nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Háttér
Irán, az árják földje

Százezres tüntetések bénítják meg Irán életét a múlt pénteki elnökválasztás óta. A hivatalos, de vitatott eredmény szerint az eddigi elnök, Máhmúd Ahmadinezsád a szavazatok mintegy kétharmadát szerezte meg. Fő riválisa, Mir Hoszein Múszavi 33 százalékot kapott. Kulturális háttér Iránról.

G.B. | 2009. június 19.
|  

Legalább tíz ember meghalt, miután az Iránban múlt pénteken tartott elnökválasztás másnapján százezrek vonultak az utcákra azt követően, hogy a vesztes jelölt, a 33 százalékot megszerző Mir Hoszein Múszavi közölte, az eredményt elcsalták. Máhmúd Ahmadinezsád a szavazatok mintegy kétharmadát szerezte meg. Az ügyben vizsgálat indult. A történtek magyarázata politikai természetű, azonban érdemes felvázolni az egykori Perzsia kulturális hátterét is.

Tüntetők személygépkocsit égetnek Teheránban 2009. június 15-én, amikor folytatódtak az összecsapások Mir Hoszein Muszavi reformpárti iráni elnökjelölt támogatói és a kormányerők között
Tüntetők személygépkocsit égetnek Teheránban 2009. június 15-én, amikor folytatódtak az összecsapások Mir Hoszein Muszavi reformpárti iráni elnökjelölt támogatói és a kormányerők között
(Forrás: MTI/EPA)

Irán vagy Perzsia?

A történet az árjákkal kezdődik, ők eredetileg a mai dél-oroszországi területek és Közép-Ázsia sztyeppéin éltek. Onnan indultak útnak és jutottak el a Kaukázuson keresztül az Iráni-fennsíkra (valamint Indiába) a Krisztus előtti 2. évezred második felében. A hódítók már a Kr. e. 7. században élt Akhaimenész – a nevével fémjelzett dinasztia megalapítója, a szétszórtan élő perzsa törzseket egyesítő uralkodó – óta magukat árjáknak, az uralmuk alá hajtott területet pedig Iránnak (kezdetben Arianámnak), az „árják földjének” nevezték. A Perzsia kifejezést az európai országok használták az ország jelölésére. Az elnevezésbéli fordulatot – a beszédes című persiansarenotarabs.com ismertetője szerint – az 1935-ös év hozta, amikor Hjalmar Schacht, a náci Németország birodalmi gazdasági minisztere (1934–1937) Berlinben megjegyzést tett a perzsák árja eredetére, és arra bátorította Reza Pahlavi uralkodót, kérje meg a külföldi delegációkat, hogy országára használják az „Irán” kifejezést. A sah ezt meg is tette, Irán 1935. március 21. (a perzsa újév napja) óta Irán.

Múlt

Az Iráni-fennsík a legősibb időktől lakott volt, a térség hihetetlenül gazdag múltját már a Kr. e. 9000 környékéről származó leletek is bizonyítják (Kermanshah). A történet olyan hosszú, hogy könyvtárnyi hely sem lenne elég az elmesélésére. Az első jelentős birodalom a mai Irán területének egy részén az Elámita királyság volt (Kr. e. 3000–600). Az Iráni-fennsíkra több hullámban (a 3. és 2. évezredben) megérkező nomád árja (előiráni) törzsek idővel nyugati és keleti csoportra váltak szét, majd letelepedtek. Az első évezredben már médek, perzsák, baktriaiak és a pártusok népesítették be a nyugati térségeket, míg keleti pusztákon a kimmerek, szarmaták és alánok éltek. A felsoroltak közül egy méd király, Küaxarész egyesítette először Iránt (a Kr.e. 7. században). A legnagyobb méd király, II. (Nagy) Kürosz a médek és perzsák egyesítésével létrehozta az Akhaimenida Birodalmat (Kr. e. 559–330). Kürosz halála után fia, II. Kambüszész Egyiptomot is meghódította, az ő halála után viszont trónviszály tört ki, amelyből egy távoli rokon, Dareiosz (Kr. e. 522–486) került ki győztesen. Ő kezdte el megépíttetni Perszepoliszt.

A Tashar, I. Dáriusz király palotája
A Tashar, I. Dáriusz király palotája
(Forrás: Akbar Nemati)

A szakrális fővárosnak szánt palotakomplexum Siráz városától alig 70 kilométerre található. Kr. e. 300-ban – ahogy a Pallas írja –„Nagy Sándor elfoglalta és felégette, de végleg el nem pusztította, mert halála után ismételten emlegetik”. Olyannyira, hogy ma is kedvelt turistacélpont. Nagy Sándor halálát követően a felégetett birodalom széthullott, majd a Kr. e. 3. század közepétől kezdve egyesült újjá a többek között az iráni felföldet és Mezopotámiát magában foglaló Párthus Birodalomban. A Párthus, majd az azt követő Szászánida Birodalom bukása után Kr. u. 652-ben kezdődött el a máig szinte mindent meghatározó iszlám időszak Iránban.

Domborművek Perszepoliszban
Domborművek Perszepoliszban
(Forrás: Mira Pavlakovic)

Helyszűke miatt muszáj nagyot ugrani a történetben: 1794-ben Aga Mohammed kán az azeri Kádzsárok egyesítésével megalapította a Kádzsár-dinasztiát, és új fővárost hozott létre Teheránból. A kádzsárok idejében Irán többször is harcban állt az oroszokkal, majd az angolokkal, amelynek eredményeként (az első világháborút is beleértv) területeinek csaknem felét vesztette el. Időközben 1906-ban alkotmányos forradalom tört ki, ezért az akkori uralkodó, Muzaffar al-Din kénytelen volt összehívni az ország első országgyűlését, és alkotmányt elfogadni (azaz bevezetni az alkotmányos királyságot). 1921-ben egy angolok által támogatott katonatiszt, Reza Pahlavi államcsínyt követett el, majd 1925-ben sahhá kiáltatta ki magát. A Pahlavi család uralkodásának 1979-ben Ruhollah Khomeini ajatollah (az ajatollah a legmagasabb rangú síita vallási vezető) vezette iszlám forradalom győzelme vetett véget. Az országból ekkor alakult iszlám köztársaság, és ekkor kezdődött el Irán történelmének legújabb, máig is tartó fejezete.

Nyelv

Az általánosságban értett perzsa nyelven – a http://perzsanyelv.hu leírása szerint – többféle írás értendő: ide sorolódnak a régi ékírásos páhlávi, az arámi és afgán nyelvek is. A Kr. u. 7. évszázadi iszlám hódítás hatására elterjedt az arab betűs írás és sok arab szó került a nyelvbe. A perzsa, vagy, ahogy Iránban nevezik: fárszi nyelv az indoeurópai nyelvek családjába tartozik. Ma körülbelül 70 millióan beszélik csak Iránban, de Afganisztánban és Tádzsikisztánban is a perzsa egy-egy változata terjedt el. Az afganisztáni nyelvjárást dárinak nevezik, míg Tádzsikisztánban a perzsa hangzású ám cirill betűkkel írt tádzsik nyelvjárást használják. A modern perzsa/fárszi (újperzsa nyelvnek is nevezik) az arab ábécé 28 betűjéből áll, illetve 4 másik betűvel egészült ki. A szavakat jobbról balra, ám a számokat balról jobbra írják és olvassák. A rövid magánhangzókat írásban nem jelölik, így sokszor a szavak kiejtése és értelme más lehet a mondatbeli elhelyezkedéstől függően. A betűk írása attól függően változhat, hogy a szó elején, közepén, végén, vagy önmagában találhatók-e. A perzsa az indoeurópai nyelvekhez hasonlóan flektáló, azaz hajlító nyelv, jóllehet, a képzőrendszer révén mutat némi agglutináló jelleget is. (A fársziról bővebben az ELTE Iranisztikai Tanszékének honlapján).

Mir Hoszein Muszavi reformpárti iráni elnökjelölt támogatói
Mir Hoszein Muszavi reformpárti iráni elnökjelölt támogatói
(Forrás: MTI/EPA/Hamed Saber)

Vallás

Az iszlám térhódítása előtti régi iráni vallás a zoroasztrizmus volt. Alapítója egy iráni próféta és hitújító, Zarathusztra (Zoroaszter) volt, aki a Krisztus születése előtti 6. században élt. A zoroasztrizmus különösen fontos a vallások történetében, hiszen mind a nyugati, mind a keleti vallási tradíciókra hatással volt. Monoteista, ugyanakkor dualista jellegzetességekkel bír: Zarathusztra tanai szerint egy univerzális és transzcendens isten létezik, ő Ahura Mazda, a Bölcs Úr, ugyanakkor a világ a jó és a gonosz erők harcának csatatere. Az ember felelőssége választani jó és rossz, igazság és hazugság stb. között, ezen döntések alapján dicsőülhet meg vagy kárhozhat el halála után.

A muszlim térhódítás eredményeként Perzsiában az államvallás a 16. századtól az iszlám síita irányzata lett. A sía néven is ismert irányzat az iszlám legnagyobb vallási kisebbsége, egyszersmind a muszlimok 10–20 százaléka. (Iránban a népesség 89 százaléka síita, 9 százaléka szunnita muszlim, 1 százaléka keresztény, a maradék pedig egyéb vallású.) A többségi szunnita iszlámtól alapvetően abban különbözik, hogy Mohamed próféta veje-unokatestvére, Ali utódainak családjának leszármazási vonalát követve tesznek hitet vallásuk folyamatossága mellett: úgy vélik, Mohamed leszármazottjai, az imámok (szó szerint „vezetők”) jelentik az egyetlen legitim hatalmat. Az ortodox iszlámot képviselő szunniták úgy gondolják, a vallási vezetőnek nem fontos a Próféta vér szerinti utódai közül származnia.

Szajed Ali HAMENEI ajatollah, Irán legfőbb vallási és politikai vezetője integet Ruhollah Moszavi Homeini (Khomeini) ajatollah, az iszlám köztársaság alapítójának mauzóleumába érkezésekor
Szajed Ali HAMENEI ajatollah, Irán legfőbb vallási és politikai vezetője integet Ruhollah Moszavi Homeini (Khomeini) ajatollah, az iszlám köztársaság alapítójának mauzóleumába érkezésekor
(Forrás: MTI/EPA/Abedin Taherkenareh)

Ma

A mai Irán teokratikus állam: a tényleges hatalom a legfelső síita vallási vezető, Ali Hamenei ajatollah kezében van. Sárközy Miklós iranista, egyetemi tanár több nyilatkozatában is rámutatott: a választott államelnök kezét megköti a papi, vallási hatalom. A múlt pénteken kétharmados többséget szerző Máhmúd Ahmadinezsád egyházi jóváhagyás nélkül főbírót, katonai főparancsnokot sem nevezhet ki, nem üzenhet hadat, nem köthet nemzetközi szerződést, egyedül nem hozhat semmilyen fontos döntést. Hamenei a politikai csoportok felett áll, olyan, mint egy síita pápa, középkori hatalommal. Gyakorlatilag egy monarcha, aki – ha nagy gikszert nem követ el – első számú vezető marad egészen a haláláig.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
Még nincs hozzászólás, legyen Ön az első!
Információ
X