-
Sándorné Szatmári: @ganajtúrós bukta: 22 A Google szerint további hasonló kifejezések (nem csak iskolában, bá...2024. 07. 23, 16:23 „Mert nincs rá szó, nincsen rá...
-
ganajtúrós bukta: Régi topik azért válaszolok hátha valaki visszaír... Talán: Szekálás, abuzálás, oltogatás,...2024. 07. 23, 13:34 „Mert nincs rá szó, nincsen rá...
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: kiegészítés: A nyelvi bizonytalansági tényezők (amik annál gyakoribbak...2024. 07. 01, 08:12 Fantomok a magyar szavakban
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 117 Valóban.. A "Fedje meg!" parancs hosszú gy-vel--->hatása: "megfedd valak...2024. 06. 29, 12:28 Fantomok a magyar szavakban
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Nyilván a sok ostobaság mennyiségével akarsz dominálni. Annyit azért v...2024. 06. 29, 08:35 Fantomok a magyar szavakban
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
![](/media/news-depesmod.png)
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Mit kezdhetünk egy szöveggel, ha már abban sem vagyunk biztosak, hogyan kell kiejteni a betűit? Héber nyelvtan, meditációs útmutató, esetleg asztrológiai kézikönyv – a Formálás könyvéről mindhármat állították már. Melyik elmélet a legvalószínűbb, és miért? Figyeljünk a szánkra!
Az előző részben elmondtuk, hogy a Formálás könyve annyi különböző fajta változatban létezik, hogy az is lehetséges, hogy a középkorban egyes kabbalista csoportosulások szándékosan szivárogtattak ki rontott változatokat, hogy ezzel is megtévesszék az avatatlan olvasót. Lássuk, mit is tartalmaz ez az apró kötet - tényleg igaz lehet, hogy eredetileg nyelvészeti célra íródott? Mi olyan misztikus abban, hogy milyen hangok milyen betűkhöz tartoznak?
![Levéltöredék a kairói genizából](/media/leveltoredek-a-kairoi-genizabol.png)
(Forrás: Wikimedia commons)
Rövid, de legalább bonyolult
A szöveg maga nem túl terjedelmes, hat rövid fejezetből áll (habár léteznek öt- és nyolcfejezetes változatok is). A kairói genizában találtak olyan változatot is belőle, amelyet egyetlen lapra írtak!
Mi az a geniza?
A geniza (גניזה) héber szó, a zsinagógának azt a részét hívják így, ahová az elrongyolódott vallási szövegeket vagy rituális tárgyakat helyezik. Ez lehet egy doboz, de akár egy egész helyiség is. A szent szövegeket ugyanis nem szabad szemétre dobni: helyette összegyűjtik és időnként eltemetik őket. A kairói geniza a leghíresebb - ezt sokáig nem ürítették ki, míg a tizenkilencedik században kutatók többszázezer szöveget és töredéket találtak itt felhalmozva, egészen a középkorig visszamenőleg.
A több különféle verziók hossza 1300-2500 szó között változik. Az eltérések viszont nagyok, sőt már a tizedik században feljegyezték, hogy egyes értetlen olvasók a margóra írt jegyzeteket is a szöveg részének tekintették. (Hasonló jelenségről már írtunk a keresztény Biblia-másolókkal kapcsolatban.) Nem csoda: a Formálás könyve nehezen értelmezhető, nem magyaráz, inkább kinyilatkoztatás-jellegű.
![Nem, ez nem nyelvészszakértőnk, Kálmán László, hanem Solomon Schechter, a kairói geniza kutatója](/media/nem-ez-nem-nyelveszszakertonk-kalman-laszlo-hanem-solomons-schechter-a-kairoi-geniza-kutatoja.png)
(Forrás: Wikimedia commons)
Ábécés könyv, de nem ábécéskönyv
A szöveg a huszonkét héber betűt három csoportba sorolja: három anya, hét kettős betű és tizenkét egyszerű betű. A három anya az alef, mem és sin betűk. Az alef az ábécé elején van, a mem nagyjából (habár nem pontosan) a közepén, a sin pedig az utolsó előtti betű. Azért nem az utolsó táv betű kerül ide, mert az a következő kategóriába tartozik, a kettős betűk közé.
Hasonló jelenség, azaz a zár- és réshangok váltakozása sok nyelvben megfigyelhető. A zárhangok réshanggá válását a nyelvészek leníciónak, gyengülésnek hívják. (A leníciónak más típusai is vannak.)
A kettős betűk azok, amelyeket bizonyos környezetekben zárhangként, másokban réshangként ejtenek ki. Például a bét (ב) betű jelölheti a [b] és a [v] hangot is. Egyszerűen hangzik? Nem az: a bibliai héberben ugyanis hagyományosan hat ilyen betűt tartanak számon, ezeket a BeGeD KeFeT összeolvasott rövidítéssel lehet megjegyezni. Akkor mi a hetedik a Széfer jecirá listájában? Ez a rés (ר). Tévedés lenne a dologban? A szöveg leszögezi, hogy nem hat vagy nyolc kettős betű létezik, hanem hét van belőlük és kész.
Egyes kutatók úgy gondolják, hogy a résnek létezett egy másfajta kiejtése is, még azelőtt, hogy a héber pontozás mai rendszere kialakult volna. (Ezek a pontok nem csak a magánhangzókat jelölhetik, hanem a fentebb említett hat kétféleképpen ejthető betűt is egyértelműsítik.) Erre utaló jel, hogy egy másfajta pontozás, a babilóniai rendszer valóban a beged kefethez hasonlóan kezelte a rést, két különböző változattal; habár minél későbbiek az így írott dokumentumok, ez annál kevésbé jellemző. A jelenség legkorábbi írásos említései, elemzései pedig épp azt állítják, hogy már senki sem ismeri a rés kétféle kiejtését! Sőt, hogy tovább bonyolódjon a rejtély, az egyik első ilyen leírás – Eli ben Jehudá há-Názir tizedik századi szerzőtől – éppen arról szól, hogy habár neki már senkit sem sikerült találnia, aki különbséget tenne kétféle rés között, de valamiféle égi jel végül is megadta neki a választ. Csak nem ő is a Formálás könyvét olvasta?
A maradék betűket az egyszerűek, elemiek csoportjába sorolja a rendszer. Érdekes, hogy az egész könyvben nincsen említés arról, hogy egyes héber betűk formája szó végén megváltozik (de a kiejtésük marad ugyanolyan), és a magánhangzókat sem tárgyalja. Később ezekhez a témákhoz is születtek bonyolult elemzések.
Egy kis fonetika
A huszonkét betűt az előbbi rendszer mellett máshogy is felosztja, méghozzá – ma úgy mondanánk – a hozzájuk tartozó hangok képzési helye szerint. Öt különböző helyhez sorolja őket: ezek a torok, a szájpadlás, a nyelv, a fogak és az ajkak. (Egyes hosszabb szövegváltozatok részletezik is a hangképzést, például: „A fogak között kell kiejteni őket, míg a nyelv nyugalomban marad.”) A felosztás helyenként meglepően modern; ma sem néznénk furán arra, aki azt mondaná, hogy a b, v, m, p hangok labiálisak.
Az egyes betűket úgy kell ejteni, ahogyan a kezdőbetűket: kivétel az alef és az ájin. Ezeknek korabeli ejtéséről ma már csak feltételezéseink vannak. Az alefnek megfelelő hang ejtése a gégében történhetett, a hangszalagok felpattintásával. Az ájin a garatban ejtett, h-szerű hangot jelölhetett, melynek képzése közben a hangszalagok rezegtek (azaz zöngés volt).
Torok: alef, chet, hé, ájin
Szájpadlás: gimel, jud, káf, kuf
Nyelv: dalet, tet, lámed, nun, táv
Fogak: zájin, számech, sin, rés, cádi
Ajkak: bét, váv, mem, pé
Ezek után nem meglepő, hogy egyesek azon a véleményen vannak, hogy a Formálás könyve tulajdonképpen nyelvtankönyv. Ez a nézet elsősorban nem zsidók körében volt népszerű: Franz Delitsch német evangélikus lelkipásztor, az Újtestamentum héber fordítója a Formálás könyvét egyenesen „az első héber nyelvtan”-nak nevezte.
![Delitsch arcképe. Intézetet is alapított zsidók keresztyénségre térítésére](/media/delitzsch-arckepe-intezetet-is-alapitott-zsidok-keresztyensegre-teritesere.png)
(Forrás: Wikimedia commons)
Figyeljenek a szájukra
A nyelvészeti vonalon elinduló elemzések azonban nem igazán tudtak újat mondani a szövegről, és mára ez az elképzelés nagyrészt kiment a divatból. Aryeh Kaplan rabbi, a könyv legismertebb modern zsidó kommentátora az elméletről csak annyit mond, hogy „teljesen meddőnek bizonyult”. De miért?
A szöveg a fonetikai szakasz után egészen más irányt vesz, és részletesen ismerteti a különböző betűkhöz rendelhető testrészeket, bolygókat, időszakokat. Hasonló összefüggések számos egymástól független kultúra okkult rendszereiben vannak, viszont általában nem jellemzőek a nyelvtankönyvekre...
![A Vénusz bolygó a káf (más változatok szerint a pé) betűhöz tartozik](/media/a-venusz-bolygo-a-kaf-mas-valtozatok-szerint-a-pe-betuhoz-tartozik.png)
(Forrás: Wikimedia commons /NASA)
Jogosan merül fel az olvasóban a kérdés, hogy akkor mi szükség volt a nyelvészeti részre? Elvégre az nem túl misztikus dolog, hogy a nyelvünket a szájpadlásunkhoz érintjük, és így tovább. Vagy mégis?
A válaszhoz ismerni kell a könyv hagyományos használatát. Ha elolvassuk a szöveget, láthatjuk, hogy a betűk kiejtéséről beszél. A formáláshoz, teremtéshez ki kell mondani őket, és ezt össze kell hangolni a lélegzetvétellel. Miről van itt szó? Meditációról. A kabbalisták úgy meditáltak, hogy különböző kombinációkban ejtették ki a betűket, és a hangokra, valamint képzésük módjára irányították a figyelmüket. Ezt hasonlóan kell elképzelni, mint a hindu mantrákat, amelyeknek ismétlése és a rájuk való összpontosítás tudatállapot-módosító hatással bír. (Modern világi meditációs rendszerek értelmetlen vagy a felhasználó által kitalált hangsorokat is használnak.) A tudatállapotok pedig bizony módosulnak, és mint azt korábban láttuk, ennek következtében a hagyomány tanulmányozói pórul is járhatnak...
Források
Kaplan, A. (1997): Sefer Yetzirah - The Book of Creation. Boston: Weiser. (Miski Zoltán magyar fordítását nem ajánljuk.) A kabbalisztikus meditációról szóló könyvei is kapcsolódnak a témához.
Revell, E. J. (1981): The Nature of Resh in Tiberian Hebrew. AJS Review, 6: 125-136.
Rosh-Pinnah, E. (1967): The Sefer Yetzirah and the Original Tetragrammaton. The Jewish Quarterly Review, 57(3): 212-226. (Nagyon fura érvelés, csak azt azért utalunk rá, hogy megmutassuk: van, aki nyelvtannak veszi a Széfer jecirát.)