-
Sándorné Szatmári: @nasspolya: (Hátha ennyi idő után még elolvasod..) -29-ben ezt írtad: ".... mi a pontos kü...2024. 11. 23, 12:47 A nyitás tárgya
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Kétségtelen, hogy majd ha tudunk valamit a jelenleg ismertnél korábbi ...2024. 11. 22, 14:33 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 14 "..az állítólagos "ősnyelvről" azért könnyű bármit (és annak az ellenkezőjét...2024. 11. 22, 14:17 Szótekerészeti agybukfenc
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Kérlek, fejezd be a hülyeséget. Egyszer-kétszer talán vicces, de most ...2024. 11. 13, 12:05 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: 12 kiegészítés: -A mai angolban a "kulcs" szó időben csak oda helyezhe...2024. 11. 13, 11:33 Szótekerészeti agybukfenc
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
A szülői örömöket nehéz magunkban tartani: a gyerekünk még meg sem született, de már fent van a Facebookon.
Önnek hány olyan ismerőse van, aki heti vagy akár napi szinten posztol valamit a gyerekével kapcsolatban? És Ön, hány képet osztott meg eddig a csemetéjéről? Szereti? Nem szereti? – Ez is érdekes persze, de az talán még ennél is fontosabb, hogy milyen hatása van mindennek a gyerekekre. Mit fognak ők szólni óvodás, kamasz- majd felnőttkorukban, hogy az interneten kínos videók és képek tömkelege található meg róluk – a szüleiknek köszönhetően?
Az oldal az ajánló után folytatódik...
A Facebook és a hozzá hasonló közösségi oldalak hozzátartoznak az életünkhöz; megosztani örömeinket és bánatainkat mindennapi tevékenységgé vált. Az angolban pedig már külön kifejezés is van arra a szokásra, amikor egy szülő a közösségi média felületein (Facebookon, YouTube-on stb.) megosztja a gyermekeiről készült fotókat, videókat. A sharenting az angolban oly gyakori szóösszevonással keletkezett kifejezés: két része a share ’megoszt’ és a parenting ’(szülőként) felnevel’. Van még egy alakja, az oversharenting, ami azt hangsúlyozza, hogy a szülő túlzásba viszi a gyerekekről készült képek megosztását. A kifejezést állítólag a The Wall Street Journal használta először; mára viszonylag elterjedtnek mondható; még Wikipédia-lapja is van.
Van-e bármi veszélye a sharentingnek? – A michigani egyetem és a C. S. Mott Children's Hospital közös felmérése azt mutatta ki, hogy van. Ismeretes például a „digitális gyermekrablás” (digital kidnapping) jelensége, ami azt jelenti, hogy egy-egy gyermekről az interneten található információkat ismeretlenek „ellopnak”, és a gyermeket a digitális univerzumban a sajátjukként tüntetik fel. Ez gyakran nem pusztán a fényképek, illetve a videók ellopásával és közzétételével jár, hanem a gyerekről szóló, teljesen fiktív történetek kitalálásával is, amelyek alapján a kisgyereknek már az előtt kettős élete van, hogy akár beszélni tudna, nemhogy írni-olvasni. Másik lehetséges veszélyforrás az úgynevezett cyberbullying, az internetes fórumokon zajló gúnyolódás, rosszabb esetben rágalmazás, bántalmazás. 2013-ban például a Facebookon lefüleltek egy olyan csoportot, amelynek a tagjai „csúnya” kisbabákon gúnyolódtak.
Etikai és jogi problémát okozhat az is, hogy a gyerekek anélkül kerülnek föl az internetre (általában szüleik jóvoltából), hogy beleegyezésüket adnák. Internetes profiljukat szüleik alakítják ki, és ők kezelik a gyerekről szóló tartalmakat – úgy, hogy ő erről mit sem tud.