nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Jöhet a mesterséges intelligencia

Összefoglaló a mesterséges intelligencia, a szuperrobotok eljövetelét évek óta töretlen lelkesedéssel prognosztizáló konferenciáról.

Agent Portal | 2010. augusztus 18.
|  

A korai mesterségesintelligencia-kutatás nagy álma, az emberhez hasonló mentális adottságokkal rendelkező gép a hajdani kitörő optimizmust követően sokáig csak ábrándnak tűnt; a részterületi fejlesztésekre tevődött át a hangsúly. De a régi lángot azért még mindig igyekeznek feléleszteni.

A nanotechnológia, transzhumán intelligencia, szuperrobotok eljövetelét hosszú évek óta töretlen lelkesedéssel prognosztizáló Ray Kurzweil nevéhez fűződő éves Szingularitás csúcsértekezletet idén most rendezték meg. A Szingularitás leegyszerűsítve és információtechnológiára szűkítve a gépek öntudatra ébredésének ideje-órája: utána már semmi sem lesz olyan, mint előtte volt… A csúcs résztvevői a szűk szakmai elitet képviselik, Szingularitás-forgatókönyvek mellett tudomány és technológia társadalmi hatásait vizsgálják, vitatják meg.

Az agy algoritmusai

Kurzweil elutasítja az ún. „erős MI” sokak szerinti kivitelezhetetlenségét, és az előadások között mindig szerepelnek nagyratörő projekt-ismertetések. Idén például a londoni University College számítógépes idegtudományokkal foglalkozó részlegének fiatal kutatója, a néhány esztendeje még játékfejlesztésben (Evil Genius stb.) jeleskedő Demis Hassabis számolt be vizsgálódásairól. Rendszerszinten, az „agy algoritmusaiban” gondolkodik, olyan kérdésekkel foglalkozik, hogy elménk milyen algoritmusokat használ problémamegoldás közben, és ezek közül melyek nélkülözhetetlenek egy általános mesterséges intelligencia létrehozásához: hogyan sajátítunk el ismereteket, miként alakítunk át érzékszervi információkat fogalmi információvá? Például látunk egy képet, aztán el is kezdünk gondolkodni róla – mi történik ebben az esetben az észlelés és a fogalomalkotás között? Ma még nem létezik a látványból absztraháló (jó) gépitanulás-algoritmus – a legújabb „agykép-készítő”, sejtelemző technikák felhasználásával, Hassabis és munkatársai ilyesmit próbálnak létrehozni. Ilyesmit, de mégis mást: figyelembe kell venniük, hogy az ugyanazokon az elveken alapuló algoritmusok (minden bizonnyal) eltérően funkcionálnak természetes és szilíciumközegben.

Amennyiben az algoritmusok másként reagálnak, kivihetetlen az agy teljes emulációja. A kutató szerint a két legismertebb „agyépítő” projekt, az IBM és a DARPA jegyezte SyNAPSE és a Lausanne-i Műszaki Iskola, Henry Markram professzor nevével fémjelzett Kék Agy kezdeményezése által használt neuromorfikus modellekkel és hasonló módszerekkel legalább 50 évre vagyunk az „általános mesterséges intelligenciától” (AGI). Úgy véli, az agyműködés által erőteljesebben inspirált algoritmusok kellenek, mint például az MIT retinális sejtek két szintjét részletesen modellező HMAX vizuális felismerő-rendszere.

A makákó a kiindulási pont

Az IBM és a DARPA kutatói, valamint Markram és kollégái minden bizonnyal másként látják modelljeik rövid- és hosszú távú kivitelezhetőségét, a megvalósítás időintervallumát. Mindkét projekt célja elméhez hasonló szoftver kidolgozása, az agyműködés visszafejtése alapján. Előbbiek kognitív-számítási chipekből álló hálózatban gondolkoznak. A makákó majmok agyának hálózati architektúrája a kiindulási pont, az alapján igyekeznek megérteni az agyban lejátszódó folyamatokat, működését, komplexitását. Több ezer kapcsolatot és több száz agyterület hálózatát tanulmányozva, a fehérállomány nagytávolságú autópályákhoz, a szürkeállományt helyi utakhoz hasonlítják. Konklúziójuk: a hálózat egésze integrált magot tartalmaz, és elképzelhető, hogy ez a mag a magasabb szintű kognitív tevékenységek, sőt a tudatosság központja, és valamikor választ adhat a „hogyan alakult ki az agyból az elme” kérdésre. Az agy régióit a keresőmotorok oldalakat rangsoroló technikájához hasonlóan osztályozva arra a következtetésre jutottak, hogy az agy homloki részéhez tartozó prefrontális kortex sokkal fontosabb funkciókat tölt be, mint fizikai elhelyezkedése sejteti: mint egy kapcsolóasztal, az információ integrálását és elosztását szervezi. Ha egyszer sikerül mindezt gépi közegben emulálni, talán nem is leszünk olyan messze az AGI-től.

Henry Markram már szimulálta az egér és a nyúl agyának egyes elemeit. Jelenleg a neokortexként ismert repetitív egységekre, a neokortikális „oszlopra” összpontosít. Munkatársaival több tízezer egymástól különböző idegsejtről készítettek mesterséges neokortikális oszlop létrehozását lehetővé tevő szoftvermodellt. Ugyan minden egyes idegsejt egyedi, megállapították, hogy különböző agyi áramkörök közös mintákkal rendelkeznek. A modell életre keltéséhez az eddigi modelleket és néhány algoritmust (gépi rendszerbe integrálva) szuperszámítógéppé kell alakítani. Markram laptopok helyett azonban egy tízezer processzoros IBM Kék Gén gépet használ. A szimulációk megkezdődtek, rendeltetésük, hogy az agyműködésről adjanak fogódzókat, aztán pedig jöhet az AGI.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
Még nincs hozzászólás, legyen Ön az első!
Információ
X