nyest.hu
Kövessen, kérem!
Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Még 5 dolog, ami romba dönthette volna az angol nyelvet

Az „Bűnös Biblia”, az akadémiai szabályozás hiánya, a franciás helyesírás, a rövidítések és a változatos kiejtés: ezek mind évszázadok óta fenyegetik az angol nyelvet. Aztán ahelyett, hogy kihalt volna, mégis inkább világnyelv lett belőle...

nyest.hu | 2015. július 22.
|  

Nemrégiben felsoroltunk kilenc, majd még öt dolgot, amiről valamikor azt hitték, hogy ki fogja pusztítani az angol nyelvet. Az eredmény ismeretes, de a lista már csak azért is elgondolkodtató, mert éppen azokat a tényezőket láthatjuk a listán, amelyeket a magyar nyelvvel kapcsolatosan emlegetni szoktak... Úgy látszik, ami para, az para az angollal kapcsolatosan is. Most folytatjuk az io9 tízes listáját: az olcsó papír leterjedésétől egészen a „hibás” kiejtésig.

1. Az olcsó papír

Arról legutóbb már megemlékeztünk, hogy a könyvnyomtatás elterjedése nagy pánikot okozott az angol nyelv sorsát illetően. (Ahhoz hasonlítható ez a pánik, mint manapság az internetes nyelvhasználattal és írásszokásokkal kapcsolatosan.) Később aztán, amikor az olcsó papír terjedni kezdett, újabb féltési hullám terjed el. Egy különösen szerencsétlen eset borzolta fel a kedélyeket...

1631-ben Robert Barker és Martin Lucas kiadta a Biblia angol fordítását, a King James-féle Bibliát. Csakhogy egy aprócska szócska, történetesen egy nem, történetesen éppen a tízparancsolatból – figyelmetlenségből – kimaradt. Így a szent szöveg módosított változatába paráznaságra biztató parancsolat került: „Ne paráználkodjál” (2Móz 20,14) helyett „Paráználkodjál”. Ezért ezt a kiadást angolul Wicked Bible-nek, azaz gonosz / bűnös Bibliának is nevezik.

Az eset kapcsán George Abbot, Canterbury érseke fogalmazta meg azt, hogy az olcsó papír igen rossz dolgoknak az elindítója. Úgy látta, hogy ahogy egyre olcsóbb a papír, annál több igénytelen, hibás szöveg fog napvilágot látni, ugyanis iskolázatlan emberek dolgoznak a nyomdákban.

Csak egyetlen szó maradt ki...
Csak egyetlen szó maradt ki...
(Forrás: Wikipédia)

2. Az akadémiai szabályozás hiánya

1635-ben Richelieu bíboros megalapította a francia akadémiát a francia nyelv védelmére és fejlesztésére. Az angoloknál is próbálkoztak hasonlóval, de a kísérletek meghiúsultak. Az akadémiai szabályozás egyik legnagyobb támogatója a szatíráiról, illetve a Gulliver utazásairól híres Jonathan Swift volt...

Swift meg volt győződve arról, hogy korának angol nyelve hanyatlóban van. Úgy látta, hogy az angol egyre tökéletlenebb; sok mindentől szerette volna megóvni, például a költőktől, azoktól a fiatal tudósoktól, akik új kifejezéseket használtak stb. Aggódott, hogy a beszélők elfelejtheti az egyes szavak történetét. Úgy gondolta, az angol védelemre szorul, meg kell állítani a romlását; és ezt egy hivatalos szervnek kéne megvalósítania.

Swift – Charles Jervas festménye
Swift – Charles Jervas festménye
(Forrás: Wikimedia Commons)

3. A rövidítések

Manapság a legtöbben az infokommunikációs technológiáktól féltik a nyelvet – ebben nincs különbség az angol és a magyar nyelvféltők között. Az egyik leginkább aggasztó, „újszerű” jelenségnek a szavak rövidítését szokták tartani; és erre a jelenségre állandóan panaszkodnak, és nyilvánvaló bizonyítékát látják a nyelv torzulásának, korcsosulásának stb.

Csakhogy ez a para egyáltalán nem új; az angollal kapcsolatosan már a 18. század elején is fölmerült, hogy éppen a rövidítések fogják megásni a sírját. David Crystal idézi, hogy az IOU (I owe you; ’jövök neked valamivel; tartozom neked’) rövidítést már 1618-ban is használták. És emellett az akkori nyelvvédők nem mentek el szó nélkül; Joseph Addison brit esszéista például 1711-ben szánalmasnak tartotta az olyan rövidítéseket, mint a pos a positive (’pozitív’) helyett, vagy az incog rövidítést az incognito (’inkognitó’) helyett. A jó öreg Swift sem volt oda a rövidítésekért: szerinte rövidíteni „barbár szokás”.

Van, amikor szeretjük, ha rövid...
Van, amikor szeretjük, ha rövid...
(Forrás: Wikimedia Commons / Raimond Spekking / CC BY-SA 4 0)

4. A franciás helyesírás

Az angolok gyakran mutogatnak az amerikaiakra, hogy ők azok, akik tönkreteszik a nyelvet. Érdekes, hogy Noah Webster amerikai lexikográfus és helyesírás-reformer is éppen ilyesmire hivatkozott a helyesírási reformjai kapcsán. Szerinte az angolban túl sok franciás helyesírású szó van, éppen ezért szerette volna, hogy az angol helyesírás minél inkább eltérjen a franciától.

A colour (’szín’) szót ezért írta következetesen color-nak, és általában az -our végződések helyet az -or-t alkalmazta. És ezért lett a centre (’középpont’) center, illetve az összes -re végű -er végű. Ezeket a reformokat alkalmazta az általa szerkesztett szótárakban, ezért ezek az amerikai kontinensen elterjedtek és a mai napig megvannak ezek az eltérések a brit és az amerikai helyesírás között. A sors fintora, hogy ma többek között ezekért az eltérésekért szokták az amerikai angolt kárhoztatni...

Webster James Herring festményén
Webster James Herring festményén
(Forrás: Wikimedia Commons)

10. A változó kiejtés

Ha a nyelv őrei a helyesírási változásokat is rosszul viselik, elképzelhető, hogy mit szólnak a kiejtés változásaihoz. Ez ugyanis sokkal gyorsabban és változatosabban variálódik, mint a helyesírás. Az angolban a nyelvféltők egyik kedvenc vesszőparipája a szóhangsúly: fáradhatatlanul javítgatják azokat, akik szerintük rossz szótagra helyezi a hangsúlyt (az angolban változó a szóhangsúly helye, nem úgy, mint a magyarban). De ez sem új lemez: Samuel Rogers költő 1855-ben a contemplate (’szemlél’) és a balcony (’erkély’) első szótagi hangsúlyát kárhoztatta nyilvánosan.

De a hangsúlyozáson kívül vannak még slágertémák az angol kiejtésben is: például az -ing végű szavak végén a g-szerű, hátul képzett hang nem ejtése, vagy harm (’sért, sérülés’) és arm (’kar’) szavak r-jének kiesése. Ezeket a kiejtési változatokat mind éri időről időre vád, hogy elrontják az angolt. De legjobb tudomásunk szerint ez mind a mai napig nem történt meg.

Kipusztul?
Kipusztul?
(Forrás: Wikimedia Commons / Ikiwaner / GNU-FDL 1.2)

Forrás

10 Things People Once Complained Would Ruin The English Language

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS) Az összes hozzászólás megjelenítése
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
26 challengeofusenglish 2018. július 15. 17:38

Egy másik témában Szigetva a hagyomány tiszteletet mondta egy tényezőnek, amely miatt az angol helyesírás nem fog változni. Lehet igaza is van.

Na de nézzük az akadémiai szabályozás hiányát..... Igen nagy szükség lett volna az angol helyesírás átfogó szabályozására akadémiai szinten a XVII. század elején. Kizárt dolog, hogy ez a katyvasz lenne most az írásban. :) És akkor hagyomány tiszteletből a XVII. századi akadémiai reformerekre mutogatnánk. :)

Noah Webster az USA egyik alapító atyja sokat tett a reformokért. Benjamin Franklin (másik alapító atya) pedig kidolgozott egy írásbeli reformot. Kár hogy nem voltak még bátrabbak..... Bár ha több javaslatuk "megy át" az akár még az "amerikai" nyelv kialakulásához vezethetett volna. Igy "csak" annyit mondunk "amerikai angol".

25 Fejes László (nyest.hu) 2015. július 22. 21:17

@Sultanus Constantinus: Bocsáss meg, de nem azt írtad, hogy az angolban sokkal nagyobb a jövevényszavak száma, mint az újlatin nyelvekben, hanem azt, hogy az angolban gyakorlatilag nincsenek eredeti elemek. Persze azt megértem, ha nem számítasz rá, hogy bárki is komolyan veszi, amit írsz, nyilván a mi hibánk, ha még mindig nem ezt tesszük. Egyébként direkt párhuzamos szöveget kerestem neked, hogy legyen módod összehasonlítást végezni az anyanyelveddel.

@Sultanus Constantinus: Ezt különösen nagy kár volt írnod, mindjárt itt lesz Kiss Gábor, és ajánl neked valamit a TINTA (szigorúan csupa nagybetűvel!) Kiadótól...

@Sultanus Constantinus: Igyekszünk a továbbiakban ennek figyelembevételével olvasni a kommentjeidet! :)

24 Sultanus Constantinus 2015. július 22. 21:05

@Fejes László (nyest.hu): Igen, szoktam hülyeségeket írni, mint mindenki. De más az, amit idekommentelek hirtelen felindulásból, és az is, amikor cikket írok valamiről az oldalamon, mert annak nyilván rendesen utánanézek.

23 Sultanus Constantinus 2015. július 22. 20:59

@Fejes László (nyest.hu): A magyar szöveggel egyébként sem tudtam volna érdemben foglalkozni, mert nincs megbízható forrásom.

22 Fejes László (nyest.hu) 2015. július 22. 20:58

@Sultanus Constantinus:

Látom, megint súlyos szöveértelmezési gondjaid vannak. Az általad a cikkből idézett mondat:

„az angolra szókincsre nehéz másképp gondolnunk ma már, mint egy jórészt innen-onnan átvett jövevényszó-gyűjteményre”

A kijelentés kizárólag a szókincsre vonatkozik, és a szöveg azt állítja, hogy „jórészt” jövevényszavakból áll. Ha a szövegkörnyezetét megnézed, nyilvánvaló, hogy kissé túloz is, hiszen éppen a serpenyő másik felébe pakolja az állítást. Egyszerűen arról szól, hogy fura az angolt a jövevényszavaktól óvni, ha egyszer tele van azokkal. (És azóta több is lett, de lám, virul.)

Ezzel szemben te ezt írtad:

„az angol tényleg olyan nyelv, amely szinte kizárólag más nyelvekből építkezik” – amiben az van, hogy eredeti elem alig maradt benne, ráadásul nem a szókincsben, hanem a nyelvben. Ezt még meg is fejeled azzal, hogy „ha nem létezett volna a francia, akkor az angol már régen kihalt volna”, amihez hasonló mérhetetlen hülyeséget sehol nem találsz a cikkben.

Az egész szánalmas próbálkozás arra, hogy ha már szégyenben maradtál a hülyeségeddel, ezt a szégyent megpróbáld másra si rákenni. Amivel persze még mélyebbre süllyedsz a hülyeségben, és etikai szempontból is...

21 Sultanus Constantinus 2015. július 22. 20:56

@Fejes László (nyest.hu): Akkor félreértettelek. Azt hittem, a magyar szöveget csak azért írtad oda, hogy arról könnyebb legyen spanyolra fordítanom, és az angolt vettem két rövid szövegnek. Persze nyilván túlzás volt, amit írtam, de nem is gondoltam, hogy valaki azt szó szerint fogja értelmezni.

Azt viszont te is beláthatod, hogy ez az arány azért teljesen másképp fest az angolban, mint egy újlatin nyelveben, ahol akármilyen szövegből jó eséllyel a szavak legalább 90% lesz latin eredetű. Az már más kérdés, hogy az újlatin nyelveknél sokszor nehéz megállapítani egy-egy szóról, hogy az örökölt-e vagy közvetlen latin átvétel, főleg, ha mondjuk a 9-10. századból származik.

20 Fejes László (nyest.hu) 2015. július 22. 20:50

@Sultanus Constantinus: Nem egészen értem, hogy csináltad a statisztikát, én egy szöveget küldtem neked angolul és magyarul. Úgy látom, a magyar változattal nem is foglalkoztál, kár. Az úgy látom, egyértelműen kijött, hogy az angol szöveg mindkét bekezdésében a germán eredetű szavak vannak többségben. Azt a sort, amelyben elismered, hogy hülyeséget írtál korábban, nem találtam meg, de így is jó.

19 kalamajka1 2015. július 22. 19:53

Hát akkor mit szóljunk a japán nyelvhez? Tudomásom szerint nincs semmiféle nyelvvédő akadémia vagy mozgalom ott. Tonnaszámra vesznek át szavakat főleg az amerikai angolból. Azonban ahogy azok bekerülnek a hétköznapi nyevhasználatba, a japán kiejthetőség figyelembevételével úgy átalakulnak. hogy az (angol) anyjuk sem ismer rá.

Tehát összefoglalva: a japánokat egyáltalán nem zavarja, hogy egy szó átvétel vagy sem. Használják az idegen szavakat, és meg vannak győződve róla, hogy igenis továbbra is folyamatosan japánul beszélnek. És szerintem ez valóban így is van.

18 Sultanus Constantinus 2015. július 22. 18:48

@Krizsa: Arra, hogy én nem használom az interneten a valódi nevem, jó okom van. De ha használnám is, akkor sem lenne vele senki előrébb, mivel nem vagyok senki olyan, akit ismerni kellene. Innentől kezdve meg tök mindegy, milyen nevet használok, nem? :) Mindig is azt vallottam, nem az a lényeg, hogy ki vagyok, hanem az, amit csinálok.

17 Krizsa 2015. július 22. 16:25

@Sultanus Constantinus: De én nem kérdeztem meg tőled, hogy szerinted nyelvész (is) vagyok-e - és nem is fogom. Viszont én a valódi nevemet használom, Te meg nem. Én nem keresek szervilis módon előnyöket senki másnak a nevévél: sem annak dicsőségére, sem a bepiszkításra. A többi "krizsázó" annyi az én szememben, mint a szúnyogok, tehát téged egyelőre megtiszteltelek azzal, hogy figyelmeztlek: mi a tisztesség. Ha egyszer nálad is elhallgatok, akkor tudhatod, hogy az mit jelent.

16 Sultanus Constantinus 2015. július 22. 15:39

@El Vaquero: Az alapgondolatomnak, amivel indítottam, ez adta az ötlelet (idézet az előző cikkből):

"Az angol nyelv beszélői és féltői között is akadtak puristák, akik leginkább az idegen szavaktól, a jövevényszavaktól, az átvételektől féltették az angol nyelvet. _Ami azért is különösen érdekes, mert az angolra szókincsre nehéz másképp gondolnunk ma már, mint egy jórészt innen-onnan átvett jövevényszó-gyűjteményre._"

Amit valószínűleg ugyanaz írt, aki most azt állította rólam, hogy áltudományos hülyeségeket hordok össze. Ennyit erről...

15 Sultanus Constantinus 2015. július 22. 15:29

@Krizsa: Semmilyen nyelvész sem vagyok, ahogy te sem. Tehát ugyanezt én is mondhatám neked. Csak azért van egy óriási különbség köztünk: én legalább próbálom a tudomány működését megérteni, ha nem is mindig sikerül.

14 Krizsa 2015. július 22. 15:20

@Sultanus Constantinus: Szállj le rólam, gyerek, nem vagy gyöknyelvész. Maradj a saját szakmádnál.

13 Sultanus Constantinus 2015. július 22. 15:07

@szigetva: Igen, így visszaolvasva magam, tényleg kicsit krizsás voltam. :)

@Fejes László (nyest.hu): I. szöveg:

temperate, maritime, climate, usual, isle, exteme, rare, hour, moderate, per ---> latin/francia (10 szó), low ---> ónorvég (1 szó)

A többi (én kb. 26-ot számoltam) germán. Ebben kb. 30/70% az arány a germán elemek javára.

II. szöveg:

record, temperature, August, compare, typical, maxumum, January, degree, centigrade, comma, minus, zero ---> latin/francia/görög (12 szó)

low ---> ónorvég (1 szó)

Fahrenheit ---> német (1 szó)

the, high, is, set, to, kb. 15 számelem ---> germán

Itt kb. 40/60%a germán javára.

Spanyolul:

El clima de Stratford no difiere del clima marítimo moderado característico de las islas británicas. Esto quiere decir que no abunda el calor ni el frío. El número de horas de sol es bajo/reducido (menos de 1400 horas al año) y la lluvia se distribuye bastante bien durante todo el año.

Jövevényszavak: clima, marítimo, característico, británico, número (a többi kb. 38 elem örökölt: 87/13%).

La temperatura más alta (~ máxima) fue registrada en agosto de 1990 [mil novecientos noventa] (35,7 °C [treinta y cinco coma siete grados]) que es mucho más alta que la media veraniega de 22 [veintidós] °C. La más baja (~ mínima) fue registrada en 1982 [mil novecientos ochenta y dos] (-21.0°C [veintiún grados bajo cero]).

Jövevényszavak: temperatura, registrar (2/32): 6/94%.

Biztos meg lehetett volna csinálni ennél pontosabban is, de az értékek kb. irányadóak.

A spanyol szókincs c. Wikipédia-szócikkben vannak pontosabb statisztikák, többféle minta alapján is.

12 El Vaquero 2015. július 22. 13:53

@Sultanus Constantinus: „Jó, és szerinted szavak nélkül mire lehet egy nyelvet használni?” Összetett dolgokat nem csak új szavakkal lehet kifejezni, hanem pl. régebbi szavak kombinálásával, nyelvtani elemmel, akármivel. Sőt, ne menjünk messzire, az angolnak ugyebár alapszokása, hogy egy szóalaknak van 500 főnévi, meg 900 igei jelentése, semmiből nem tartott volna nekik meglévő szavakat új jelentéssel felruházni.

Egy nyelv tényleg sokkal több, mint a szavainak az összessége, részben ebben is bűnös a hagyományos nyelvoktatás, mivel elhiteti, hogy a nyelv=szavai, és ezért születnek a félrefordítgatós rossz tükörfordítások is. Pont neked kéne annak lenni, aki tudja, hogy ez mennyire nem így van. Jó, mondjuk ebbe az eltúlzott véleményedbe biztos az is belejátszik, hogy nagyon nem szívleled az angolt, de elárulom, hogy néha nekem is nagyon ki van tőle a ****-*m. Mint mindenből, ebből is be lehet sokallni, főleg, ha nagyon intenzíven csinálja az ember. Illetve nekem is elegem van abból, hogy mindenki az angolt majmolja, és konkrétan nem a majmolás ténye zavar, hanem inkább annak a rettentő silány minősége, illetve az, hogy sokszor akkor is majmolják, amikor tényleg semmit nem nyernek vele. Sőt, az is zavar, hogy hiába a majmolás, angolul rendesen nem nagyon szokás tudni, sőt, nem hogy rendesen nem nagyon tud a többség, de kb. fingja nincs az angol nyelvről, ami azért a 21. században elég durva.

Az összes hozzászólás megjelenítése
Információ
X