nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Mobilnetben a világon a legjobbak között van Magyarország

A széles sávú internet elterjedtségében és minőségében sem kell szégyenkeznünk, viszont – amit talán meglepő sokak számára – a mobil internet terén a világ élmezőnyének is az elején tanyázunk.

IT café, Dajkó Pál | 2010. október 24.
|  

Az Oxfordi Egyetemen működő Saïd Business School az Oviedói Egyetemmel együttműködve a Cisco támogatásával idén októberben harmadik alkalommal jelentetett meg egy összegző tanulmányt, mely a széles sávú internetezés jelenlegi állapotát globális keretek között vizsgálta meg. Ez a tanulmánysorozat abban különbözik a korábbiaktól, hogy egy saját módszertan segítségével a leghangsúlyosabb vizsgálati szempont a széles sávú internet minőségnek elemzése. A felmérés készítői negyven millió, a Speedtest.net adatbázisából származó adatrekordot vizsgáltak meg tavasszal, melyek 72 ország 239 városából, illetve régiójából származtak.(A cikkben szereplő képek a felmérés prezentációjából származnak, olvashatóbb, jobb minőség az alábbi forrásból érhető el.)

Broadband Quality Score III View more presentations from Cisco Systems.

A kutatók kialakítottak egy olyan mérési módszert, mely nemcsak az internet elterjedtségére fókuszál, hanem bizonyos kérdések vizsgálatakor több más paraméter bevonásával együtt egy általános mérőszám segítségével igyekszik olyan információkat szolgáltatni, amelyek a létező rendszerek, kapcsolatok minőségére is rávilágítanak. Az idei felmérés során újra átdolgozták a metodikát, így az internetpenetráció és széles sáv minősége alkotta két fő szempontot kombinálták más tényezőkkel is, összesen 40 egyéb, társadalmi-gazdasági szempontot is figyelembe vettek.

A kutatás egyik alapkérdése volt, hogy vajon a világ mely részein milyen mértékben vannak felkészülve az internetes kihívások megjósolható, rövid-, illetve középtávú kihívásaira.

Amint felvázolják, a közelmúltban és a jelenben a következő fő igényekre kell válaszolnia a netnek: a közösségi hálók, az alacsony minőségű online (stream-) videók megtekintése, minimális mértékű videochatelés, viszonylag kis mértékű fájlmegosztás, alacsony szintű netes tévézés (IPTV). E szolgáltatások használatához a minimális elvárás a legalább 3,75 Mb/s-os feltöltési, az 1 Mb/s-os letöltési sebesség, késleltetési idő esetén pedig a 95 ms. A közeljövőben – sőt ennek jelei már ma is érzékelhetőek – megváltoznak/tak az igények: a közösségi hálózatok megkövetelik majd a videókapcsolatot is (visual networking), az online videók esetében elengedhetetlen lesz a magas, HD-minőség, a ma még csak jórészt a nagyvállalatok számára megfizethető videokonferencia-rendszerek jóval szélesebb körben fognak elterjedni, a fájlmegosztás mértéke jelentősen megemelkedik, emellett az IPTV minőségi követelményei is megnőnek, itt is HD-t kell biztosítani. Ennek kiszolgálására és használatára minimálisan 11,25 Mb/s-os feltöltési, 5 Mb/s-os letöltési sebesség, illetve 60 ms-os késleltetési idő szükséges. A fenti három paraméter alapján számoltak ki egy minősítési indexet (Broadband Quality Score – BQS), majd ezt a pontszámot további paraméterekkel, főképp a penetrációval kombinálva értékelték az egyes országokat, területeket.

Ki készült fel a jövőre?

A felmérés megállapítja, hogy egy átlagos, keveset internetező háztartásban körülbelül havi 20 GB-os forgalmat generálnak mostanában, igényeik kiszolgálásához minimum 2,75 Mb/s-os letöltést biztosító kapcsolat szükséges, míg a magasan digitalizált, e lehetőségeket tudatosabban kihasználó előfizetőnél az adatforgalom körülbelül havi 500 gigabájt, és itt a minimum a letöltésnél 18 Mb/s.

A fő kérdés: vajon hány ország képes már ma is biztosítani ezeket a körülményeket, illetve ki áll készen arra, hogy a folyamatosan növekvő igényeket kielégítse? Az utolsó felméréskor, 2008-ban még csak egy ilyen volt (Japán), de ma már 14 országra igaz, hogy készek felelni a kihívásokra (Dél-Korea, Japán, Lettország, Svédország, Bulgária, Finnország, Románia, Litvánia, Hollandia, Hongkong, Németország, Portugália, Dánia és Izland – megjegyzendő azonban, hogy Lettország, Bulgária, Románia és Litvánia az átlagnál alacsonyabb penetrációs értékkel rendelkezik).

A legtöbbet – nem meglepő módon – Dél-Korea lépett előre pontszámban (az átlagos letöltési sebesség ebben az országban, ahol 100 százalékos a széles sávú ellátottság, egy év alatt 55 százalékkal emelkedett, jelenleg 33,5 Mb/s, a feltöltés drasztikusan, 430 százalékkal nőtt, most átlagosan 17 Mb/s, a késleltetési idő 47 ms), őket Litvánia, Japán és Finnország követi növekedésben. A vizsgált országok több mint fele (38) behozott valamennyit lemaradásából, csökkentve így a „digitális szakadék” mélységét, köztük igen sok fejlődő ország, ahol legalább a városokban tapasztalható az infrastruktúra bővítése.

Az internetpenetrációt tekintve a legnagyobbat az Egyesült Arab Emírségek, Málta, Ciprus, Írország és Görögország lépte előre, a széles sáv elterjedtségét nézve a legdinamikusabban Dél-Korea, Litvánia, az Egyesült Arab Emírségek és Japán fejlődött. A felmérés szerint már 38 olyan város van, amelyik képes a digitális, „okos város” (smart city) elvárásait teljesíteni: a dél-koreai főváros, Szöul érte el a legjobb pontszámot, míg az országok közül Japánban található a legtöbb ilyen város. A mobil széles sáv minősége jelentősen, 10 százalékkal javult globálisan, e tekintetben az éllovasok: Svédország, Dánia, az Egyesült Államok és Spanyolország.

A fejlődés folyamatos és dinamikus

2008 óta a széles sávú szolgáltatás minősége 48%-kal nőtt (egyes országok pedig ennél is jóval nagyobb előrelépést mutattak):

  • Nemzetközi szinten az átlagos letöltési sebesség három év alatt 49%-kal nőtt (2008: 3,271 Mb/s, 2009: 4,882 Mb/s, 2010: 5,920 Mb/s)
  • Nemzetközi szinten az átlagos feltöltési sebesség három év alatt 69%-kal nőtt (2008: 0,794 Mb/s, 2009: 1,345 Mb/s, 2010: 1,777 Mb/s)
  • Az átlagos késleltetési idő 25%-kal, 142 milliszekundumra rövidült. Ez némileg magasabb a 2009-es 140 ms értéknél, azonban még mindig jelentősen elmarad a 2008-ban mért 189 ms értéktől

Magyarország a széles sávú technológia tekintetében az élmezőny végén, a 28. helyen áll.

A kutatók azt is megnézték, hogy a széles sáv fejlettsége és minősége milyen viszonyban áll a tudásalapú gazdaság fejlettségével, teljesítményével. Ehhez a Világgazdasági Fórum által kialakított kategóriákat használták (ennél a vizsgálatnál vették figyelembe a bevezetőben említett több mint 40 egyéb paramétert).

A következő eredményeket kapták:

  • Az innovációs gazdaságok listáját Dél-Korea vezeti 157 ponttal
  • A hatékonyságon alapuló gazdaságok közül 71 ponttal Bulgária teljesített a legjobban – a lista alján Dél-Afrika végzett 34 ponttal
  • A tényezőkön alapuló gazdaságok között az első helyet 38 ponttal Ghána szerezte meg – a mezőnyt itt 5 ponttal Angola zárja
  • Az 1. és 2. szint közötti átmenetet képező gazdaságok listáját Katar vezeti 106 ponttal – ebben a mezőnyben Algéria az utolsó 31 ponttal
  • A 2. és 3. szakasz közötti átmenetet képező gazdaságok közül 100 ponttal Bahrein szerezte meg az elsőséget, és ezzel a világ vezető széles sávú technológiával rendelkező országai közé került – Oroszország a csoport alján végzett 50 ponttal

Míg egyes országok jó minőségű internetelérést tudtak biztosítani a népesség többségének, addig mások – főként a kevésbé fejlett országok – arra összpontosítottak, hogy elsőként a gazdasági fejlődés kulcsfontosságú központjaként funkcionáló nagyvárosokban építsenek ki magas minőségű széles sávú szolgáltatásokat üvegszálas vagy kábeles technológiák alkalmazásával. Ez különbözik a fejlettebb országok fejlődési útjától, ahol a régi rézvezetékes széles sávú (DSL) technológia fejlesztésébe invesztáltak, hogy a lehető legszélesebb rétegeket lássák el széles sávú hozzáféréssel. Ennek eredményeként több kelet-európai ország, például Litvánia, Lettország, Bulgária, Románia, Csehország és Magyarország, a széles sávú szolgáltatások terén minőségi ugrást tudtak végrehajtani, megelőzve sok, náluk gazdaságilag fejlettebb országot is. Míg azonban ezek a résztvevők magas BQS-pontszámmal büszkélkedhetnek, penetrációs értékeik alacsonyabbak, ami kedvezőtlenül befolyásolja a végső rangsorban elfoglalt helyüket. Bulgária, Katar és Bahrein saját gazdasági csoportján belül vezeti a mezőnyt a széles sávú kapcsolatok minőségét illetően, így könnyedén felveszik a versenyt számos gazdaságilag fejlettebb országgal, sőt gyakran meg is előzik azokat.

Ahol jók vagyunk: mobil széles sáv

A mobil széles sávú technológia minőségét tekintve, ahogy már említettük, világviszonylatban Svédország, Dánia, az Egyesült Államok és Spanyolország vezeti a listát, és itt a kiemelkedő első kettő mögött kialakult szoros versenyben Magyarország a hetedik.

A mobil széles sávú technológia gyenge pontjának számító késleltetés mindössze egy év alatt 1313 ms-ról 724 ms-ra, azaz 45%-kal javult. Az átlagos letöltési sebesség jelenleg 936 kb/s, ami 35%-os javulást jelent a 2009. évi adatokhoz képest, míg a feltöltés értéke 277 kb/s, ami több mint 100%-kal magasabb az előző évi átlagnál.

A mobil széles sávú szolgáltatás minősége sokkal inkább függ az alkalmazott technológiától, mint a vezetékes szolgáltatás esetében. Noha a mobil széles sávú szolgáltatás átlagos minősége jóval a vezetékesé alatt van, a mobil internet felhasználóinak 30%-a már most is 1,3 Mb/s letöltési sebesség (a jelenlegi mobil internetes alkalmazások küszöbértéke) mellett internetezhet.

Emellett, és ez kiváló eredmény, a felhasználók 10%-ánál az átlagos letöltési sebesség 3,75 Mb/s, a feltöltési sebesség kb. 1 Mb/s, a késleltetés pedig már 110 ms alatti.

Még nagyobb meglepetést okozott a tanulmány azon megállapítása, hogy a felhasználók 4%-ánál az átlagos letöltési sebesség 7 Mb/s, a feltöltési sebesség 1,7 Mb/s, a késleltetés pedig már 100 ms alatti.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
Még nincs hozzászólás, legyen Ön az első!
Információ
X