nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Hova jártak a pompejiek?

Pompejiben az emeleti illemhelyek a városlakók mindennapjairól árulkodnak: az apró boltocskák és műhelyek felett helyezkedtek el a lakrészek.

MTI | 2013. január 18.
|  

Az ókori Pompeji házaiban az illemhely sokszor az emeleten kapott helyet – derítette ki a Missouri Egyetem antropológusa, aki kutatásairól az Amerikai Régészeti Intézet éves közgyűlésén számolt be Seattle-ben.  Kate Trusler hat évvel ezelőtt kezdett érdeklődni az ókori városban uralkodó higiénés viszonyok iránt. A Pompejivel foglalkozó források szerint a település szinte minden házában volt mellékhelyiség. A terepmunka során ugyanakkor az antropológus azt tapasztalta, hogy egyes körzetekben gyakorlatilag a magánházaknak mindegyike rendelkezett árnyékszékkel, míg más negyedekben illemhelyek gyakorlatilag nem fordultak elő – olvasható a Live Science tudományos hírportálon.

Az antropológus módszeresen kezdte feltérképezni Pompeji latrináit, ugyanakkor városszerte vizsgálta a házakban fellelt csöveket. Az épületek emeleti része az esetek döntő többségében megsemmisült a Vezúv Kr.u. 79-es kitörése során, ám a függőleges, égetett agyagból készült csövek, amelyek a házak elpusztult emeleti része felé vezetnek, arról árulkodnak, hogy valamikor a felsőbb szinteken helyezkedett el a házak mellékhelyisége. A kutató adatai szerint az egyik lakónegyedben, a 6. számú körzetben majd minden magánházban a földszinten volt az illemhely, összességében pedig Pompeji lakóépületeinek 43 százalékát jellemezte ez az elrendezés.

A függőlegesen futó, általában terrakotta ejtőcsövek Pompeji legősibb részén találhatók, ahol a szorosan egymás mellett sorakozó házak földszintjét apró üzletek vagy műhelyek foglalták el. Ezekben az épületekben az antropológus összesen 286 ejtőcsövet számlált, amelyek a megsemmisült emeletek felé vezettek. Huszonhárom esetben az emeleti rész viszont megmaradt és ugyanilyen típusú csövek vezettek a latrinához. A csövek belsejéből vett mintákban fekáliamaradványokat, valamint bélrendszeri élősködők nyomait fedezték fel.

A legtöbb ejtőcső a Kr.e. 1. századból származik, abból az időszakból, amikor a város kiépítette vízellátórendszerét. Mint Kate Trusler rámutat, az emeleti illemhelyek a városlakók mindennapjairól árulkodnak, arról, hogy az apró boltocskák és műhelyek felett helyezkedtek el a lakrészek. Az emeleti lakások bérlői, tulajdonosai az utcai közkutakból szerezhették be a vizet. „A házak, a vezetékrendszer tanulmányozásával nyomon követhetjük, hogy miként zajlott Pompejiben a városiasodás folyamata” – mutatott rá Kate Trusler.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
Még nincs hozzászólás, legyen Ön az első!
Információ
X