nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Idegen tájszólásokat utánoznak a kardszárnyú delfinek

A kardszárnyú delfinek a szabad természetben szűk, stabil családi csoportokban élnek. A családtagok egymás közt használt hangjai csoportonként eltérőek - tehát mindegyiknek úgymond saját tájszólása van. Osztrák kutatók most felfedezték, hogy a delfinek képesek más családok dialektusát utánozni.

MTI | 2010. december 15.
|  

Friedrich Ladich és Brigitte Weiss, a Bécsi Egyetem viselkedéskutatói azon felbuzdulva kezdték vizsgálni a kardszárnyú delfinek (Orcinus orca) nyelvi képességeit, hogy rokonaik, a palackorrú delfinek kiváló hangutánzók hírében állnak. A hangutánzás madaraknál gyakori jelenség, emlősöknél azonban csak ritkán írták le eddig.

A közeli rokonságban álló kardszárnyú-csoportok dialektusa hasonló, míg az egymással nem rokon családok teljesen más repertoárral rendelkeznek, amelyeket akár külön nyelvként is értelmezhetünk.

A kutatók a kanadai Vancouver-szigethez közeli Johnstone-szorosban vették fel a kardszárnyú delfinek hangjait egy vízalatti mikrofonhálózattal. Az értékeléshez meghatározták a családok által használt hangokat, és összehasonlították az ismert hangrepertoárral - írja a Der Standard című osztrák lap internetes kiadása (www.derstandard.at).

Az eredmények arra utaltak, hogy a más családok repertoárjára emlékeztető hangsorok esetében tényleg imitációról van szó - magyarázta Weiss. Az utánzás a felületes hasonlóságtól egészen az adott hangok pontos másolatáig terjedt.

Az utánzás célja még tisztázatlan. Ladich szerint az imitáció lehet az érintett család "neve", de az is lehet, hogy különösebb szándék nélkül produkálják az állatok. A kérdés megválaszolásához a kutatóknak a hangokat egyes állatokkal kellene párosítaniuk, ami jelenleg technikailag aligha megoldható. A kutatók eredményeiket a Marine Mammal Science című szaklapban publikálták.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
Még nincs hozzászólás, legyen Ön az első!
Információ
X