nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Olvasni jó!
Olvasásnépszerűsítés – avagy, ha a hegy nem megy a könyvtárba…

…akkor a könyvtár megy: el a családokhoz, vagy ki az utcára, a ligetekbe, esetleg fel a Twitterre. Időről időre akciók indulnak világszerte, melyekkel a szervezők megpróbálják visszahozni az olvasás igencsak megcsappant ázsióját.

Somfai Barbara | 2010. július 19.
|  

Mint tudjuk, az olvasás visszaszorulóban, tömegkultúrából lassan szubkultúrává válik. Az olvasók fogyatkozó tábora azonban úgy tűnik, igen lelkes, nemigen akar beletörődni kisebbségi helyzetébe. Olvasásnépszerűsítő programok, kampányok indulnak időről időre világszerte, hogy az emberekkel „csak azért is” megszerettessék az olvasást. Merthogy olvasni jó. Akkor meg nehogy már ne olvasson mindenki!

Olvasásnépszerűsítés – avagy, ha a hegy nem megy a könyvtárba…
Családi Olvasás Éve 2010

Magyarországon a legutóbbi ilyen kezdeményezés, a Családi Olvasás Éve, igen friss, a könyvhéttel egy időben indult. Az OSZK Könyvtári Intézetének 2010. május 30-tól 2011. március 31-ig tartó kampánya egyfajta szellemi zöldmozgalomként kívánja ráirányítani a figyelmet az olvasásra. A könyvtár a PISA legfrissebb kutatására hívta fel a figyelmet, mely szerint, míg 40 évvel ezelőtt a felnőtt népesség 60 százaléka olvasott, napjainkban már csak 40 százalék állítja ezt magáról. Pedig aki lemarad az olvasásban, azt könnyebben fenyegeti a funkcionális analfabetizmus, a nyelvi elszegényedés.

A cél, hogy megértessék a családokkal, hogy az olvasás egyrészről segíti a család egységét, másrészről felhívja a figyelmet arra, hogy az olvasásban való lemaradás súlyos kulturális hátrányt jelent. Mivel a család az olvasás megismertetése és megszerettetése szempontjából az első, megalapozó és motiváló közeg, a szülői tudatosság, a szülői példa egy életre szólóan meghatározó tényező. A program részeként az elkövetkező hónapokban lehetőség lesz családi olvasójegyet váltani a könyvtárakba, családtörténeti kutatásokat végezni, családi ünnepeket, születésnapokat a könyvtár épületében tartani, vagy digitalizálni a családi fotótárat.

Olvasóliget

Ehhez a kampányhoz kapcsolódott egy másik, tavaly már sikert aratott kezdeményezés, az olvasóliget. Ennek lényege, hogy ligetekben, parkokban spontán létrehozott „könyvtárakban” természeti környezetben nyugágyakon, puffokon olvashatunk könyveket, folyóiratokat. Ilyen alkalmi könyvtárakkal idén elsősorban Pécsen, Európa kulturális fővárosban találkozhatunk, ahol a sétálóutcákban, parkokban hoznak létre alkalmi olvasóhelyeket az „értelem és kényelem” jegyében. A tapasztalatok azt mutatják, hogy sikeres a kezdeményezés, a családok akár több órát is eltöltenek az olvasóligetben.

Könyvkirályok Szegeden

Európa számos országában indítottak már hasonló kampányokat az olvasás népszerűsítése érdekében. Norvégiában a „Kulturális Iskolatáska” elnevezésű program a művészetek és a kultúra megismertetésére koncentrált. Svédországban „Vigyázat! Az olvasás függőséget okoz, és hatással lehet gyermeked fejlődésére!” címen kívántak kiemelt segítséget nyújtani a gyermekeknek és fiataloknak a kultúrához való hozzáférésben. Ausztriában az „Egész Ausztria olvas. Találkozzunk a könyvtárban!” című program keretében a könyvtárak látogatottságát is igyekeztek növelni az olvasás népszerűsítése mellett. Németországban „Lesestart 2008” címmel az olvasási kedv csökkenésének ellensúlyozásaként indítottak kampányt.

Magyarországon a 2001-es esztendőt nyilvánították az Olvasás Évének, 2005-ben pedig brit és német példa nyomán a „Nagy Könyv” program keretében az ország kedvenc könyvét kereste és találta meg.

A szegedi Somogyi-könyvtár is hirdetett olvasásnépszerűsítő játékot általános iskolásoknak. Idén a könyvhéten harmadszor választottak könyvkirályt. A polgármester a Városháza dísztermében koronázta meg az ötödikes Berényi Kristóf Bálintot, aki az elmúlt évben a legtöbbet, pontosan 67 kötetet olvasott el a könyvtárosok által ajánlott könyvek közül. (Ez 11279 oldalt, és egy 118 centiméter magas könyvtornyot jelent.) Ezzel egy időben – mintegy dobogós helyezésként - főkönyvhercegeket és könyvhercegeket is választottak, és minden résztvevő a Könyves Birodalom tagja lesz. A nemesi címeket a 2011-es könyvhétig viselhetik a gyerekek, addig tart ugyanis, a most már hagyományosnak mondható olvasási verseny következő fordulója.

Könyvek „találomra”

Németországban indult útjára egy másik sikeres kezdeményezés, „nyitott könyvszekrény” a neve. Egyes városokban az utca közepén van egy időjárásbiztos, nyitható könyvszekrény, ami minikönyvtárként funkcionál. Az ötlet egyszerű és zseniális: ide bárki beteheti felesleges könyvét, vagy kivehet innen olyat, ami megtetszik neki, mindezt a könyvtárakból ismert adminisztrációs vesződség nélkül. „A polcon tartás könyvkínzás.” mondják az ötletgazdák. A németek hamar megszerették az ingyenkönyvtárat, ahol - bár az állomány folyton változik, de - egész napos a nyitva tartás. Vannak alkalmi és rendszeres látogatói is a könyvszekrényeknek. A minikönyvtárakban szakácskönyvek, pszichológiai szakkönyvek, lányregények sorakoznak egymás mellett – egy ideig. A helyiek önkéntes patrónusokként ügyelnek arra, hogy szélsőséges, pornográf vagy egyéb megbotránkoztató tartalmú könyvek ne kerülhessenek a szekrényekbe. Emellett időnként meg is tisztítják az üvegajtókat. A gondolat egyébként Trixy Royeck, belsőépítésztől származik, aki úgy gondolja, a nyitott könyvtár egyfajta szocioplasztika is, a könyvek összetétele és a mód, ahogy bánnak vele ugyanis letükrözi az adott városnegyed szerkezetét.

Egy város – egy könyv

A Somogyi-könyvtár a könyvkirály verseny mellett egy felnőtteknek szóló programot is elindított. Az „Egy város – egy könyv” külföldi példa nyomán indított kezdeményezés. A cél az egy városhoz tartozás élményének erősítése azáltal, hogy egy kiválasztott könyvet a városban minél többen elolvasnak, növelve az „összvárosi” tudást. Hasonlót először Seattle-ben tartottak tizenkét évvel ezelőtt, amikor milliók olvasták a nálunk nem túl ismert Russel Banks Sweet Hereafter-ét. A példa ragadós volt, a program megismétlődött Chicagóban, ahol a chicagóiak a Ne bántsátok a feketerigót! olvasták. Idén Szeged a helyi gyökerekkel rendelkező Janikovszky Éva Szalmaláng című könyvét olvassa. Így válhat egy akció nyomán az olvasás magányos tevékenysége közös élménnyé.

Egy Twitter– egy könyv

Az „Egy város – egy könyv” példáját követi most a Twitter is. A cél itt is a közös élményszerzés közös olvasmány révén, itt már fizikai határok nélkül. Miért ne olvashatná az egész világ ugyanazt a könyvet? Az elolvasandó könyv kiválasztása demokratikus volt: egy listáról választhattak a felhasználók. A nyertes könyv az amúgy is népszerű Neil Gaiman Amerikai istenek című regénye lett, ami az eladási listákon olyan szerzőket utasított maga mögé, mint Ray Bradbury, Kurt Vonnegut vagy Toni Morrison. A történet a börtönből szabaduló Árnyék bizarr Amerika-utazásának eseményeit meséli el a misztikus Szerda oldalán. A programra eddig alig tízezer felhasználó kattant rá, ami nem sok, messze elmarad a korábbi „városi” változatokról, de a szám még nőhet, és az akció arra talán jó lesz, hogy emelje, de legalábbis szinten tartsa az olvasás ázsióját.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
Még nincs hozzászólás, legyen Ön az első!
Információ
X