nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Bizarr játékok
Mi az a faramuci?

A durva bakajátékból mára faramuci módon ártatlan gyermekjáték lett. De vajon tudjuk-e, mi is az a faramuci? Kultúr- és nyelvtörténeti áttekintés a Monarchiától Geszti Péterig.

Mandl Orsolya | 2011. október 26.
|  

Noha ma már nem kötelező a sorkatonaság, azért mindenki hallott már történeteket arról, mivel múlatták egykor szabad idejüket a katonák. Nem volt ez másként a 19. század végén sem, ugyanis az 1874-ből adatolható faramuci szó egy igencsak durva játékot takar: „bakajáték, a mely abból áll, hogy körben ülve herezacskójukra spárgát kötnek, mindeggyik spárgaszál végét más fogja és húzza, s a ki legelőször följajdul, az a vesztes” – olvasható a Szinnyei-féle Magyar tájszótárban. A 70 évvel későbbi hétkötetes értelmező szótárba azonban már csak egy rövid értelmezés került bele régies minősítéssel: „Zsineggel játszott durva, illetlen társasjáték”.

Osztrák-magyar katonák masírozás közvben. Vajon mivel töltötték szabadidejüket?
Osztrák-magyar katonák masírozás közvben. Vajon mivel töltötték szabadidejüket?
(Forrás: Wikimedia Commons / Schuhmann, Johann Heinrich)

Gombocz Zoltánnak meggyőződése volt, hogy a szó olasz eredetű, s ezt többször is említette Laziczius Gyulának. Laziczius az olasz far(e) ammusire szókapcsolatra vezeti vissza a faramucit, ami azt jelenti: ’valakit megfintorogtatni’, vagyis elérni, hogy valaki fintorogni kezdjen. A játék menetét tekintve igencsak könnyen elképzelhető ez a magyarázat. Garázda Péter azonban a mosca cieca ’szembekötősdi’ játékelnevezésből eredezteti a szót, ezt gyakran használták a fare a mosca cieca ’szembekötősdit játszani’ szerkezetben. A játékot Itáliából hozhatták haza a magyar bakák, s a faramucsi > faramuci alakváltozatokon keresztül jött létre. A magyar történeti-etimológiai szótár szerint az olasz származtatás nem meggyőző, a faramuci szót ismeretlen eredetűnek tekinti. A szótárban egyébként találunk még egy katonai élethez kötődő jelentést, ami más kiadványokban nem szerepel: ’laktanyai személy <közelebbről meg nem állapítható sajátosságokkal>’.

A faramucit Jókai Mór regényében is játszották: „Mit nevezünk »szép estének a klubban?« Azt, amikor … a faramuci húsz forint plusszal végződött”. Itt persze már nem a bakajátékról van szó, az idézet ugyanis egy kártyajátékra utal. Hogy pontosan mi is a játék menete, az a Kártyalexikon 1993-as kiadásából nem derül ki. A WikiSzótárban is csak annyit találunk, hogy megtévesztésen alapul.

Maga a szó is megtévesztette használóit, hiszen a nyelvérzék a far szóval hozta összefüggésbe, így nyerte a faramuci ’ülep’ jelentését. Ebből aztán újabb jelentés fejlődött ki, mégpedig a ’seggrepacsi’. Innen már könnyű levezetni, hogy jött létre a faramuciz(ik) ige két jelentése: 1. <fiú lányokkal> pajkosan enyeleg, cicázik; 2. seggreverősdit játszik. Hogy vajon az enyelgés pontosan mit takar az Új magyar tájszótárban, azt nem tudni, mindenesetre a történeti-etimológiai szótár e forrás alapján csak annyit közöl: faramociz ’csipkedi a lányokat’. Bizonyára összefügg ezzel a faramuci ’helyes, szép <kislány>’ melléknévi jelentése: azzal faramuciztak előszeretettel, aki faramuci volt.

A seggrepacsi játék leírását Deme László osztotta meg a nagyérdeművel, ugyanis a faramuci szót az alábbi jelentésben használták a sárospataki diáknyelvben: ’egy diák lehajol, a többi körbeáll mögötte; valaki ráüt, s ha kitalálja a fekvő, hogy ki volt az, helyet cserélnek’. A faramuci tehát sokfajta játékot jelentett, de mindegyikben van egy kis pajkosság. Némiképp meglepő, hogy éppen egy református gyerekhonlapon bukkanhatunk rá mai változatára: régi bakajátékként a húzgálás itt is fontos momentum, de már csak egymás ujját kell rángatni.

Nem tudni, összefügg-e a bakajáték vagy a seggreverősdi értelemmel a ’bonyodalom, nehézkes eljárás’ jelentés, ami a Szegedi szótárban bukkan föl először. A magyar nyelv értelmező szótára a faramuci jelzői használatára a következőket írja: „(biz, rosszalló) Nehezen kiismerhető, nem egyenes jellemű és rendszerint alattomos <ember>; obskúrus. || (biz, rosszalló) Gyanút keltően bonyolult, feltehetően nem tisztességes <ügy, dolog>.” Ebben az értelemben ismerjük és használjuk ma is, különösen a faramuci helyzet, faramuci módon szókapcsolatokban. A faramucizik egyébként a szótár szerint még a következőt is jelenti: ’vacakol, pepecsel, idétlenkedik, haszontalanul húzza az időt’.

A szójátékairól híres Geszti Péter figyelmét sem kerülte el a faramuci szó. Azt persze csak találgatni lehet, hogy a faramuci muci fara sorban a melléknév melyik jelentését kell keresni.

Forrás

Bálint Sándor: Szegedi szótár. I–II. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1957.

Bárczi Géza – Országh László (főszerk.): A magyar nyelv értelmező szótára. I–VII. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1959–1962.

Benkő Loránd (főszerk.): A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. I–IV. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1967–1984.

Berend Mihály (főszerk.): Kártyalexikon A–Z. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1993.

Deme László 1942. Faramuci. Magyar Nyelv 38: 359.

Garázda Péter 1940. Faramuci. Magyar Nyelv 36: 254.

Laziczius Gyula 1939. Faramuci. Magyar Nyelv 35: 255–256.

B. Lőrinczy Éva (főszerk.): Új magyar tájszótár. I–V. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1979–2010.

Szinnyei József: Magyar tájszótár. I–II. Budapest, Hornyánszky Viktor kiadása, 1893–1896.

Faramuci a WikiSzótárban

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
2 Sigmoid 2011. október 26. 11:30

Ja igen, és:

"Faramuci nőszemély" - Nőietlen, igénytelen, bunkó nő.

1 Sigmoid 2011. október 26. 10:53

Az én környezetemben a "faramuci" soha nem jelentett szép, kívánatos nőt... Kellemetlen, illetlen, oda nem illő, esetlen dolgokra mondták, mondják:

"Micsoda faramuci helyzet!" - Kellemetlen, kínos helyzet.

"Faramuci alak." - Illetlen, bumfordi ember.

"Ne legyél már olyan faramuci, fiam, köszönj a bácsinak!"

Információ
X