Egyetlen párt, így a Fidesz sem tudja uralni a médiát – jelentette ki Koltay András, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának tagja egy hétfő esti pódiumbeszélgetésen.

A Budai Liberális Klub rendezvényén Koltay András kifejtette: a kilencvenes évek médiaháborúja, amely arról szólt, hogy minden számottevő politikai erőnek jut-e „kellő mennyiségű” médiafelület, véget ért; aki akarja, el tudja mondani a véleményét.

Hozzátette: az ezt lehetővé tévő fórumok – mindenekelőtt az internet elterjedése miatt – még akkor is újrateremthetők volnának, ha egy „ellenzéki lap” a rá kiszabott büntetések miatt ellehetetlenülne. Szerinte ez azonban nem fog megtörténni, mivel egy politikai napilapnak éveken át súlyos jogsértések sokaságát kellene elkövetnie ahhoz, hogy a médiatanács 25 millió forintos bírsággal sújtsa, és ezt aztán a bíróság is jóváhagyja.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

Arra az észrevételre, hogy a Magyar Televízió esti hírháttérműsorába az elmúlt hónapokban egyetlen ellenzéki politikust sem hívtak meg, valamint hogy egy vizsgálat szerint az MTV esti Híradója is parlamenti arányuknál nagyobb szereplési lehetőséget biztosít a kormánypártoknak, Koltay András úgy reagált: ha valaki ezt észleli, tegyen panaszt a médiatanácsnál. A közönség erre gúnyos tapssal reagált, mire Koltay értetlenségének adott hangot, és hangsúlyozta: ha objektív módszerek valamely közszolgálati hírműsor kiegyensúlyozatlanságát bizonyítják, a médiatanács ezt meg fogja állapítani.

Szólt arról is, hogy a kereskedelmi televíziók világát – amelyet elmondása szerint borzasztónak tart – nem lehet szabályozással megváltoztatni, ezért arra a közszolgálat megerősítése lehet a megfelelő válasz. Mint mondta, bár a korábbi médiatörvény a kereskedelmi televíziókat arra kötelezte, hogy adásuk tíz százalékában közszolgálati műsorokat sugározzanak, az RTL Klub a Fókuszt és a Mónika-show-t tüntette fel ilyenként. Szerinte ez azt bizonyítja, hogy aki kereskedelmi tévés logika alapján készít műsort, „alkatilag képtelen” közszolgálati műsorok előállítására.

A beszélgetésen – amelyet Kozák Márton, a Magyar Televízió kuratóriumának egykori, az SZDSZ által delegált tagja vezetett – Széky János újságíró, az Élet és Irodalom publicistája arról beszélt, hogy a médiatörvényre nem lehet egyszerűen „Fidesz-ármányként” tekinteni, hiszen abban az elmúlt huszonöt év káros tendenciái jelennek meg, szelleme pedig nem különbözik lényegesen a 2008 és 2009 fordulóján elkészült ötpárti médiatörvény-tervezettől. Az új médiaszabályozással kapcsolatos aggályai közül kiemelte, hogy azonos elvek szerint méri az elektronikus médiát és az írott sajtót, valamint azt, hogy gumiszabályokban fogalmazza meg a médiumok kötelezettségeit, és ezzel bizonytalanságot teremt.

Vágvölgyi B. András újságíró, a Magyar Narancs korábbi főszerkesztője „öncenzúratörvénynek” nevezte a médiatörvényt, megjegyezve: nem azzal a három ponttal van igazán probléma, amelyet az Európai Bizottság kifogásolt, hanem azzal, hogy a jogszabály meglévő rossz reflexeket erősít fel. A magyar média még kevésbé lesz bátor, a törvény visszafogottságra ösztönözheti, például a választásokkor, a büntetéstől tartó politikai lapokat – mondta.

Koltay András erre úgy válaszolt: nem lát olyan paragrafust a médiatörvényben, amely öncenzúrára sarkallna.

Arra a kérdésre, hogy a szólásszabadság kutatójaként hogyan vállalhat szerepet annak a médiahatóságnak munkájában, amelynek tagjait egy „kötcsei alapokon” álló párt jelölte, úgy felelt: nem olvasta a miniszterelnök kötcsei beszédét, a kultúrharcnak azonban nem látja értelmét, korábbi, a szólásszabadságról és a nyilvánosság fontosságáról alkotott felfogása pedig nem változott. Ezzel kapcsolatban közölte, az, hogy a médiatanács üléseiről nem készül szó szerinti jegyzőkönyv, testületi döntés volt.