nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
  • gekovacsistvan: Munkácsi Bernát tehát, hitet tesz a magyar nép és a magyar nyelv eredetének egysége mellet...
    2021. 04. 13, 17:27  Az ugor lovakrul
  • gekovacsistvan: "Munkácsi Bernát ezúttal is megfogalmazta azt az állítását, hogy a magyarság nem a türkökt...
    2021. 04. 13, 11:17  Az ugor lovakrul
  • mederi: "Csak a véletlennek köszönhető, hogy a két szó azonos alakúvá vált." -Szerintem is. A magy...
    2021. 04. 04, 10:26  Miért nyúl a nyúl?
  • mederi: @Fülig James: 61 Egy körülbelüli idézet a Wikipédiából Fleming kísérleteinek sikeréről kol...
    2021. 04. 04, 09:32  Dob és dob
  • mederi: A közmondás szerint a "részeg disznó (ember) hentereg a földön" és nem *hengereg, mert meg...
    2021. 04. 01, 10:02  Hentel-e a hentes?
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Kafka „hamis legendája”

Egy brit akadémikus legújabb könyvében alaposan megváltoztatja a Franz Kafkáról kialakult, szerinte hamis képet. James Hawes a British Libraryben kutatva jutott hozzá azokhoz a könyvtári dokumentumokhoz, amelyekből az „Excavating Kafka” (Kafka kiásása) című könyve táplálkozik.

MTI | 2009. június 23.
|  

A La Stampa című olasz lap beszámolója szerint Hawes művében rámutat arra, hogy a nagy író alakját a mítoszok, az akadémia, az idegenforgalom és az olvasók torzították el hamis legendák keltésével, illetve művei eredetiségének elhomályosításával.

A legelterjedtebb legendák közé tartozik például, hogy Kafka végrendeletében arra kötelezte barátját, Max Brodot, hogy semmisítse meg minden művét; hogy életében ismeretlen volt, többek között azért, mert habozott publikálni; hogy brutális apja terrorizálta; hogy agyonnyomta kiúttalan, bürokratikus munkája; hogy német nyelvű zsidóként Prágában kettős gettóba volt zárva, mert kisebbség volt a kisebbségben, egy abszurd és szétesőben lévő birodalomban, az Osztrák-Magyar Monarchiában. A mítosz része volt az is, hogy műveiben Auschwitz sötét előérzetét fogalmazta meg.

Hawes szerint mindez nem igaz. Kafka egy milliomos fia volt, a nagy családi házban vagy a nővéreinél élt. De saját lakása is volt abban az épületben, amely később a prágai amerikai nagykövetségnek adott otthont. Saját azbesztgyárat birtokolt. Ismert ügyvédként ténykedett, egyik vezetője volt a munkahelyi balesetekkel foglalkozó csehországi biztosítónak. Nagy becsben állt, nagyon jól fizették, és pályáján olyan személyes jó barát segítette, mint a biztosító elnöke. Magas rangú állami tisztviselőként csak hat órát dolgozott naponta, és felmentették a katonai szolgálat alól, annak ellenére, hogy a hadsereg orvosa alkalmasnak tartotta frontszolgálatra. Vigyázott az egészségére, rendszeresen tornázott, nem ivott, nem dohányzott, vegetáriánus volt. Nem a szegénység vagy gyenge fizikuma miatt lett tüdőbajos, hanem mert egészségesnek vélt forralatlan tejet ivott. Kiadóival rámenősen tárgyalt, és Brodnak két végrendeletet hagyott. Az egyikben arra kérte ugyan, hogy semmisítse meg a műveit, a másikban viszont felsorolta, hogy melyeket mentse meg.

Stefan Hudzik szlovák képzőművész Franz Kafka című alkotása a Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetsége (MKISZ) Éremművészet a Duna, Moldva, Visztula mentén VIII. című kiállításán a szövetség Andrássy úti galériájában, 2009. május 27-én.
Stefan Hudzik szlovák képzőművész Franz Kafka című alkotása a Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetsége (MKISZ) Éremművészet a Duna, Moldva, Visztula mentén VIII. című kiállításán a szövetség Andrássy úti galériájában, 2009. május 27-én.
(Forrás: MTI/Czimbal Gyula)

 

Kafka playboy volt, egy bordély mellett elhaladni számára olyan érzésnek számított, mint amikor „a szerelmes férfi a szerelme háza mellett halad el”. Szüksége volt a „piszkos szexre” a társadalmilag alatta álló személyekkel, amit az a szado-mazochista képgyűjteménye is bizonyít, amelyet Hawes megtalált a British Libraryben, és csatolt is könyvéhez.

Az író a monarchia lojális polgára volt, megtalálta a helyét benne. Ausztria és Németország győzelmét akarta az első világháborúban, még kórházat is alapított a bombázások által megsebesült katonáknak – de csak azoknak, akik németül beszéltek. Apja, Hermann az akkori időkhöz mérten kifejezetten liberális gondolkodónak számított.

Kafkát írói tevékenységében támogatta a Brod által vezényelt kritika, csodálói közé tartozott többek között Rainer Maria Rilke is. Négy könyvet jelentetett meg a Woolfnál, a legnagyobb berlini kiadónál.

1917–18-ban azonban rosszra fordult a sorsa. Ekkor diagnosztizálták nála a tüdőbajt, és mint osztrák zsidónak, más légkörben kellett élnie az újonnan létrejött Csehszlovákiában. Mindezt tükrözték újabb könyvei, amelyek az áhított és a való élet közötti mély szakadékot ábrázolták – az utókor viszont éppen ezeket a késői műveket ismeri a legjobban. A per, A kastély és az Amerika 1924-ben bekövetkezett halála után látott napvilágot.

Információ
X