nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
A héber írás titkai 2.
Wikileaks a középkorból

A Formálás könyvének felhasználásával az ókori bölcsek gólemborjút készítettek maguknak vacsorára. Nem véletlen, hogy mindenki tudni akarta, mi áll benne: a titkos szövegből már a középkorban annyi különböző változat létezett, hogy elképzelhető, egyesek direkt szivárogtattak ki hibás verziókat.

Takács Boglárka | 2011. január 20.
|  

Az előző részben összefoglaltuk az alapfogalmakat: kiderült, hogyan és miért jegyezték le az ókori zsidó bölcsek a Szóbeli Tant, és hogy már a kezdetek kezdetén volt szó arról, hogyan kell a misztikus tanításokat továbbadni. De mi vár azokra, akik óvatlanul próbálkoznak?

Halál, téboly, eretnekség

A sokat idézett talmudi történet (Chágigá 14b) szerint négy bölcs lépett be a Paradicsomba: ben Ázáj, ben Zomá, Áchér és rabbi Ákivá. (A nagybetűket mindenki tetszés szerint használhatja, mert sem az arámiban, sem a héberben nincsenek mondatkezdő és tulajdonneveket jelölő nagybetűk. A „ben” előtag pedig egyszerűen azt jelenti, hogy „fia”, tehát ben Ázáj = Ázáj fia.) Rabbi Ákivá figyelmeztette a társait, hogy legyenek óvatosak, a márványkövek láttán ne kiáltsák, „víz, víz”, mert ezzel valótlant állítanának. Ezt a szövegrészt sokan sokféleképpen értelmezik, miért pont márvány és miért víz; Rási kommentárja szerint a csillogó márvány a víztükörre hasonlít és azt gondolják, nem lehet átkelni rajta.

Víz vagy márvány?
Víz vagy márvány?
(Forrás: Wikimedia Commons / Kim Hansen)

Mi fán terem a Paradicsom?

Az eredeti szó itt párdész (פרדס), ami gyümölcsöskertet jelent. A Bibliában nem ezzel a szóval nevezik meg a Paradicsomot, hanem Éden-kertnek hívják (gán Éden). A párdész-t gyakran szokták rövidítésként értelmezni, a Tóra-magyarázat négy hagyományos szintjét értik alatta: psát, remez, drás, szod. Ezek a legegyszerűbb szó szerintitől (psát) a legbonyolultabb ”titkos” jelentésig (szod) terjednek.

A figyelmeztetés mindenesetre hiábavalónak bizonyult: ben Ázáj meghalt, ben Zomá megőrült a látványtól, Áchér pedig hitehagyott lett. Ezért is emlegetik Áchérként, ami annyit tesz: „a Másik”, eredeti neve Elisá ben Avujá volt. Miután a látomás következtében felhagyott a vallásgyakorlással, meglátogatott egy örömlányt, és még a prostituált is meglepődött azon, hogy egy közismert vallásos zsidó jön hozzá. Feltette neki a kérdést: de hát nem te vagy Elisá ben Avujá? Elisá erre látványosan megszegte a szombatot, az örömlány pedig nyugtázta: aha, az egy másik.

Párdész Cháná (Hanna gyümölcsöse) modern izraeli település nem sokkal megalapítása után. Nem itt jártak.
Párdész Cháná (Hanna gyümölcsöse) modern izraeli település nem sokkal megalapítása után. Nem itt jártak.
(Forrás: Wikimedia commons)

Itt kapcsolódunk korábbi, könyvjóslással kapcsolatos cikkünkhöz: Áchér az ott leírt módszernek megfelelően tizenhárom iskolába is ellátogatott, hogy megkérdezze a gyerekeket, melyik szakaszt tanulják éppen, és mind válogatott szidalmaknál tartottak (Chágigá 15ab). Végül egy dadogó növendék az 50. zsoltárt idézte: „A gonosznak pedig mondja az Isten: Mit neked elbeszélned törvényeimet, s miért veszed szájadra szövetségemet?” Csakhogy beszédhibája miatt a „gonosznak” (le-rásá) szót „Elisá”-nak (le-Elisá) ejtette... Áchér erre rettenetesen bedühödött, egyes elbeszélések szerint meg is ölte a gyereket!

A tanulság, hogy nem ajánlatos meggondolatlanul hozzáállni a misztikához. A népszerű médiában gyakran említik, hogy negyven éven felüliek tanulhatnak csak Kabbalát; konkrét törvényben nem szerepel a negyven éves tilalom, sok neves kabbalista már tizenévesen is tanulmányozta ezt a hagyományt. Viszont a negyven éven felüliek már valószínűleg családot alapítottak, sokat tanultak Tórát, és így tovább, és a sokféle élettapasztalat birtokában józanabbul állnak hozzá a témához. Magát a korhatárt a Misna „Az atyák tanításai” (Pirké ávot) című részéből eredeztetik:

Ötéves korban kezdi a gyerek tanulni a Bibliát. Tízéves korban a Misnát. Tizenhárom évesen köteles a parancsolatokat betartani (bár micvá). Tizenöt évesen a Talmudban búvárkodik. Tizennyolc évesen megnősül. Húszévesen meglett ember. Harmincévesen ereje teljében van, negyvenévesen az értelem embere. (5:22, Simon Sároni fordítása.) És így tovább, egyenesen százig!

Rátérhetnénk végre a betűkre?

Nehéz megállapítani, melyek a legősibb misztikus írások, mert sokáig titokban és szűk körben terjesztették őket, szerzőségük bizonytalan. Számos szöveg egyáltalán nem maradt fenn, vagy csak töredékeit ismerjük; mások épp ellenkezőleg, egyszerre több változatban hozzáférhetőek. Nem biztos, ha valaki hivatkozik egy könyvre, az ma is az akkori formájában létezik.

A Széfer Jecirá 1552-es, latin nyelvű kiadása
A Széfer Jecirá 1552-es, latin nyelvű kiadása
(Forrás: Wikiemdia commons)

A témánkba vágó szövegek közül az egyik legrégebbi a Széfer Jecirá, a Formálás könyve; néha a címet Teremtés könyvének is fordítják, de az igazi semmiből való teremtésre a Biblia inkább a briá főnevet és a bárá igét használja, akár mindjárt az első mondatában.

Ugyanilyen című írást már a Talmudban is említenek, nem akármilyen környezetben: két talmudi bölcs ezt tanulmányozta minden sábeszkor, és a segítségével létrehoztak egy borjat, majd megették (Szánhedrin 65b). (Megjegyeznénk, a kommentátorok között nincs egyetértés abban, hogyan kell a történetet értelmezni; az egyébként számos szokatlan véleményt hangoztató Abulafia szerint is csak misztikus látomásról volt szó, nem tényleges vacsoráról.) Ugyanebben a talmudi részben található egyébként a gólem első említése, még nem „gólem” néven, de a koncepció ugyanaz: mesterségesen létrehozott ember, aki (ami?) nem tud beszélni.

Borjú
Borjú
(Forrás: Wikimedia Commons / Jim Champion)

A mai Széfer Jecirá számos változatban hozzáférhető, valamint többen küzdöttek azzal a feladattal, hogy az eltéréseket összehangolják. Aryeh Kaplan rabbi, az írás angol fordítója szerint annyi különböző fajtája van a szövegnek, és ezek közül több annyira zavaros, hogy akár még az is elképzelhető, hogy egyes középkori kabbalista csoportosulások direkt szivárogtattak ki hibás változatokat, hogy megtévesszék az avatatlanokat. (Óvatosan tessék tehát gólemet csinálni!) Lényegi tartalma mindegyiknek közös – mi elsősorban arra fogunk figyelni, mit mond a betűkről és az írásról, de már csak a következő részben.

Források, egyéb olvasnivaló

IMIT Biblia

Kaplan, A. (1985): Meditation and Kabbalah. Boston: Weiser.

Kaplan, A. (1997): Sefer Yetzirah - The Book of Creation. Boston: Weiser. (Miski Zoltán magyar fordítását nem ajánljuk.)

Oberlander, B. (szerk.): Sámuel imája – zsidó imakönyv. (Ford. Simon Sároni.) Budapest: Chábád Lubavics Zsidó Nevelési és Oktatási Egyesület.

Soncino Babylonian Talmud (Nem feltétlenül a legjobb angol fordítás, de ez van fenn a neten.)

És a végére egy érdekes írás Áchérről

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
Még nincs hozzászólás, legyen Ön az első!
Információ
X