni Egyetem professzora.