-
Sándorné Szatmári: @ganajtúrós bukta: 22 A Google szerint további hasonló kifejezések (nem csak iskolában, bá...2024. 07. 23, 16:23 „Mert nincs rá szó, nincsen rá...
-
ganajtúrós bukta: Régi topik azért válaszolok hátha valaki visszaír... Talán: Szekálás, abuzálás, oltogatás,...2024. 07. 23, 13:34 „Mert nincs rá szó, nincsen rá...
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: kiegészítés: A nyelvi bizonytalansági tényezők (amik annál gyakoribbak...2024. 07. 01, 08:12 Fantomok a magyar szavakban
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 117 Valóban.. A "Fedje meg!" parancs hosszú gy-vel--->hatása: "megfedd valak...2024. 06. 29, 12:28 Fantomok a magyar szavakban
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Nyilván a sok ostobaság mennyiségével akarsz dominálni. Annyit azért v...2024. 06. 29, 08:35 Fantomok a magyar szavakban
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
![](/media/news-depesmod.png)
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
A szülői örömöket nehéz magunkban tartani: a gyerekünk még meg sem született, de már fent van a Facebookon.
Önnek hány olyan ismerőse van, aki heti vagy akár napi szinten posztol valamit a gyerekével kapcsolatban? És Ön, hány képet osztott meg eddig a csemetéjéről? Szereti? Nem szereti? – Ez is érdekes persze, de az talán még ennél is fontosabb, hogy milyen hatása van mindennek a gyerekekre. Mit fognak ők szólni óvodás, kamasz- majd felnőttkorukban, hogy az interneten kínos videók és képek tömkelege található meg róluk – a szüleiknek köszönhetően?
Az oldal az ajánló után folytatódik...
A Facebook és a hozzá hasonló közösségi oldalak hozzátartoznak az életünkhöz; megosztani örömeinket és bánatainkat mindennapi tevékenységgé vált. Az angolban pedig már külön kifejezés is van arra a szokásra, amikor egy szülő a közösségi média felületein (Facebookon, YouTube-on stb.) megosztja a gyermekeiről készült fotókat, videókat. A sharenting az angolban oly gyakori szóösszevonással keletkezett kifejezés: két része a share ’megoszt’ és a parenting ’(szülőként) felnevel’. Van még egy alakja, az oversharenting, ami azt hangsúlyozza, hogy a szülő túlzásba viszi a gyerekekről készült képek megosztását. A kifejezést állítólag a The Wall Street Journal használta először; mára viszonylag elterjedtnek mondható; még Wikipédia-lapja is van.
Van-e bármi veszélye a sharentingnek? – A michigani egyetem és a C. S. Mott Children's Hospital közös felmérése azt mutatta ki, hogy van. Ismeretes például a „digitális gyermekrablás” (digital kidnapping) jelensége, ami azt jelenti, hogy egy-egy gyermekről az interneten található információkat ismeretlenek „ellopnak”, és a gyermeket a digitális univerzumban a sajátjukként tüntetik fel. Ez gyakran nem pusztán a fényképek, illetve a videók ellopásával és közzétételével jár, hanem a gyerekről szóló, teljesen fiktív történetek kitalálásával is, amelyek alapján a kisgyereknek már az előtt kettős élete van, hogy akár beszélni tudna, nemhogy írni-olvasni. Másik lehetséges veszélyforrás az úgynevezett cyberbullying, az internetes fórumokon zajló gúnyolódás, rosszabb esetben rágalmazás, bántalmazás. 2013-ban például a Facebookon lefüleltek egy olyan csoportot, amelynek a tagjai „csúnya” kisbabákon gúnyolódtak.
Etikai és jogi problémát okozhat az is, hogy a gyerekek anélkül kerülnek föl az internetre (általában szüleik jóvoltából), hogy beleegyezésüket adnák. Internetes profiljukat szüleik alakítják ki, és ők kezelik a gyerekről szóló tartalmakat – úgy, hogy ő erről mit sem tud.