nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Nyelvi ideológiák 3.
Nyelvi ideológiájában él a nemzet – A nyelvi nacionalizmus

Nyelvében él a nemzet. Tudta, hogy Széchenyi szállóigévé vált mondása a nyelvi nacionalizmus egyik legkristálytisztább példája? És azt, hogy ez a mondat, valamint a mögötte húzódó nyelvi ideológia még ma is igen erőteljesen áthatja a magyar beszélők gondolkodását? Cikksorozatunk aktuális részében ismét fórumhasználók hozzászólásain keresztül mutatunk be egy nyelvi ideológiát.

Jánk István | 2014. július 8.
|  

Korábbi cikkünkben a nyelvi homogenizmus ideológiájával foglalkoztunk. Eszerint a nyelvi és nyelvváltozati sokféleség negatív jelenség, éppen ezért az ideológia hívei a nyelvi egységet, az egységes nyelvhasználatot szorgalmazzák a nyelvi változatosság rovására. A meghatározásból még csak sejteni lehet, hogy ez szorosan összefügg a nacionalizmus politikai ideológiáján alapuló nyelvi nacionalizmussal. Hogy pontosan miért és hogyan, kiderül a továbbiakból.

Nyelvi egység, nemzeti egység
Nyelvi egység, nemzeti egység
(Forrás: tracker.org.au)

A nacionalizmus

Ha a nacionalizmusra mint politikai ideológiára tekintünk, akkor általában a nemzet, a nemzeti egység előtérbe helyezéséről szoktunk beszélni. Az ideológia fő jellemzője a nemzeti azonosságtudat, az identitás kiemelése, alapvető emberi értékként történő feltüntetése. Ez azonban nagyon sok esetben szélsőségessé válik, megelőzve így olyan lényeges elemeket, mint az egyes csoportokhoz (például társadalmi osztály, vallási csoport) való tartozást.

A probléma ott kezdődik, amikor a nacionalizmus elfogadja a kisebbségekkel szembeni tolerancia hiányát. (Ezt nevezik egyes szakirodalmak sovinizmusnak). Ilyenkor az egyenlőtlenség és a nemzeti felsőbbrendűség tudata összekapcsolódik más csoportok (nemzetek, nemzetiségek stb.) lenézésével, megvetésével, rosszabb esetben ezen csoportok megsemmisítésének szándékával.

Nyelvi ideológiájában él a nemzet – A nyelvi nacionalizmus
Forrás: encrypted-tbn3.gstatic.com

A nyelvi nacionalizmus

A nacionalizmus nyelvi változata szintén a nemzeti azonosságtudatot helyezi a középpontba, ám itt mindez a nyelv oldaláról megközelítve történik. A meggyőződés hívei a nyelvre mint a nemzeti azonosságtudat (egyik) kifejezésére, megvalósulási formájára tekintenek. A nemzeti nyelv az adott csoport számára így magasabb rendű más nyelveknél.

A nyelvi nacionalizmus egy adott etnikai csoporthoz tartozó beszélők azon meggyőződése, hogy a saját etnikai/nemzeti identitásukhoz kötődő nyelv(változat) valamilyen szempontból magasabb rendű, értékesebb más nyelveknél.

A felfogással kapcsolatban több probléma is felmerül. Az egyik az, hogy nem lehet a különböző nyelveket rangsorolni (például szépség vagy tanulhatóság alapján), legfeljebb szubjektív módon. Vagyis minden olyan megnyilvánulás, amely egy-egy nyelvet valamilyen szempontból a többi fölé emel, csupán egy személyes benyomást rögzít, nem pedig objektív tényt. Mondhatjuk, hogy a magyar nyelv rendkívül különleges vagy nehezebb más nyelveknél, de tudnunk kell, hogy ennek semmiféle tudományosan ellenőrizhető alapja sincs.

Nyelvi ideológiájában él a nemzet – A nyelvi nacionalizmus
Forrás: c2.staticflickr.com

A másik probléma, hogy a nyelvi nacionalizmus követői általában egy nyelvváltozatot tekintenek „a magyar nyelvnek”. Ez a változat legtöbbször a standard nyelvváltozat, éppen ezért a nyelvi nacionalizmus gyakran együtt jár a nyelvi standardizmussal, melyről a következő cikkünkben lesz szó. A probléma azonban az, hogy – ahogy már korábban szó volt róla – a nyelv nem egységes...

Nyelvi nacionalizmus a hozzászólásokban

Az elméleti áttekintés után lássunk néhány konkrét példát az ideológia megvalósulására! Példáinkat ezúttal is az egyes nyelvészeti témájú fórumokról válogattuk. Először vegyünk egy tipikus példát a nyelvi nacionalizmusnak a nyelvi standardizmustól független megjelenésére, amely a Korrektorblog Bohumil, drágám, baj látszik lenni fenyegetőleg című bejegyzésre érkező egyik hozzászólás első felében található:

Androsz: A magyar nyelv gazdagságával, valamint rugalmas kifejezésalkotásra való alkalmasságával nem sok idegen nyelv büszkélkedhet […]

A nyelvi nacionalizmus rögtön az első mondatból kitűnik. A gazdagság és kifejezésre való alkalmasság lesz az a két tulajdonság, ami a magyar nyelvet a többi nyelv fölé helyezi, mivel ezen attribútumokkal „nem sok idegen nyelv büszkélkedhet”. A nyelvi standardizmussal való összefonódás pedig a hozzászólás későbbi részében kerül elő:

[…] ma is számos kifejezés nyeri el a szlengből vagy bizony a primitívebb nyelvhasználatból az elfogadott, könnyen előkerülő kategóriájába való áthelyeződés dicsőségét.

Számos kifejezés nyeri el...
Számos kifejezés nyeri el...
(Forrás: encrypted-tbn1.gstatic.com)

Itt a fórumhasználó a különféle kifejezések szlengből vagy „primitívebb nyelvhasználatból” az elfogadott kategóriába való átkerüléséről ír. Habár a standard nyelvváltozat nincs kimondva, mégis kikövetkeztethető ebből az egységből, hiszen az „elfogadott, könnyen előkerülő kategóriájába való áthelyeződés a primitívebb nyelvhasználatból” feltehetően a nem standard nyelvi formák standard nyelvváltozatba való átemelésére vonatkozik. Ez viszont a téma szempontjából nem is olyan fontos, mivel a saját etnikai (és nemzeti) identitáshoz kötődő nyelv(változat) mindenképp magasabb rendűnek van titulálva a bejegyzésben.

Vannak speciálisabb esetek is, amikor például a nyelv egy része, az írás alapján fogalmazódik meg az értékítélet:

peetmaster: LEHET más sorrendbe írni a szavakat, ha mást akarunk kifejezni. Angolul kötelező a szórend. Ismét egy példa, amikor a magyar nyelv írása erőteljesebb kifejezőeszköz, mint az angolé.

A Nádasdy Ádám Búcsú a nyelvhelyességtől című cikkére érkező, a Korrektorblogon megtalálható kommentben jó néhány tévhit rejlik. Először is nem igaz az, hogy az angolban teljesen kötött a szórend. Minden nyelvnek vannak analitikus és szintetikus vonásai, csupán arányaiban nézve mások. Ez azonban nem igazán van összefüggésben a kifejezőképességgel; ettől még nem lesz kevésbé megfelelő kifejezőeszköz egy adott nyelv.

Más szempontból egyedi a következő, Gyakorikérdések.hu Eszek vagy eszem? témája kapcsán történt megnyilvánulás:

Ez a roh4dék, igénytelen multikulti hozta magával a jelenséget. A nyelvi igénytelenedést – ugyanis valóban nyelvében él a nemzet! TESSÉK ODAFIGYELNI!

Vigyázat! Multikulti!
Vigyázat! Multikulti!
(Forrás: Wikimedia Commons / Monisha.pushparaj / CC BY-SA 3 0)

A fórumozó ezzel a közismert szállóigével remekül megvilágítja a többi kommentben is jelenlévő nyelvi nacionalizmus ideológiájának egyik, a meghatározáson túlmenő központi vonását. Az idézett szállóige ugyanis az említett főideológia azon jellegzetességét hangsúlyozza, hogy a nemzeti nyelv a nemzetállam építésének a szolgálatába áll, tehát a legfőbb nemzetépítő tényezőnek tekinthető. A nyelv így gyakorlatilag azonossá válik a nemzettel, ezáltal a nyelv ellen elkövetett „bűnök” még súlyosabbá lesznek, eggyé válnak a nemzet ellen elkövetett bűnökkel.

Mindezek alapján összességében azt állapíthatjuk meg, hogy valójában nem a nyelvében, hanem nyelvi ideológiáiban él a nemzet. A kérdés csak az, hogy meddig.

Felhasznált irodalom

Lanstyák István 2009: Nyelvi ideológiák és filozófiák, Fórum Társadalomtudományi Szemle 11/1, 27–44.

Lanstyák István (2011): A nyelvi ideológiák néhány általános kérdéséről

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS) Az összes hozzászólás megjelenítése
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
53 Krizsa 2014. július 13. 14:07

52. Janika@ írta: „Pedig sokal tudományosabb lenne a gyöknyelv-elméleted, ha elismernéd, hogy vannak / lehetnek alóla kivételek.”

Válasz: Itt félreértés van. Sem konkrétumokról, sem kivételekről - egészen másról van szó. A gyöknyelvészet a természet hanghatásai és az agy velünkszületett memóriatára közötti direkt kapcsolatról szól. A kapcsolat primeren a mássalhangzó vázak több-kevésbé közös értelmét jelenti az agyban és a nyelvekben is.

S a már magánhangzókkal feltöltött vázak (a szavak) mennyire hasonlíthatnak? Máris kevésbé, mert a magánhangzóknak sokféle, és egészen más a szerepük a beszédben, mint a mássalhangzóknak. Legkorábban: flektálták az ősi gyököket. A későbbiekben tér és idő-irányítók, még később a hangsúly (értelem) „beszorító” szerepük került előtérbe (magánhangzó illesztés). De ez megint olyan nagy téma, hogy legalább 3-4 oldalt kellene írnom róla.

„A példád a görbével. Pl. lehet hogy a görbe „nem egyenest” jelent, és aki nem tanult matekot az is kitalálhatja (kör-ker, gör, stb gyökből) de ez... nem segít rajta, ha gerenda, gereblye, gereben szóval találkozik." Válasz: A gör- hangzatra az ugrik be, hogy valami gördül. S a gerenda eredetileg fatörzs volt: körmetszetű és görgethető. GRN váz. A héber gar’ini = tömör, gar’in = mag, korá = gerenda / tetővel befedett – GERENDA.

A gereblyézés olyan vonszolás, amikor valójában „görgetünk”. A héber goref = gereblyéz, gorer = vontat – GEREBEN, GEREBLYE.

Az angol curve-ról... „from PIE root *(s)ker-". Vagyis visszavezeti egy ősi proto-indoeurópai ker vagy sker tőre.”

Magyarázat: A s(ker)-ből az s’ = olyan, mint, ami, amely, amerre.. – vagyis „MINT A KÖR”. Az s ugyanis egyike az 5 sémi előljárónak (k’-, s’-, l’-, m’-, h’-), amik az eurázsiai nyelvek nagyon sok szavára felragadtak. Csak az IND nyelvészetnek, amely a sémi nyelveket és az archaikus nyelvtanokat kizárja a vizsgálatból, természetesen erről sincs fogalma.

„Nézzük a kört, (circle) [szörkl], a circus szóból eredezteti, amit szintén viszavezet a ker tőre. (csak k-sz hangváltás történt).”

Válasz: Ez bizony ugyanaz, mint az s(kr). Mert az S/Sz páros elente csak S volt, sőt később sem vált szét minden nyelvben S-re és Sz-re. (A kisbabák selypítenek, a görögök / székelyek meg szelypítenek).

Ezt írtad @mederi-nek, de én mérgelődök (kedvesen és nyugodtan) rajta. „...itt nem arról van szó, hogy hogy szükség van-e rá, hanem arról, hogy ha ez ahhoz vezet, hogy egyik nyelvet önkényes tulajdonságok alapján egy másik nyelv fölé helyezi, ...akkor ez ...káros, mert indokolatlan ellentétet szül az egyes nyelvek között.”

Válasz: Indokolatlan az is, hogy a hegyeken nem terem búza... Az emberek, a termő / és a terméketlen földek, a nemzetek, a gazdaságok, a tudományos paradigmák (alapfelfogások) - s a nyelvek NEM egyenlők. Ezen a puszta jószándék sem segít: nem egyenlők. Az embereknek lehetőleg egyenlő esélyt kell(lene) adni ahhoz, hogy bárkiből bármi lehessen. Habár ez is csak vágyálom, de legalább törekedni lehet rá. Egyenlőséget adni pl. abban, hogy nem írtják ki őket már csecsemőkorban. Hogy akár az egyetemen is tanulhat (de ha nincs pénze, akkor nem tanulhat). Ha egy olyan nyelvi kisebbséghez tartozik, amelynek csak 2OOO beszélője van, és ált. iskolája sincs, nemhogy egyeteme, akkor szabad legyen neki pl. orosz nyelvre áttérni. A magyarnak meg, ha a GAZDASÁGA végképp lenullázódik, akkor áttérni az angolra, he?

Így néz ki az egyenlőség - jámbor óhaja. A nyelvek sem egyenlők. Az ősi gyöknyelvek a velünkszületett „huzalozás” (szóbokrok) tízezreit kezelik-forgatják-sziporkáznak velük. A keveréknyelvek viszont csak pontszerű egyes értelmeket ismernek fel már belőle. Olyanok, mint egy csirkehangú kanári.

Én viszont nem vagyok köteles lelkisegélyt adni nekik, és udvariaskodni, hogy dehogyisnem, a keveréknyelvek is „egyenlők”. Max. annyit tudok mondani, hogy sok tanulással, legalábbis a szakterületeiken belül, ahol úgysem az anyanyelveket használjuk, utol tudják érni a gyöknyelvűek mentális "zsönglőrködését".

Új téma: Valóban azonos ŐSNYELV – a környező világ sokfélesége miatt, nem volt. Eléggé hasonló ősnyelv-változatok azonban voltak.

„...ha egyszer bekövetkezik az az állapot hogy a Föld minden lakója (újra)azonos nyelvet beszél”. Válasz: Ez az állapot csak MÁSODIK nyelvként fog bekövetkezni. A regionális nyelvek még akkor is újra ki fognak alakulni, ha a nemzeti nyelvet már szét is „nyüstölték”... mert akkor is lesz helyette egy új „helybeli” nyelv. (Nyilván sokkal ócskább, mint az a sokezer éves volt).

52 Janika 2014. július 12. 08:33

@Krizsa: köszönöm :-) Én azt látom a példáidban, hogy szinte mindig vannak kivételek. Persez utólag mindig próbálsz hozzá keresni valami erőltetett magyarázatot. Pedig sokal tudományosabb lenne a gyöknyelv-elméleted, ha elismernéd, hogy vannak/lehetnek alóla kivételek. Ilyen volt pl a Caesar-császár. Minden nyelvi szabály alól van kivétel, miért pont a gyökök alól ne lenne.

A példád a görbéve. Pl lehet hogy a görbe nem egyenest jelent, és aki nem tanult matekot az is kitalálhatja (kör-ker, gör, stb gyökből) de ez a tudás nem segít rajta, ha gerenda, gereblye, gereben szóval találkozik. Pl a házára görbe gerendákat vesz, mert a belső tudás szerint a nem egyenes ugrik be neki először, aztán csodálkozik hogy ha beszakad a plafon.

Egy kis érdekesség: az angol szavaknak is van etimológiájuk, hiába tartod új keverék nyelvnek. www.etymonline.com/

a görbe angol megfelelője a curve [körv]. Vajon mit ír a körv-ről?

"from PIE root *(s)ker-"

vagyis visszavezeti egy ősi proto-indoeurópai ker vagy sker tőre.

Nézzük a kört, (circle) [szörkl], a circus szóból eredezteti, amit szintén viszavezet a ker tőre. (csak k-sz hangváltás történt)

@mederi: A cikkben leírták, hogy itt nem arról van szó, hogy hogy szükség van-e rá, hanem arról, hogy ha ez ahhoz vezet, hogy egyik nyelvet önkényes tulajdonságok alapján egy másik nyelv fölé helyezi, bármilyen értelemben akkor ez a része káros, mert indokolatlan ellentétet szül az egyes nyelvek között.

Lehetne egyébként exakt kritériumokat felállítani a rangsorra. Lehetne versenyeztetni is. Mondok néhányat:

- vészhelyzetben, (pl épülettűzben) meg lehet nézni, hogy a különböző nyelvű kommunikációk közül melyik segíti legjobban a mentést. (term. anyanyelvi beszélők kommunikálnak anyanyelvi beszélőkkel). Minél több embert sikerül kimenteni a tűzből, annál alkalmasabb a nyelv vészhelyzetben történő alkalmazásra (minden más körülményt azonosnak feltételezve).

- történet mesélünk el, amit a hallgatónak utának el kell tudnia mondani. Minél közelebb áll a visszaadott szöveg az eredetihez, annál könnyebbb megérteni és feldolgozni egy adott nyelvű szöveget.

Tudtommal ilyen nyelvi versenyeztetések nem voltak eddig.

A nyevek kihalásáról: egy nyelv akkor hal ki, ha a beszélői mind meghalnak, vagy ha úgy érzik át kell térniük egy másik nyelvre, mert csak azzal tudnak boldogulni. Ilyen volt is , meg lesz is. A magyar népesség fogy és vele együtt a magyar nyelvet beszélők száma is. A kettő nagyon szorosan összefügg.

Amúgy ha egyszer kiderülne hogy minden nyelvet vissza lehet vezetni egy ősnyelvre, akkor végképp nem értem hogy miért baj, ha egyszer bekövetkezik az az állapot hogy a Föld minden lakója (újra)azonos nyelvet beszél. Jelenleg rengeteg idő/pénz/energia megy el arra, hogy az egyes emberek megtanulják egy másik ember nyelvét. Ha azonos nyelvet beszélnénk, akkor ezt ez időt értelmesebb dolgokra is fel lehetne használni.

51 hun 2014. július 11. 22:26

@Fejes László (nyest.hu): nem szedek tablettákat és az apám se altatott, úgyh vegyük úgy h nem szóltá. neked lesz jobb úgy. nekem így is jó úgy is jó.

blogen, óká. szval olyanok voltak mint a pannonok, egy ősöreg nép, amelyiknek a történelme az ismert történelmen túl van. mondjuk ie.4ezerben. azóta nem volt szervezett birodalmuk, hanem megéltek a végeken, és a nyelvük külön fejlődött, aztán legközelebb a történelem lapjain mint suomák jelennek meg? vagy cseremiszek?

.

a magyarok ősei mint az Irtish és Ob (Ab) partján el tudom képzelni, mivel az egyik egy magyar szó (értés), a másik pedig a rovásírás első betűösszevonása és egy h betű hozzáadásával vízjellemző. a többi folyónév... Ishim (ó-magyarul ősöm)...

a "botaji" törzs elnevezése saját, vagy mi. a "tersek" nevű térség? az véletlen, h az ob fordítva bo-taj?

.

amiről én tudok, és biztos vagyok, h az volt a nevük és akkor éltek

az a szelgjukh/szeldzsuk és oighúr/ujgur

i.imgur.com/oU6svAb.png

meg szabiorum genusz

i.imgur.com/fP2EvHe.png

Szowadról ez van

i.imgur.com/H0qwGKf.png

Nimrod és Záb említve itt

i.imgur.com/BAryY0R.png

50 mederi 2014. július 11. 21:38

-Mivel "nyelvi nacionalizmussal" minden önálló nyelvvel bíró népcsoport bír, ezért szükséges, hogy nekünk is legyen, hiszen mindenki a maga lovát dícséri. Ha mi nem tesszük, mások azt gondolhatják, hogy tényleg igazuk van, hiszen egyedül vannak az öndícséretükkel.:)

-A még nagyobb gond akkor keletkezik, ha a nagyok felé (nagy létszámú nyelvi közösségek: orosz, angol) igyekszünk lekicsinyelni a nyelvünket, sőt, bele akarjuk kényszeríteni olyan számunkra alkalmatlan "nyelvtani szabályokba", amik nyilván kényelmetlenek számunkra, mert "szorít a cipő", vagy éppen "csónakázunk a nagy cipőben"... Meg is utálják gyerekeink a nyelvtant, és lassan az anyanyelvüket sem becsülik..-(

-A legválasztékosabban beszélők (legtanultabb szűk réteg) és a legkisebb szókinccsel bírók (nagy tömegű tanulatlan réteg) közötti "átlag réteg" nyelvhasználatának alapulvétele helyett a legalsó, nagy tömegű réteg nyelvét, nyelvhasználatát alapul venni az oktatásban, a nyelv lepusztulásához vezet. Akik ezt nem látják be, szintén a "nagy nyelvnacionalisták" és "nyelvfalók" (angol, orosz, stb.) malmára hajtják a vizet.

-A nagy nyelvtanulási élmények lassan eltűnnek, mint a verebek az utcánkból, mert kihalnak a "másságot is jelentő" kis nyelvek.. -Részemről nagyon sajnálom, hogy nem csak a növény és állatvilág, hanem a nyelvek is kipusztulnak!!! -((

49 blogen 2014. július 11. 21:04

@hun: Abban pedig igazad van, hogy az etnonimák jelentenek valamit az alkalmazóik számára. De ez nem azt jelenti, hogy jelentésük van a nyelvükön. A magyar is jelent valamit nekünk, mégsincs jelentése magyarul, ahogy a hungáriának sincs. De a franciák önelnevezésének éppúgy nincs és nem is volt latin nyelvű jelentése, ahogy a horvátok vagy szerbek nevének szláv. De ezek a szavak, amelyekre a népnevüket alapozták jelentést hordoztak a névadó népesség számára.

48 blogen 2014. július 11. 21:00

Az ugor nép egy az Urál hegység délkeleti lejtőiről kelet felé terjeszkedő uráli nép volt, amely elfoglalta a kazahsztáni és nyugat szibériai sztyeppét és erdőzónát a kőkor folyamán, ahol már igen korán egymástól eltérő irányba fejlődő törzsekre szakadt, amelyek közül egyik a ló háziasításában is döntő tényező volt (botaji törzs), majd a bronzkorban az Urál keleti lejtőire és a Tobol-Irtish-Ob vidékére szorították észak felé a terjeszkedő árják (andronovói nép), ahol a vaskor folyamán két kultúrzónára szakadt a lakóterületük, egy déli nomadizálóra, amely a magyarok őse lett (a fjodorovó-cserkaszkul törzsek) és egy északabbi nem nomádra, amely az obi-ugorok ősévé vált.

s27.postimg.org/p7bg6wffn/ugor_shaza.jpg

47 Fejes László (nyest.hu) 2014. július 11. 11:45

@hun: „egyfajta népmegnevezés-származást tudok elképzelni: mint a cseh (csehül: cse-szki), a (saját) beszédje alapján adta/kapta, lásd otče, bratče stb.”

Ja, hát akkor meg az ugorok onnan kapták a nevüket, hogy szerettek ugrálni. Fel a lóra. És most vedd be szépen a tablettákat és menj aludni.

46 hun 2014. július 11. 11:36

@blogen: nettó hülyeség.

már a kiindulási alapfeltételezés baromság. az h egy nép önelnevezése a nyelvben nem létező szóból keletkezzen (azaz értelmetlen szó átvételével), mit ne mondjak, a fasiszta ideológiával és a legaljasabb történelemhamisítással határos.

.

egyfajta népmegnevezés-származást tudok elképzelni: mint a cseh (csehül: cse-szki), a (saját) beszédje alapján adta/kapta, lásd otče, bratče stb.

.

ki volt az az ugor nép? mi a történelme? kik voltak a vezetői?

45 Sultanus Constantinus 2014. július 11. 08:28

@blogen: "minden nyelv differenciálódik és nem tudok róla, hogy lennének olyan stabil nyelvek, amely jelentősen eltérő mértékben változnának más nyelvekhez képest."

Pedig vannak, tehát ez a megközelítés nem a legjobb. Lásd az újlatin nyelveket: a szárd majdnem teljesen megegyezik a vulgáris latinnal, a legrégiesebb nyelvjárásokban pl. nem palatalizálódott a ce/ci, ge/gi (pl. decem > [deke]~[dege], vocem > [boge], megmaradt a 3. személyű igealakok végén a -t (igaz, hogy gyenge [d]-nek vagy [r]-nek ejtve), megmaradt minőségben a rövid [i] és hosszú [e], rövid [u] és hosszú [o] közötti különbség stb. Az ellenpélda pedig a francia, amelyben (valószínűleg az erős germán hatásra) az összes végződés lekopott, az igeragozásban a hat helyett csak három igealakot különböztetnek meg, a szavak hangalakja a felismerhetetlenségig megváltozott. Mégis ugyanannak a latinnak a folytatása, mint a szárd, az olasz vagy a spanyol.

Vagy pl. ott az örmény nyelv, amely annyira eltávolodott minden tekintetben a többi indoeurópai nyelvtől, hogy azt is nehéz volt bebizonyítani, hogy egyáltalán indoeurópai. Pl. az alapnyelvi *duwo 'kettő' majdnem minden mai nyelvben is még felismerhető: lat. duo(s), ol. due, sp. dos, or. dva, ír dó, perzsa do, gör. dío stb., vö. örmény jerku (meglepő, de igazolt, hogy ez is a PIE *duwo folytatója).

44 blogen 2014. július 11. 06:13

@hun: A magyar név eredete röviden:

Az ugor név önelnevezése feltételezhetően a māńćā volt. Amikor az Ugor nép felbomlott valamikor az időszámításunk előtti második évezredben, akkor a nevek is külön fejlődési útra léptek. Nem tudjuk pontosan, hogy a magyar név mikor alakult ki, de a kilencedik században már biztosan létezett mind a népnév, mind a törzsnév. Ugyanakkor a nyelvészek elvetik az -är török eredetét ("magyember" lenne, de mivel a "magy" is ugyanezt jelenti ez felettébb valószínűtlen: "emberember"), így marad az iráni magyarázat, miszerint ez az árják önelnevezése, az árja szó maga. Lényegében a magyar azt jelenti, hogy "magyárja", az utóbbi egy jelző és a magyar népnévből bőven képeztünk hasonló neveket, a "csángómagyarok", "magyarabok" például ilyen nevek, függetlenül attól, hogy egyikőjük, másikójuk más téren nem analógia. Mindenesetre azért valószínű, hogy az eredeti ugor alak māńćā lehetett, mivel nekünk két verziónk van erre a névre, a magyar és a megyer, amire a legkézenfekvőbb magyarázat egy kettős maga/mély feloldás: māńćā+[ä]r --> māńćār és mäńćär. Később volt egy ncs --> dzs --> gy, de ez már valószínűleg a kora középkorban történt. Ami nem egyedülálló a magyar nyelvben, például az oncsar --> agyar is így keletkezett.

Az obi-ugorok között az ugorok māńćā neve mānśi formává fejlődött.

43 Krizsa 2014. július 11. 04:18

A gyöknyelvek szóbokrai az ilyen nyelvek szókincsének 5O-7O%-át képezik és mivel a SZÓBOKROK sokszáz (néha sokezer) fogalmat BETONOZTAK be, soha-nem-változóra, ezek EMIATT - egyáltalán nem is tudnak változni. Ilyen nyelv a magyar. Van még hasonló? NEM TALÁLTAM hasonlót.

Ilyenek a finnes-északi nyelvek is, de a nyelvtörténetük kb. 12 ezer évvel ezelőtt vált el a "magyarféle" ragozó nyelvektől. Tehát már azóta nem a mi rokon nyelveink - pont.

A héber nem szűnt meg a 2OOO évesen befagyasztott nyelvét VÁLTOZATLAN állapotban felidézni naponta minmum háromszor, kb. negyedórára (az Ószövetség idézésében - igen, naponta - és az imádkozásban is naponta.) Mert egyenként, személyenként idézi az "ősi-változatlan" iratokat és az alap-imáit is (egy arám imát is) NAPONTA többször. 2OOO éve teszik ezt.

A héber, a szétszóratásban, bekeveredve a világ számtalan nyelve közé, isteni parancsként nem változtatta többé a kétezer éves nyelvét. S még a tegnapelőtti "nyelvújításkor" is csak alig, nagyon kicsit változtatta.

Bizonyíték: én, aki nem vagyok született zsidó (sem semmilyen szempontból nem vagyok vallásos), nem tanultam soha "óhébert". (ez is hazugság, hiszen nem is létezik óhéber!!!). Mégis szabadon olvasom-értem-fordítom a Torát (= az Ószövetségből Mózes 5 könyvét). Lásd: Teremtéstörténet az én fordításomban: Gyöknyelvészet G portál - oldalt a Teremtéstörténet modulban.

Az -ÁR, -ER képző tökéletesen "mindennyelvű". Vagyis kozmopolita képző - helló, nyelvészek! S a többi, egyszótagos RAG / KÉPZŐ is minden-nyelvűek - ennyit se tudtok még IND nyelvészet? Ennyit sem.

PARADOXON.

POR (magyar). Par = rész. Pored (héber) = szétválaszt, felbont. Paradoxon az, ami semmibe nem illik bele, mert minden okoskodástól leválik - na, most törd a fejed!! Ugye, hogy van köze a POR-nak a paradoxonhoz? Bővebben: Gyöknyelvészet G portál, 41O-416 oldal.

A magyar nyelv legnagyobb része (a szóbokrok által levédve) - sokezer év óta nem változott. Az óvatos héberek vallási parancsba burkolták be azt, hogy a nyelvet nem szabad változtatni. A héber nyelv csodája az, hogy ez a vallási parancs védte le a nyelvét - nemzetségét - NEMZETÉT - a 2OOO éves szétszóratásban.

A magyarnak még vallási tiltásra sem volt szüksége. Azért nem, mert a magyar még a hébernél is sokkal ősibb.

De most (2O14) már tudatosan védd a magyar nyelvet az EU haszon-alapú beáradásától - kézzel-lábbal!! Azért is védd, mert jó esély van rá, hogy a KM (ÉS NEM AFRIKA) volt az emberiség bölcsője - helló, magyarok!

Európa végül meg fog hajolni, mert őket csak az unikum, a "hű, de érdekes" ( és az anyagi haszon) érdekli. Ami ÉRDEKES, az anyagi hasznot jelent nekik. S amit nem lehet megkerülni, azt szeretni KELL - nevesd ki az EU-t és védd a magyar nyelvet. Mert ez a jövőd!!! Mivel pár napja már (egyelőre full egészségesen) 7O éves vagyok, én már nem fogom megérni - nagyon sok utódom is van már három földrészen - tehát semmilyen érdekem nincs már... érdeketek csak nektek maradt már, fiatalabb magyarok.Ne hagyjatok nyugtot a "magyar" nyelvészeknek: Mik azok a SZÓBKROK? Válaszolj erre, nyelvész!!!! Amik miatt a magyar nyelv az istennek sem változhat sokezer éve. SZÓBOKROK Jegyezd meg: szóbokrok.

42 hun 2014. július 11. 01:44

@Fejes László (nyest.hu): "Ómagyar kor

A honfoglalástól a mohácsi csatáig tart. A letelepedő magyarság új szomszédokkal kerül kapcsolatba, új nyelvekkel érintkezik."

a honfoglalás előtt is ugyanazt a nyelvet beszélték. és a nyelv se lett másik nyelv, hogy török megszállás alatt volt (a magyar nyelvnek a legtöbb rosszat a német tette), már Vajk-István idejében ugyanazt a nyelvet beszélték, mint a 16-században is.

ahogy a mohácsi csata után se rögtön változott a nyelv. de száz év alatt már nagyon tud roncsolódni egy nyelv.

.

a különbség nyelvek között a megértés és kifejezés (comprendo i expressio) között van. a mai magyar jóformán megérti az ó-magyart, de kifejezni magát már anyanyelvi szinten nem tudja, az egy másik nyelv.

volt a hun (avar, szaka, onogur...) amit a denturiai magyar még megértett, de már másik nyelven beszélt, mint a volgár onogur, amit szintén megértett, ahogy az avart is 200 évvel később (Árpád magyarjai). ebben a korszakban volt a legtöbb göröggel közös szó, a bizánci püspökségek, kazári és perzsa összetűzések, a térítések, a mohedanizmus, ami 895-ben vezetett az ún.honfoglalásig.

.

tehát (ha igaz ez, h ki kit értett meg) a nyelvkorszakváltás/nyelvváltás ideje valamikor a 6-7.sz. és 16-17.sz-ban volt.

41 hun 2014. július 11. 01:07

@blogen: "magyarok, akik kétség kívül azóta, hogy hozzátették az -är szót a māńćāhoz"

lehetne közérthetően, magyarul? én nem tudok 'mancsar' magyar szóról. te román vagy?

en.wiktionary.org/wiki/m%C3%A2nca

40 szigetva 2014. július 10. 23:46

@blogen: Mondjuk két nyelv akkor azonos, ha a beszélőik értik egymást. Namost van az a példa, hogy a bécsi érit a münchenit, az a kölni és így tovább Amszterdamig, de a bécsi nem érti az amszterdamit, akkor egy nyelvet beszélnek, vagy nem? Hasonló módon a szülei nyelvét (ha nem történik nyelvcsere) mindenki érti, de szép lassan annyira felhalmozódnak a különbségek, hogy a legrégebbi ismert magyar szövegeket már nem értjük igazán, az annál még korábiiakat (amiket nem is ismerünk) okkal feltételezhetjük, hogy még annyira se. Akkor ezek egy nyelv, vagy nem? Hogy két beszélő egy nyelvet beszél-e az sokszor nem is nyelvi kérdés: egy szerb és egy horvát például manapság azt gondolja, hogy nem egy nyelvet beszélnek, 30 éve még azt gondolták, hogy de, és nem a nyelvük változott.

39 blogen 2014. július 10. 23:16

@tenegri: Hát pontosan ezért vetettem fel a kérdést, hogy az ókori magyar nyelv és a mai magyar nyelv egy nyelv volt e, vagy helyesebb lenne e ómagyar és újmagyar nyelvekről beszélni. Már alább is értelemszerű volt, hogy ezek a kifejezések itt nem azonosak a magyar nyelvtörténet kifejezéseivel, hanem analógiái egy ó/újgörög példának. Tehát, hogy a magyarok, akik kétség kívül azóta, hogy hozzátették az -är szót a māńćāhoz egy a többi ugortól különálló és a mai magyarsággal azonos etnikai csoport voltak. De vajon a nagy időmélység miatt tekinthető e a nyelvészetben ősmagyar kornak nevezett korszak első másfél évezrede egy közös nyelv fejlődéstörténete részének, vagy inkább ésszerű lenne e két magyar nyelvről beszélni.

Az összes hozzászólás megjelenítése
Információ
X