nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Kik azok a csángók?

Az elsősorban archaikus népművészetéről, néptáncairól és népzenéjéről ismert csángó világ számára a 20. század hozta el magyar nyelvű értelmisége kibontakozásának lehetőségét: a fiatal tehetségek ma már egyebek között a költészet és a tudomány területein is jeleskednek.

MTI | 2012. május 15.
|  

A népcsoport idősebb tagjai közül sokan még ma is népviseletben járnak a mindennapokban, ünnepnapokon pedig szinte mindenki magára ölti ezeket a ruhadarabokat. Népdalkincsük a magyarság ázsiai tartózkodásának idejére nyúlik vissza, gazdag tárházát kínálva a pentaton dallamoknak – mondta el az MTI-nek A moldvai csángók élete – versben, prózában, énekkel és tánccal előadva című szombati program kapcsán Diószegi László, a Teleki László Alapítvány elnöke, aki egyben a program szerkesztő-rendezője volt.

 Mint rámutatott: mostanáig kevés figyelem irányult a csángó költészetre. Moldva soha nem tartozott a Magyar Királyság területéhez, ezért az évszázadok során – annak ellenére, hogy magyar nyelvű népcsoportról van szó – soha nem volt magyar iskola a területen. Ebből adódóan nem alakulhatott ki magyar írásbeliség és értelmiség sem. Elvétve ugyan akadt egy-egy pap vagy írástudó ember, aki birtokában volt ennek a kincsnek, de a magyar értelmiség csak a 20. században jelenhetett meg.

Az első csángó költő, Lakatos Demeter (1911–1974) maga is román iskolákba járt, és bár magyarul írta legértékesebb verseit, azokat román, illetve speciális, saját maga által kialakított írásmóddal vetette papírra. Költészetének különlegessége abban rejlik, hogy az általa beszélt –nyelvújítás előtti, nagyon archaikus – északi csángó nyelvjárásban írta műveit. Autodidakta költő volt – fizikai munkát végzett –, de rendkívül tehetséges volt, és különleges feltörekvési vágy mozgott benne: az írás mellett például színjátszó-irodalmi kört is vezetett – mondta a szervező.

A Ceauşescu-időszakban olyan elnyomás alatt voltak a csángók, hogy Lakatos Demeter halála után az akkor kibontakozott tehetségek csak a rendszerváltás után, vagy annak közelében kerültek a nyilvánosság elé. A Magyarság Háza által útjára indított Rejtőzködő Kárpát-medence sorozat második állomásaként meghirdetett szombati rendezvényre két ilyen költőt hívtak meg a rendezők: a ma is Klézsén élő és alkotó Duma Andrást, és a somoskai születésű Demse Mártont, aki a Securitate zaklatásait maga mögött hagyva telepedett le Magyarországon.

Csángó népviselet
Csángó népviselet
(Forrás: Wikimedia Commons / Iegeb / CC BY-SA 3.0)

A magyar állam és civil szféra támogatásával Moldvában 1990-ben, illetve 2000-ben elindult iskolán kívüli magyar nyelvű oktatási program eredményeit pedig két ifjú költő-, írónő képviseli: Diósi (Gábor) Felicia, akinek novelláskötete, illetve regénye is megjelent hazánkban, valamint Iancu Laura költő, aki idén kapott József Attila-díjat.

Mindkét író Csíkszeredán végezte a középiskolai tanulmányait az 1990-es évek elején, majd Magyarországon jártak egyetemre. Diósi (Gábor) Felicia „naiv” visszaemlékezéshez hasonló, a csángó világot, családot, élményeit bemutató prózákat ír, amelyeket kifejezetten lujzikalagori (Bákó megye) nyelvjárásban vet papírra. Iancu Laura ezzel szemben elszakadt a csángó világtól, és magyar irodalmi nyelvet használ írásaiban, amelyeket mégis áthat a csángó világ, valamint az Istennel való kapcsolat, amely erőteljesen jellemzi ezt a népcsoportot.

A hosszú évtizedes, évszázados elfojtás után a közelmúltban feltört ennek a népcsoportnak a megmutatkozási vágya – vélekedett Diószegi László, hozzátéve, hogy a fiatal írók köréből kiemelt két alkotó mellett, számos más területen is megjelent a csángó értelmiség. A programban elsősorban a csángó világot bemutató versek, a költők vidámabb, önironikusabb írásai, de a csángók világát jellemző drámai és sötétebb vonulat is helyet kapott. 
A Csángóföld kincseit bemutató rendezvény egyben a Teleki László Alapítvány moldvai csángókkal foglalkozó kétnapos tudományos konferenciájának a záróeseménye, bepillantást engedve a moldvai táncok – vert kezes, a gergelytánc és serény magyaros – sajátosságaiba is.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
2 elhe taifin 2012. május 15. 10:19
1 Pesta 2012. május 15. 10:10

Csíkszeredában

(tudom, tudom, emtéiátvétel, megamúgyismennyekapicsábamerígyishelyes :)

Információ
X