-
tenzo: Sztem az ocsúdik szláv lesz. Oroszul ocsúdik - очнуться, szem - око, очи. Felnyílik a szem...2021. 03. 04, 19:14 Ocsú és ocsúdik
-
mederi: @szigetva: 19 Ami kezdeti feltételezéssel indul, nem cáfolható, de rendszere bizonyítható,...2021. 03. 01, 08:46 Mi végett kell beszólni?
-
szigetva: @mederi: A hozzászólásaidra nehéz reagálni, mert amit írsz azt nem nagyon lehet a nyelvtud...2021. 02. 28, 13:08 Mi végett kell beszólni?
-
mederi: Az ok és a cél szavak használata -mint a "miatt" és "végett"- esetében, szerintem azért cs...2021. 02. 28, 12:45 Mi végett kell beszólni?
-
szlagy1: Én ebből a 10-ből szívesen kivenném Esterházyt, Nádast, Konrádot, Hemző Károly (fotográfus...2021. 02. 26, 17:19 Kik a legtöbbet idegen nyelvre fordított...
Nyelvről vitatkozik kollégáival?
Kételyei támadtak?
Kálmán László nyelvész olvasóink égető kérdéseire válaszol:
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
- Mit állítsunk?
Olvasgassa itt a rovat korábbi cikkeit is!

Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Nemrégiben látott napvilágot állandó szerzőnk, Szabó Tamás Péter új kötete. A könyvben is szereplő interjúk és kérdőívek egyes részleteit olvasóink már ismerhetik a szerző cikkeiből. Most ízelítőt adunk a könyvben leírt kutatásokból.
„Háttal nem kezdünk mondatot!” „Nem benne van a mondatba', hanem mondatbaN!” „Vagy de, vagy viszont, nem pedig deviszont!” – Olvasóink jól ismerhetik ezeket az intéseket, dorgálásokat, hiszen senki, aki iskolába járt, nem úszhatta meg, hogy ki ne javítsák tanárai vagy akár diáktársai. Persze olvasóink a saját tapasztalataikon kívül a nyestről is értesülhettek ezekről a fajta hiedelmekről, úgynevezett nyelvi szabályokról állandó szerzőnk, Szabó Tamás Péter jóvoltából.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Szerzőnk kutatásainak fókuszában ugyanis éppen ezek a fajta javítások állnak. A most megjelent „Kirakunk táblákat, hogy csúnyán beszélni tilos” A javítás mint gyakorlat és mint téma diákok és tanáraik metanyelvében című kötet a szerző doktori értekezésének könyvvé alakított változata. A főszerepet benne azok a – legtöbbször szabályok formájában megfogalmazott – nyelvi ideológiák játsszák, amelyekkel mindannyian szembesülünk kora gyerekkorunktól kezdve egész életünkön át.
Olyannyira hozzászokunk ezekhez, hogy szinte észre sem vesszük, de meghatározzák a nyelvről való gondolkodásunkat, a nyelvváltozatokhoz (és azok beszélőihez) való, sokszor előítéletes hozzáállásunkat. A nyelvről való – sokszor téves – elképzeléseket ugyanúgy megtanuljuk, ahogyan sok minden más, a társadalom életéhez tartozó szokást. Ezt a folyamatot nevezi a könyv metanyelvi szocializációnak. Ennek legfőbb helyszíne pedig az iskola, elsősorban a magyar nyelv és irodalom órák.
Szabó Tamás Péter éppen ezért az iskola világában keresi a válaszokat metanyelvi hiedelmeinkre. Átfogó korpuszvizsgálatokon keresztül mutatja be a metanyelvi szocializáció jellegzetességeit. Az általa összeállított korpusz kérdőíves vizsgálatokból, tanórai jegyzőkönyvekből és tanárokkal és diákokkal készített interjúkból áll. Ezekben mutatja meg a nyelvre vonatkozó javítások jellegzetes formáit – választ adva arra a kérdésre is, hogy hogyan hagyományozza át az iskola azokat a metanyelvi hiedelmeket, amelyeket egyébként a tudomány cáfol és/vagy elítél.
Szabó Tamás Péter könyvéről részletesebb ismertetőt is közlünk majd a nyesten.
Olvasnivaló