nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
  • bm: @rofia: Ha végigolvastad volna a cikket, bölcs maradtál volna.
    2023. 02. 04, 00:14  A mi latinunk
  • mederi: @szigetva: Az ezer évvel ezelőtti tévedés a "gy" hang írását illetően nem éppen mulandó, r...
    2023. 02. 03, 18:12  Urál‒Altaj
  • szigetva: @mederi: Abszolút tények nyilván nincsenek. A te hozzászólásaidra azonban a „jelen tudásun...
    2023. 02. 02, 10:55  Urál‒Altaj
  • mederi: @szigetva: Szerintem ilyen típusú vizsgálatoknál abszolút tényekről nyilván nem lehet szó,...
    2023. 02. 02, 08:31  Urál‒Altaj
  • szigetva: @mederi: Csak ez lehetetlen, ha valaki a tényeknek nincs birokában.
    2023. 02. 01, 11:49  Urál‒Altaj
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Oroszország ablakot nyitott Szibériára

Oroszország a 16. század közepétől szinte észrevétlenül elfoglalta és gyarmatosította az Uráltól keletre eső hatalmas területet: Ez a hódítás ugyanakkor ablakot nyitott – a 18. századtól – a szibériai népek történetének, életmódjának, anyagi és szellemi kultúrájának megismeréséhez.

MTI | 2013. február 27.
|  

Szibéria magyar szemmel címmel hat részből álló előadássorozat kezdődik szerdán a Néprajzi Múzeumban. A május 8-ig tartó ismeretterjesztő előadássorozat célja, hogy közelebb hozza a látogatókhoz a raktárakban rejlő nemzetközi gyűjtemény darabjait. A rendhagyó előadásokat Kerezsi Ágnes muzeológus tartja. A szibériai és a finnugor témákat feldolgozó előadásokon az Európa-gyűjtemény raktárban rejlő páratlan műtárgyait is bemutatják. Megismerhetik a résztvevők a 19. századi őshazakereső expedíciók történetét csakúgy, mint a későbbi időkben a múzeum munkatársai által Szibériában végzett kutatásokat, Diószegi Vilmos sámánizmussal kapcsolatos vagy az előadó, Kerezsi Ágnes rokonnépek körében végzett kutatásait.

A Néprajzi Múzeum legkorábbi, már az intézmény megalapítása előtt három évtizeddel létrejött kollekcióját Reguly Antalnak az 1840-es évek elején az oroszországi rokonnépek körében gyűjtött tárgyai képezik. A nyelvi és kulturális értelemben rokonnak tekintett ázsiai népek körében végzett gyűjtések a későbbiekben is jelentős szerepet játszottak a múzeum tevékenységében és szorosan kapcsolódtak az őshazakereső expedíciókhoz.

Külön előadás foglalkozik azzal a meglepően gyorsan lezajlott folyamattal, ahogy Oroszország a 16. század közepétől szinte észrevétlenül elfoglalta és gyarmatosította az Uráltól keletre eső hatalmas területet. Ez a hódítás ugyanakkor ablakot nyitott – a 18. századtól – a szibériai népek történetének, életmódjának, anyagi és szellemi kultúrájának megismeréséhez. Témája lesz az előadássorozatnak az is, hogy mi az aktuális helyzet a régióban és vajon mit hozhat a jövő, hiszen az olaj- és gázkitermelés alapjaiban változatta meg az ott élő népek életét, szokásait. Ezek a változások visszafordíthatatlan folyamatokat indítottak el, amelyek alapjaiban fenyegetik az ott élő kis népek fennmaradását – mondta el az MTI-nek Kerezsi Ágnes.

A sorozatban többek között szó lesz a nyelvrokonságról, az ugor-török háborúról, Reguly Antal gyűjtőútjáról, az Orosz Birodalom és a finnugor népek kapcsolatáról, Szibéria őslakóiról. Kitér az előadó távoli és közeli nyelvrokonaink életmódjára, hitvilágára, de beszélni fog a finnugor népek mai helyzetéről, az olaj-, gáz- és ipari szennyezésről. Az előadások szerdánként 17.30-kor kezdődnek a Néprajzi Múzeum 1. emeleti könyvtártermében.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
Még nincs hozzászólás, legyen Ön az első!
Információ
X