Az RMDSZ közleménye szerint a szövetség ilyen értelemben mérföldkőnek tekinti a törvényt, miután a román alkotmánybíróság kedden az alaptörvénnyel összhangban lévőnek minősítette a jogszabályt, életbe lépéséhez már csak az államfői kihirdetésre van szükség.

„Számomra rendkívül nagy elégtétel a döntés" – mondta Markó Béla, aki egyben Románia miniszterelnök-helyettese is.

A törvény értelmében a kisebbségi oktatásban részt vevő diákok minden tantárgyat anyanyelven tanulhatnak, a román nyelv és irodalom kivételével. A magyar diákok magyarul tanulhatják Románia történelmét és földrajzát minden osztályban. A román nyelvet és irodalmat külön tanterv szerint és külön tankönyvekből oktathatják a kisebbségi gyerekeknek.

A jogszabály szerint a kisebbségi gyerekeket oktató pedagógusoknak ismerniük kell az adott nyelvet. A közoktatásban magyar nyelv és irodalomból, történelemből és zenéből olyan szakemberek dolgozzák ki a tanterveket, akik ismerik a magyar nyelvet és a magyar kultúrát.

Az egyetemi oktatásban a nemzeti kisebbségek számára biztosított az anyanyelvű képzés alapszinten, a mesteri és a doktori képzésben, valamint a továbbképzés során.

A törvény kiemelt támogatást biztosít annak a diáknak, aki lakóhelyétől távol tud csak anyanyelvén továbbtanulni, fedezik a bentlakás vagy az ingázás költségeit. A magyarul tanuló diákok után nagyobb támogatás illeti az iskolákat, tekintettel az anyanyelven történő oktatás többletköltségeire. Szórványban kisebb létszámmal is indíthatnak óvodás csoportokat, illetve általános iskolai és gimnáziumi osztályokat a magyar anyanyelvű diákok számára.

A magyar egyházak valamelyikéhez tartozó diákok számára biztosítani kell a vallásoktatást. A kisebbségi nyelvű felsőoktatásban is nagyobb pénzügyi támogatást ad az állam egy diák után, mint a román nyelvű felsőoktatásban.

A kisebbségi nyelvű oktatást önálló intézményekben szervezhetik meg, még ha esetenként kevesebb is a diák, mint a többségi iskolákban. A magyar iskolák jogi személlyé válhatnak, diáklétszámtól függetlenül. Az iskolák vezetésében a kisebbségiek számarányuk alapján vesznek részt. Vegyes tannyelvű iskolákban az egyik aligazgatónak az adott kisebbséghez kell tartoznia.

A kisebbségi nyelvű oktatás olyan felsőoktatási intézmények keretében biztosítható, ahol kisebbségi nyelvű karok, programok működnek, illetve multikulturális és többnyelvű egyetemeken, valamint más egyetemeken is, igény szerint. A multikulturális és többnyelvű egyetemeken a kisebbségi nyelvű oktatás tagozatokba szerveződik, amely lehetséges karokon, szakokon belül, vagy egyetemi szinten. A kisebbségi egyetemi tagozatok, ha nem önálló karokon működnek, saját működési szabályzat alapján választják meg képviselőiket.

Az egyetemek keretén belül működő kisebbségi nyelvű tagozatok autonómiát élveznek, a törvény lehetőséget ad önálló karok létrehozására is a kisebbségek nyelvén. Az egyetemek vezetőségében kötelező biztosítani a kisebbségi nyelvű oktatók arányos képviseletét. A rektor illetve a dékán helyettesei közül legalább egyet a kisebbségi oktatói közösség javaslatára neveznek ki, amennyiben maga a rektor vagy a dékán nem kisebbségi.