-
Sándorné Szatmári: Szerintem beszűkül a gondolkozás féleségek korábbi sokasága, míg a tere, ahol keresgélni l...2024. 03. 25, 09:02 Hogyan alakul át az olvasás?
-
Sándorné Szatmári: Ezek a modellek tehát (micsoda véletlen) fékezik a "féknyúz" terjedését ..? :)2024. 03. 12, 18:39 Álhírek felsimerése nyelvi modellek...
-
Sándorné Szatmári: @cikk: Véleményem eltekintve a konkrét (pl. összeesküvés) példától: -Működő nyelvelméleti ...2024. 03. 10, 09:31 Titkos víziók vagy vizionált titkok?...
-
Sándorné Szatmári: A cikk szerint a nyelv fontos jellemzője, hogy a szavak jelentése kommunikációs helyzeteke...2024. 03. 01, 09:37 Diszkriminált állatok
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: Amit írsz, nyilván én is észre veszem.. A jelentés és tartalom ugyanakkor rávil...2024. 02. 23, 21:02 Nyelvek születése és terjedése
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Oroszország a 16. század közepétől szinte észrevétlenül elfoglalta és gyarmatosította az Uráltól keletre eső hatalmas területet: Ez a hódítás ugyanakkor ablakot nyitott – a 18. századtól – a szibériai népek történetének, életmódjának, anyagi és szellemi kultúrájának megismeréséhez.
Szibéria magyar szemmel címmel hat részből álló előadássorozat kezdődik szerdán a Néprajzi Múzeumban. A május 8-ig tartó ismeretterjesztő előadássorozat célja, hogy közelebb hozza a látogatókhoz a raktárakban rejlő nemzetközi gyűjtemény darabjait. A rendhagyó előadásokat Kerezsi Ágnes muzeológus tartja. A szibériai és a finnugor témákat feldolgozó előadásokon az Európa-gyűjtemény raktárban rejlő páratlan műtárgyait is bemutatják. Megismerhetik a résztvevők a 19. századi őshazakereső expedíciók történetét csakúgy, mint a későbbi időkben a múzeum munkatársai által Szibériában végzett kutatásokat, Diószegi Vilmos sámánizmussal kapcsolatos vagy az előadó, Kerezsi Ágnes rokonnépek körében végzett kutatásait.
A Néprajzi Múzeum legkorábbi, már az intézmény megalapítása előtt három évtizeddel létrejött kollekcióját Reguly Antalnak az 1840-es évek elején az oroszországi rokonnépek körében gyűjtött tárgyai képezik. A nyelvi és kulturális értelemben rokonnak tekintett ázsiai népek körében végzett gyűjtések a későbbiekben is jelentős szerepet játszottak a múzeum tevékenységében és szorosan kapcsolódtak az őshazakereső expedíciókhoz.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Külön előadás foglalkozik azzal a meglepően gyorsan lezajlott folyamattal, ahogy Oroszország a 16. század közepétől szinte észrevétlenül elfoglalta és gyarmatosította az Uráltól keletre eső hatalmas területet. Ez a hódítás ugyanakkor ablakot nyitott – a 18. századtól – a szibériai népek történetének, életmódjának, anyagi és szellemi kultúrájának megismeréséhez. Témája lesz az előadássorozatnak az is, hogy mi az aktuális helyzet a régióban és vajon mit hozhat a jövő, hiszen az olaj- és gázkitermelés alapjaiban változatta meg az ott élő népek életét, szokásait. Ezek a változások visszafordíthatatlan folyamatokat indítottak el, amelyek alapjaiban fenyegetik az ott élő kis népek fennmaradását – mondta el az MTI-nek Kerezsi Ágnes.
A sorozatban többek között szó lesz a nyelvrokonságról, az ugor-török háborúról, Reguly Antal gyűjtőútjáról, az Orosz Birodalom és a finnugor népek kapcsolatáról, Szibéria őslakóiról. Kitér az előadó távoli és közeli nyelvrokonaink életmódjára, hitvilágára, de beszélni fog a finnugor népek mai helyzetéről, az olaj-, gáz- és ipari szennyezésről. Az előadások szerdánként 17.30-kor kezdődnek a Néprajzi Múzeum 1. emeleti könyvtártermében.