-
Sándorné Szatmári: @nasspolya: (Hátha ennyi idő után még elolvasod..) -29-ben ezt írtad: ".... mi a pontos kü...2024. 11. 23, 12:47 A nyitás tárgya
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Kétségtelen, hogy majd ha tudunk valamit a jelenleg ismertnél korábbi ...2024. 11. 22, 14:33 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 14 "..az állítólagos "ősnyelvről" azért könnyű bármit (és annak az ellenkezőjét...2024. 11. 22, 14:17 Szótekerészeti agybukfenc
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Kérlek, fejezd be a hülyeséget. Egyszer-kétszer talán vicces, de most ...2024. 11. 13, 12:05 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: 12 kiegészítés: -A mai angolban a "kulcs" szó időben csak oda helyezhe...2024. 11. 13, 11:33 Szótekerészeti agybukfenc
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Egy csapat öregedő hippi, csíkos ingben és nagy szakállal. Isznak, zenét hallgatnak, Mihály időnként lövöldözik – így látja az arkangyalokat az öregedő Isten félrevonulása után Erik Wahlstörm író. Interjú.
Az Isten egy erőteljesen szatirikus hangvételű fejlődésregény, mely ironikus humorral meséli újra a Biblia és a kereszténység történetét. Erik Wahlström svéd-finn író a budapesti Írók Boltjában novemberben mutatta be a Typotex Kiadó gondozásában magyarul is megjelent kötetét. A könyvbemutatón kiderült, hogy Wahlström nem csak írásban, hanem élőben is szeret mesélni, sok érdekes gondolatot hallhattunk a könyv hátteréről, születésének körülményeiről és fogadtatásáról.
Erik Wahlström kulturális újságíróként kezdte az írást, majd idővel környezetvédelmi témákra váltott – ez a környezetvédelmi minisztériumnak írt tanulmányokban és környezetvédelmi témájú könyvekben csúcsosodott ki, az újságíráshoz később a Hufvudstadsbladet, a legnépszerűbb finnországi svéd napilap főszerkesztőjeként tért vissza.
Első regénye, a 2004-ben megjelent Den dansande prästen (A táncoló pap) Finnország orosz megszállása alatt játszódik, a finn népfőiskolát megalapító lelkész főszereplésével. Az Isten megírásához azonban más adta az inspirációt – sokkal inkább az erősen vallásos gyerekkori környezet. Ahogy az általában szokás, mindig csak az éppen aktuális, szép részeket olvasták a Bibliából, idővel viszont felmerült a kérdés: milyen lehet a könyv többi része? Az Isten megírásához ezért elejétől végéig elolvasta az Ó- és Újszövetséget, amivel még egy lelkész ismerősét is sikerült meglepnie, aki szerint ilyet kizárólag az életfogytiglanra ítélt foglyok szoktak tenni.
Az ótestamentumi rész elejét találta a legszórakoztatóbbnak a világ teremtésével, viszont a folytatás a szabályok, törvények rendkívül aprólékos leírásával már inkább kétségbeejtőnek, szomorúnak bizonyult. Ehhez képest az Újtestamentum sokkal problémamentesebb, „emberbarátabb” – ahogy ez a regényben is látszik.
Az Isten olvasásához egyébként nincs szükség a Biblia mélyreható ismeretére, de az apró részletek, poénok, utalások Wahlström szerint csak úgy jönnek át igazán. Az ideális olvasó tehát egy Woody Allen-féle figura, akiben erős a zsidó humor és érzi, hogy mit jelent „választott népnek” lenni. Wahlström egyébként maga is jobban szeret szórakoztató irodalmat olvasni, de a felesége gyakran kritizálja emiatt, mondván, hogy súlyosabb, fájdalmasabb történeteket is olvasson. Ennek és angliai gyerekkorának megfelelően a legnagyobb hatást természetesen az angol szatirikus irodalom tette rá.
Egy kérdésre válaszolva Wahlström azt is elmondta, hogy nem gondolja, hogy a regénye nyomán idővel új keresztény kultuszok alakulnak majd – saját szavaival élve ahhoz nem elég karizmatikus író –, sőt, a könyv megjelenését sem kísérte különösebb felháborodás Svédországban és Finnországban. Éppen ellenkezőleg: azok a lelkészek, akikkel beszélgetett, kimondottan jó ötletnek találták a téma fölvetését.
A dedikálás után nekünk is sikerült – egy miniinterjú erejéig – néhány kérdést feltennünk az írónak.
Pomsár Péter: Sokat megtudtunk az Isten születéséről, de ez a kérdés már a regény olvasása közben megfogalmazódott bennem, amikor felbukkant a jazzharsonás Nils Landgren, mint Gábriel kedvenc zenésze. Hogyan keletkezett Gábriel karaktere és miért lett pont jazzrajongó?
Erik Wahlström: Én magam is zenélek – szintén jazzt játszom –, a Biblia angyalai pedig harsonán játszanak – így adta magát a zenerajongó Gábriel alakja, aki a fegyvermániás Mihály egyfajta ellenpontja.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
PP: Hallottuk, hogy gyerekkorában sokat hallott részleteket a Bibliából, a regény megírására készülve pedig aprólékosan végigolvasta az egészet. Talán túl személyes kérdés, de ön hisz a keresztény Istenben, esetleg valamelyik más vallás istenében, isteneiben?
EW: Nem. De a regény megírásakor a Bibliát egy keresztény fundamentalista szemével kellett olvasnom, mindent szó szerint értelmezve.
Ugyanakkor a hit fontos dolog. A keresztény és ókori görög alapokra épülő nyugati civilizációban fontos szerepe van, segít az embereknek rendet tartani az életükben. A vallás nélküli élet fájdalmasabb tud lenni, egyfajta érettségre van szükség, hogy valaki ezt válassza.
PP: És mi a helyzet a Brian életével? Magyarországon rendkívül népszerű és a témája közel áll az Isten első feléhez.
EW: Régen láttam és nem rajongok különösebben érte. Régi film, a könyvem viszont új, azóta változott a világ.
PP: Elképzelhető mégis, hogy az Istent is betiltják valahol, mint a filmet?
EW: Nem tartom valószínűnek.
PP: Nem is érkezett negatív vélemény vallásos emberektől, szervezetektől?
EW: Nem.
PP: Mit gondol, miért nem?
EW: Mert ez ilyen szinten manapság senkit nem érdekel. Egy barátom azt mondta, hogy ha Allahról írnék, már rég halott lennék, de a nyugati világban ez nem tabutéma.
PP: Az ótestamentumi rész után eltelik kétezer év, a regényben meglehetősen összesűrítve. Ebbe a kultúrtörténeti epizódba mennyire véletlenszerűen kerültek a felbukkanó történelmi alakok?
EW: A regény második fele nagyon is tudatos válogatás eredménye. Aquinói Szent Tamás például nem csak egy komikus figura, hanem a vallás ilyen túlságosan részletekre koncentráló vizsgálata a kereszténységre is komoly hatással volt, fellazította a korább, jóval szigorúbb hozzáállást. Nietzsche pedig ugye kimondta, hogy Isten halott.
PP: A regényben viszont nem hal meg. Mi lehetne a folytatása a történetnek?
EW: Valóban. Isten nem halt meg, csak megöregedett és a végén visszavonul, tulajdonképpen magára hagyva az egyre önállóbb emberiséget.
PP: Az arkangyalok pedig a visszavonulása után egyre idegesebbek lesznek valódi vezetés híján, és nem fogják tudni, hogy mit csináljanak.
EW: Pontosan. Egy csapat öregedő hippi, csíkos ingben és nagy szakállal. Isznak, zenét hallgatnak, Mihály időnként lövöldözik. A gondolatmenetet továbbvíve: Isten egyre öregebb és öregebb lesz, ahogy maga az univerzum is vénül és szépen lassan kihűl. Meghalni csak akkor fog, amikor minden véget ér, az entrópia végez a világgal.
Cikkünk a Typotex könyvkiadóval folytatott együttműködés keretében készült tartalom. A könyv a Typotex kiadó weblapján kedvezményes áron vásárolható meg.