nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
EU-többnyelvűség, EU-fordítás, EU-angol
Milyen hatással van nyelvünkre az EU-tagság?

Miért van páratlanul sok hivatalos nyelv az Európai Unióban? Hogyan dolgoznak uniós fordítóink, tolmácsaink? Miért kell áfa helyett héa-ról beszélnünk? Valóban beszélhetünk egy önálló EU-nyelvről? A mindennapi uniós témák, hírek mellett ezek is érdekes, mindannyiunkat érintő kérdések lehetnek. Cikkünkben számos nyelvi példa bemutatásával igyekszünk e kérdésekre választ adni.

Fischer Márta | 2014. március 3.
|  

Fischer Márta a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Idegennyelvi Központjának oktatója. Jogi szakokleveles közgazdász, akit a nyelvek iránti vonzalma fokozatosan terelt a szakma idegen nyelven való oktatása felé. Doktori fokozatát (PhD) az uniós szakfordítás és terminológia témájában szerezte, a varsói College of Europe-ban pedig EU-tanulmányokat folytatott angol és francia nyelven. Évekig dolgozott az Oktatási Minisztériumban, ahol európai uniós és nyelvoktatási projektekben is részt vett, valamint képviselte Magyarországot az Európai Bizottság idegen nyelvi munkacsoportjában. Több éve tanít EU-ismereteket, szakfordítást és terminológiát, angol és német nyelven. Trebits Annával együtt társszerzője és fejlesztője az EU English – Using English in EU Contexts nyelvkönyvnek és a hozzá kapcsolódó szaknyelvi továbbképzés-sorozatnak köztisztviselők, pedagógusok, felsőoktatási intézmények munkatársai számára. Tudását és tapasztalatait a Tempus Közalapítvánnyal együttműködésben megvalósított EU-angol szaknyelvi továbbképzéseken adja tovább mindazoknak az érdeklődőknek, akiknek szükségük van arra, hogy angol nyelven mélyítsék EU-ismereteiket, és fejlesszék tovább szaknyelvtudásukat, szóban és írásban egyaránt.

Közismert tény, hogy az Európai Uniónak a nemzetközi szervezetek között páratlanul sok, 24 hivatalos nyelve van. Kevésbé ismert azonban az, miért van szükség ennyi hivatalos nyelvre, milyen hatással van e többnyelvűség a tagállamok hivatalos nyelveire, az Unióban dolgozó tolmácsaink és fordítóink munkájára és akár mindennapi, magyar nyelvhasználatunkra. Az európai integráció ugyanis nem csak egyre szorosabbra fonódó gazdasági együttműködést, újabb és újabb területek közös politikák alá vonását hozta magával. A nyelvnek is követnie kell e változásokat, hiszen az új uniós elképzelésekről, az új fogalmakról valamennyi hivatalos nyelven, így magyar nyelven is tudnunk kell kommunikálni.

Miért van szükség ennyi hivatalos nyelvre?

Közismert tény, hogy a nemzetközi szervezetek több hivatalos nyelvvel dolgoznak. Gondoljunk csak az ENSZ-re, amelynek hat hivatalos nyelve van, a NATO-ra vagy az Európa Tanácsra, amelyek ugyancsak több hivatalos nyelvvel rendelkeznek. Egyik szervezet sem dolgozik azonban olyan sok nyelvvel, mint az Európai Unió. A jelenleg 24 hivatalos nyelv nagy kihívás elé állítja mind az uniós intézményeket, mind a fordítókat és tolmácsokat. Így önkéntelenül is felmerül a kérdés, miért is van ennyi hivatalos nyelvre szükség az Unióban? Miért nem lehet pár nyelvre csökkenteni a hivatalos nyelvek számát, ahogy a többi nemzetközi szervezetnél? Bár gyakran hallhatjuk, hogy a sok nyelv hátterében a politikai presztízs áll, azaz egyik tagállam sem szeretné elveszteni saját nyelvét, egy fontos jogi oka is van annak, miért van szükség ennyi hivatalos nyelvre az EU-ban.

A válasz éppen az EU sajátosságában, nemzetek feletti jellegében rejlik. Azt is mondhatjuk, hogy éppen e többnyelvűség mögött álló okok segíthetnek megérteni az EU bonyolult működését. Az Európai Unió ugyanis – leegyszerűsítve – abban különbözik leginkább a többi, tisztán kormányközi nemzetközi szervezettől, hogy bizonyos jogszabályok (a rendeletek) hatályba lépésüket követően automatikusan a nemzeti jog részévé válnak. Ez azt jelenti, hogy – ellentétben például az irányelvekkel (directives) – nincs szükség semmilyen átültető mechanizmusra, azaz nem szükséges nemzeti szinten egy új jogszabály alkotása eme uniós jogszabályok életbe lépéséhez. Más szóval az uniós rendeletek (regulations) szövege – ahogy az EU Hivatalos Lapjában (Official Journal) megjelenik – a nemzeti jog részévé is válik. Ennek ismeretében azonban nehéz lenne elképzelni, hogy e rendeletek csak angol vagy francia nyelven jelennének meg, hiszen akkor e nyelven is épülnének be a nemzeti, azaz például a magyar jogba! Így éppen ez az automatizmus teremt egyfajta folyamatos „kényszert” a fordításra, azaz e jogszabályok magyar megjelentetésére. Amellett tehát, hogy e kérdésben a tagállamok a Tanácsban vétójoggal is rendelkeznek (és ezért feltehetően bármilyen kísérlet a magyar nyelv hivatalos státuszának megszüntetésére kudarcba fúlna), e jogi tény is evidenssé teszi a tagállamok hivatalos nyelveinek – köztük a magyarnak – uniós hivatalos státuszát.

Európa hivatalos nyelvei (majdnem az összes)
Európa hivatalos nyelvei (majdnem az összes)
(Forrás: EU Explained)

Új uniós fogalmak – új megnevezések

Főtanácsnok, hozzáadottérték-adó, inkluzív növekedés – mind olyan fogalmak, amelyeket az európai integráció hozott magával. Az Unióban nincs olyan közös, semleges nyelv, amely kizárólag e fogalmakat írná le, így ezt a funkciót a tagállami hivatalos nyelveknek kell betölteniük. Más szóval minden hivatalos nyelven, így magyarul is biztosítani kell azt, hogy lehessen beszélgetni, vitatkozni, írni, gondolkodni, jogot alkotni uniós témákról. A hivatalos nyelvek közötti egyenrangúság elméletben azt feltételezi, hogy az új fogalmakhoz kapcsolódóan közel egy időben születnek az új uniós megnevezések is. Ez azonban a gyakorlatban megvalósíthatatlan lenne. Így a nyelvek többsége számára e tevékenység folyamatos fordítási kötelezettséget, egyfajta „célnyelvi státuszt” jelent.

Az uniós kommunikáció fő nyelve ma már az angol, így elsősorban e nyelvről kell megalkotni – fordítás révén – a magyar megfelelőket. A csatlakozás előtt a mintegy százezer oldalnyi dokumentum fordításáról még a tagállamnak kellett gondoskodnia. Fontos hangsúlyozni, hogy az ország uniós tagságával e területen is új szakasz kezdődött. A csatlakozást követően ugyanis e tevékenységet már az uniós intézmények koordinálják. Ez pedig összességében már évi 2 millió oldalt jelent! Uniós fordítóink és tolmácsaink tehát Brüsszelben, illetve Luxemburgban, a hazai folyamatoktól távol dolgoznak. E különbséget jól tükrözi egy uniós fordító-terminológus találó megjegyzése, mely szerint „mi nem tudunk kiszaladni a Széchenyi Könyvtárba utánanézni egy szakkifejezésnek”. A hazai koordinációnak, a szakértők bevonásának és együttműködésének ezért különösen nagy jelentősége van.

Milyen hatással van nyelvünkre az EU-tagság?
Forrás: the-tap.blogspot.hu

Miért lehet szükség új megnevezésekre?

Gyakran hallani kritikus hangokat is arról, hogy a fordítással teremtett új uniós megnevezések a magyar fülnek idegenül hangzanak, és csak az érthetetlen uniós zsargon erősítését szolgálják. Érdemes elgondolkodni azon, hogy e magyartalannak tűnő megnevezések mögött nem rejtőzik-e tudatos döntés, amely éppen a jobb megértését, az egyértelműséget szolgálja. Számos esetben kell dönteni ugyanis arról, hogy az adott uniós fogalmat egy olyan magyar megnevezéssel írjuk le, amelyhez már kapcsolódik egy magyar fogalom, vagy egy magyar fogalomtól mentes megnevezést alkalmazzunk, amely kizárólag az uniós fogalmat írja le. Az előbbire mutatnak példát az olyan megnevezések mint irányelv (directive), rendelet (regulation) vagy közlemény (communication). Ezek magyar kontextusban is értelmezhetőek, uniós kontextusban pedig konkrét, jól körülhatárolható fogalmakra (egy-egy uniós jogi aktusra, illetve az Európai Bizottság egy dokumentumtípusára) utalnak. Ezzel szemben a főtanácsnok és a hozzáadottérték-adó (héa) olyan uniós megnevezések, amelyek elsődlegesen uniós kontextusban értelmezhetőek, azaz kifejezetten uniós fogalmat írnak le.

Míg az angol uniós terminológiában a value added tax leírja mind az uniós szintű adótípust, mind ennek konkrét, tagállami megvalósulását, addig a magyarban különbséget tettek e két fogalom között. A hozzáadottérték-adó utal az uniós szintű adótípusra, az áfa pedig a konkrét magyar adónemre. A főtanácsnok (az Európai Bíróság munkáját függetlenül és pártatlanul segítő jogász) pedig arra az esetre mutat példát, amikor a magyar jogi terminológia egy régi, ma már nem használt megnevezését töltötték fel új, uniós tartalommal. Éppen azért, hogy az angol Advocate-General mintájára ne a főügyész terjedjen el, amelyhez magyar kontextusban már kötődik más fogalom. Elképzelhető, hogy e két megnevezés idegenül hangzik a magyar fülnek, de éppen ez a cél: ezzel különíthető el egyértelműen az, hogy nem egy magyar, hanem a magyar fogalmi rendszertől független, uniós fogalomról van szó.

A magyar nyelvhasználó számára mindkét megoldás kihívást jelent. Nehéz lehet ugyanis egy szövegben felismerni, hogy az irányelv általában egy iránymutatásra vagy az Európai Unió egy konkrét jogi aktusára utal. A második esetben pedig a felismerés ugyan könnyebb – hiszen éppen az idegen hangzás érzékelteti, hogy valami kifejezetten uniós dologról van szó – ekkor azonban tudni kell, milyen fogalmat takar az adott megnevezés.

Álljunk össze, mint sok kicsi legó...
Álljunk össze, mint sok kicsi legó...
(Forrás: thirdyearabroad.com)

Valóban beszélhetünk önálló EU-nyelvről?

A fenti példák már sejtetik azt a kutatásokkal is alátámasztott tényt, hogy az európai integráció egyben egy sajátos uniós nyelv – illetve uniós nyelvek, azaz EU-magyar, EU-angol, EU-német, stb. nyelvek – kialakítását is eredményezi. E sajátosságok nem csupán a fenti, új uniós terminusokban jelennek meg. A folyamatosan formálódó uniós terminológia mellett az uniós folyamatok a nyelv további elemeire is hatással vannak. Így az uniós szövegek mondatfűzése, szerkezete, egyéb lexikai elemei is olyan sajátosságokat mutatnak fel, amelyek csak az uniós szövegekre jellemzőek. E kutatások nagy része az angol nyelvet veszi górcső alá, hiszen ezt a nyelvet használják leginkább az uniós dokumentumok szövegezéséhez. Így azok a kutatások, amelyek a British National Corpust (Brit Nemzeti Szövegtár) vetették össze egy-egy uniós korpusszal (azaz uniós szövegek meghatározott szempontok szerint összeállított adatbázisával), rámutattak, hogy bizonyos lexikai egységek jóval gyakrabban jelennek meg uniós szövegekben, azaz az EU-angolban, mint a nem uniós, brit angolban. Erre mutatnak példát olyan kötőszavak, mint a with a view to ’annak érdekében’, a to this end ’ennek érdekében’, as regards ’ami azt illeti’, so as to ’érdekében, céljából’, in particular ’különösen’. Ezzel szemben az if ’ha’, though, although ’habár’ és unless ’hacsak nem’ szinte teljes mértékben hiányoznak az uniós szövegekből. Természetesen ez a tény a nyelvtanulók, a később uniós közegben dolgozni kívánó munkavállalók számára is nagy jelentőséggel bír, hiszen számos olyan sajátossággal találkozhatunk, amelyek nem jelentek meg korábbi angol nyelvi tanulmányainkban – lévén, ezek csak az uniós szövegekre jellemzőek.

A változás egyben lehetőség

Az EU-angol szaknyelvi cikksorozatot a Tempus Közalapítvány jóvoltából olvashatja.

Végül a folyamatos fordítási kötelezettség nyelvünk számára nem csupán folyamatos változást, hanem lehetőséget is jelent. Amikor egyre többet hallani egyes szakterületek „elangolosodásáról”, egyes nyelvek tudományos közbeszédből való fokozatos kiszorulásáról, és ezzel a nyelv bizonyos funkcióinak elvesztéséről (domain loss), akkor felmérhetetlen lehetőséget jelent az a tény, hogy számos szakterületen kötelezettségként jelentkezik a magyar megfelelők megalkotása. Az uniós szövegek ugyanis nem csak uniós, hanem bármilyen, a tagállamokhoz kötődő témákat, fogalmakat tartalmazhatnak, a különböző szeszesitalfajtáktól kezdve az atlanti halászat terminusain át a tagállamok oktatási, társadalombiztosítási, közigazgatási rendszereinek terminusáig, amelyekre mind meg kell találni a magyar megfelelőket. Ezért mondhatjuk joggal azt, hogy uniós fordítóinknak/tolmácsainknak – és velük együttműködésben a szakembereknek – katalizátorszerepe van mind az uniós, mind a nem uniós szakterületek terminológiájának kialakításában.

E kérdésekről részletesebben a www.euenglish.hu oldalon is tájékozódhat.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
2 Krizsa 2014. március 4. 11:48

Azért nincs így, hogy a különböző országok lakosságának fogalma ne lehessen, ne tudja követni, hogy mi történik a saját országával. MÉG AKKOR SEM, ha angolul, németül, vagy akár 6 nyelven is tud:-)

1 Sultanus Constantinus 2014. március 4. 11:21

Én viszont azt mondanám, hogy ennek nem kellene, hogy kérdés legyen: az lenne a természetes minden nemzetközi szervezetnél, ha minden tagország használhatná a saját hivatalos (vagy de facto hivatalos) nyelvét, ez szerintem alapvető emberi jog. A kérdés éppen az, hogy más szervezeteknél miért nincs így.

Információ
X