nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
  • szigetva: @mederi: Abszolút tények nyilván nincsenek. A te hozzászólásaidra azonban a „jelen tudásun...
    2023. 02. 02, 10:55  Urál‒Altaj
  • mederi: @szigetva: Szerintem ilyen típusú vizsgálatoknál abszolút tényekről nyilván nem lehet szó,...
    2023. 02. 02, 08:31  Urál‒Altaj
  • szigetva: @mederi: Csak ez lehetetlen, ha valaki a tényeknek nincs birokában.
    2023. 02. 01, 11:49  Urál‒Altaj
  • mederi: @szigetva: Külön külön a tudományágak gondolom kevésbé hatékonyak, mint ha összeegyeztetve...
    2023. 02. 01, 11:42  Urál‒Altaj
  • szigetva: @mederi: A Pángea 175 mó éve bomlott fel. De tök mindegy, nem hogy 60 mó évre nem látunk v...
    2023. 01. 31, 09:33  Urál‒Altaj
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Mi újság a német újságokkal?
Németországban is talány a jövő újságja

Az internet, az elektronikus média hódításának korszakában a német újságok is rohamosan veszítenek példányszámukból.

MTI / Pietsch Lajos | 2010. július 11.
|  

A csökkenés ráadásul egyformán érinti a regionális, illetve az országos napilapokat, a hetilapok – mindenekelőtt a Die Zeit és a Der Spiegel – még úgy-ahogy felveszik a versenyt. Egyedül a félig, de inkább „háromnegyedig” bulvárlapnak számító Bild állja keményen a sarat. A több milliós bulvárlapról azonban tudni kell, hogy minden magára valamit is adó politikus – Angela Merkel konzervatív kancellártól Guido Westerwelle liberális külügyminiszterig – rendszeresen nyilatkozik az újságnak. Elvégre érdekük fűződik ahhoz, hogy egyszerre több millióan olvassák, valójában mi a szándékuk.

A Frankfurter Allgemeine Zeitung
A Frankfurter Allgemeine Zeitung
(Forrás: wikimedia commons)

Az idő, de még inkább a példányszám csökkenésének szorításában egyre több újság keresi a jövő útját, és igyekszik kideríteni, hogy mit is akar valójában az olvasó. Ami a tényleges számokat illeti, egyre kevesebb a vásárló, illetve az előfizető. 2010 első negyedévében például az egy évvel korábbi példányszámhoz viszonyítva a csökkenés 2,3 százalékos volt. Érdekes módon különösen a berlini napilapok száma csökkent, beleértve a Berliner Zeitungot, a Berliner Morgenpostot és talán a legkedveltebb Der Tagesspiegelt is.

Egy tekintélyes dortmundi médiakutató intézet ezért a közelmúltban arra igyekezett választ találni, hogy mit is akarnak valójában a német olvasók. Az előzményekhez hozzátartozik, hogy a szóban forgó cég kiderítette: az ország felnőtt lakosságának 72 százaléka számára az idei esztendő első negyedévében a legfőbb információs forrás az internet volt. Az egy évvel korábbi adatokhoz viszonyítva ez 6 százalékos növekedést jelent.

A dortmundi intézet szerint mindehhez még hozzászámítható az, hogy egyre több a digitális televízió, miközben növekszik a rádió-, illetve televíziós előfizetési díj. Azaz a konkurens kínálat bővülése, illetve anyagi okok is hozzájárulnak ahhoz, hogy az újság-előfizetést egyre többen mondják le.

Mindezt figyelembe véve a médiakutatók új utakat ajánlottak. Felvetették például a napilapok szerkezetének jelentős átalakítását, utalva arra, hogy a szórakoztató színes heti-, illetve havi lapok egyre sikeresebbek. Mindennek kapcsán a színes heti, illetve havi mellékletek szükségességét hangsúlyozták.

Azután emlékeztettek arra, hogy az emberek olvasói kedvüket nem csupán a könyvpiacról, hanem az újságokból is szívesen kielégítenék. Azaz a napi hírek krónikája mellett jóval több érdekes és színes háttérre, exkluzív beszámolóra, saját anyagra lenne szükség. Ahogy a szakértők fogalmaztak: saját arculatra, de még inkább saját „akcentusokra”. Még konkrétabban pedig minden nap egy saját témára, valami exkluzív, színes, fotókkal alátámasztott sztorira. Az olvasó számára ugyanis nap mint nap bizonyítani kell, hogy miért éppen az adott újságot érdemes vásárolni, illetve miért arra érdemes előfizetni. A kutatók szerint a bizalmat a minőségi, de színes újságírással minden nap ki kell érdemelni.

Persze ezek csak az ajánlott utak, amelyeket végig kell járni. A dortmundi kutatók ugyanakkor általánosságban rámutattak arra, hogy jóval intenzívebb és célirányosabb piackutatásra van szükség. Azaz az olvasói szokásokat, illetve igényeket a jövőben jóval gyakrabban kell elemezni. Elvégre az újság is olyan, mint az élelmiszer, csak ha van rá kereslet, akkor eladható.

A példányszámok csökkenéséhez az elmúlt időszakban azonban nem csupán az internet népszerűségének növekedése, a szabadidős szokások megváltozása és a profilkeresés járult hozzá, hanem az általános gazdasági válság is. A válság jelentős mértékben a reklámpiac visszaeséséhez és ezen keresztül a hirdetések számának lényeges csökkenéséhez vezetett, ami a lapoknál a többi között a marketingkiadások jelentős visszaesését váltotta ki. Mindez szintén hozzájárult a példányszám csökkenéséhez – vélekedtek a szakértők, akik ugyanakkor abban reménykednek, hogy a remélt gazdasági konszolidációval ezen a fronton is változhat a helyzet.

Ami a legtekintélyesebb országos napilapokat illeti, a piacvezető még mindig Európa egyik tekintélyes konzervatív napilapja, a Frankfurter Allgemeine Zeitung. Azok az idők azonban már régen elmúltak, amikor még a híres FAZ napi több mint 500 ezer példányszámban jelent meg, a mai átlagos példányszám ugyanis mintegy 370 ezret tesz ki. Az újság tartalmában nem változott, küllemében talán kissé kevésbé konzervatív lett, de még mindig az ország legmértékadóbb napilapja. A szerkesztőség ugyanakkor nagy súlyt helyezett arra, hogy állandóan elemezze a helyzetet, a piaci igényeket, és rendszeresen konzultáljon az olvasókkal kívánságaikról.

A Frankfurter Allgemenie Zeitungot egyébként nem sokkal lemaradva a liberális Süddeutsche Zeitung követi, majd erősen mögöttük a Die Welt következik.

Németország legnépszerűbb újságja azonban vitathatatlanul a Die Zeit. Az inkább liberálisnak tartott hetilap valóságos csemege az értelmiségi olvasóknak. Kiadója és legnépszerűbb újságírója a volt kancellár, az immár 91 esztendős Helmut Schmidt, aki idős kora és tolószékhez való kötöttsége ellenére naponta bejár a szerkesztőségbe, és szinte nem jelenik meg olyan kiadás, amelybe ő maga nem írna. És véleménye egyben a Die Zeit sikerének záloga is.

Nem sokkal marad el a Die Zeit mögött a Der Spiegel, amelyre – noha profilja teljesen más – Németország büszke lehet.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
Még nincs hozzászólás, legyen Ön az első!
Információ
X