-
szkitatilla: @Fejes László (nyest.hu): Jó akkor nézzük! Bár Szinnyei is valóban leírta, hogy: „Tudvalev...2019. 07. 17, 21:52 A „finnugor elmélet” folyton...
-
Fejes László (nyest.hu): @szkitatilla: „Talán nem is kell, hogy idézzem neked azokat az “összemosós dolgokat” -” De...2019. 07. 17, 20:57 A „finnugor elmélet” folyton...
-
szkitatilla: @Fejes László (nyest.hu): “Itt vannak a kulcsidézetek a legfontosabb tankönyvekből, népsze...2019. 07. 17, 20:10 A „finnugor elmélet” folyton...
-
Fejes László (nyest.hu): @benzin: Túléli, legfeljebb majd külföldön. Majd ha lehetőség lesz, visszahozzák. Addig ma...2019. 07. 17, 15:38 A „finnugor elmélet” folyton...
-
Fejes László (nyest.hu): @bloggerman77: „Ugyanezt a szemléletet követték a tanmkönyvek, a népszerűsítő irodalom...”...2019. 07. 17, 15:36 A „finnugor elmélet” folyton...
Nyelvről vitatkozik kollégáival?
Kételyei támadtak?
Kálmán László nyelvész olvasóink égető kérdéseire válaszol:
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
- Mit állítsunk?
Olvasgassa itt a rovat korábbi cikkeit is!
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
egueguegueguegu-eguegueguegueguegu...
A római korban a százezer lakosú Palmüra a kelet-nyugati kereskedelem egyik legfontosabb csomópontja volt, ám a tudósok sokáig nem értették, hogy miként boldogult ilyen sok ember a sivatagban, és hogyan biztosította a város az élelem- és vízellátást – a rejtélyt norvég és szír kutatók fejtették meg.
A Bergeni Egyetem kutatói szír kollégáikkal nem magát a Damaszkusztól 240 kilométerre északkeletre lévő romvárost, hanem a tágabb környékét vizsgálták és műholdfelvételek alapján rengeteg római kori majorság, falu maradványait sikerült azonosítaniuk – olvasható a PhysOrg (http://phys.org) tudományos hírportálon.
A legérdekesebb felfedezésük a kétezer éves víztározók és ciszternák voltak, amelyek az esővíz gyűjtésére szolgáltak. A római korban Palmüra térsége még nem sivatagosodott el, hanem füves sztyeppe volt. Bár az éghajlat száraz volt, az időnként lezúduló csapadékot a fű gyökérzetének köszönhetően nem tudta azonnal elnyelni a talaj.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
A tározókban, ciszternákban összegyűjtött esővíznek köszönhetően tudták élelemmel ellátni a környező falvak a várost. A földművelők jó kapcsolatokat ápoltak a beduinokkal is, megengedve nekik a legeltetést a nyári hónapokban, a kecskék, birkák ürüléke viszont megtrágyázta földjeiket.
„Tanulságos számunkra Palmüra példája, hiszen a növekvő népesség ellátásához egyre több földre van szükség. Ha kétezer éve termővé tudták tenni a földet egy száraz régióban, nekünk is sikerül a 21. századi korszerű eszközök segítségével megművelni a sivatagot” – hangsúlyozta a kutatásokat irányító Christian Meyer, a Bergeni Egyetem professzora.