-
Sándorné Szatmári: @szigetva: A szer szó sokoldalú jelentése a MAI magyar nyelvben amire gondoltam és amiről ...2024. 10. 06, 20:07 Ál- és Tudomány
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Azért inkább a tudományos forrásokat ajánlanám: uesz.nytud.hu/index.ht...2024. 10. 06, 14:26 Ál- és Tudomány
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: 18 Kiegészítés:" Szerintem pontos magyarázatot kaphatunk a "szer" szó ...2024. 10. 06, 14:20 Ál- és Tudomány
-
Sándorné Szatmári: Ezt a Wikipédia oldalt hu.wikipedia.org/wiki/Eraviszkuszok úgy vélem érdemes megtekinteni....2024. 10. 04, 08:19 Ál- és Tudomány
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: Kiegészítő vicc: - "Micsoda 'szír szar szertelen hangszeren' süvölt be...2024. 10. 01, 09:16 Ál- és Tudomány
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Az 1,3 milliárdot is eléri a kínaiul beszélők száma világszerte, a mandarin a nyugati diákok körében is egyre népszerűbb.
Egyre népszerűbb nyelv a kínai: a mandarinul tanulók száma évről évre nő, a becslések szerint számuk idén már meghaladta a 40 milliót, szemben a 2005-ös 30 millióval. Tavaly világszerte mintegy 600 ezren próbálkoztak letenni a „kínai TOEFL”-ként is emlegetett, Kína által kiállított nyelvvizsgát, a HSK-t (Hanjü Sujping Kaosi), 25 százalékkal többen, mint egy évvel korábban. A nyelvtanulók számának növekedéséhez az elmúlt hét évben 105 országban felállított 350 Konfuciusz Intézet és több mint 500 Konfuciusz tanterem is nagy mértékben hozzájárult. A nyelvet és kultúrát terjesztő intézetek száma a tervek szerint 2020-ra világszerte az ezret is elérheti.
Az amerikai Modern Nyelvek Szövetségének statisztikái szerint 2009-ben több mint 60 ezer főiskolai és egyetemi diák iratkozott be valamilyen szintű kínai nyelvi kurzusra, miközben 1998-ban számuk még a 30 ezret sem érte el. A mandarint választók aránya az összlakossághoz viszonyítva Japánban és Dél-Koreában a legmagasabb, a kínai nyelv mindkét országban az angolt szorítja egyre inkább háttérbe.
A japán kormányzati statisztikák szerint például 1994-ben a külföldön tanuló japán diákok 78 százaléka az Egyesült Államokat választotta úti céljául, arányuk azonban 2009-re 40 százalék alá csökkent. Ezzel párhuzamosan a Kínában tanulók aránya 9 százalékról csaknem 30 százalékra nőtt. Hasonló trend figyelhető meg Dél-Koreában is, ahol a nyugati szomszédban tanulók száma az elmúlt hat év alatt megtízszereződött. Az összes külföldi diák több mint 45 százalékát Kínában ma dél-koreaiak teszik ki, 2010-ben számuk megközelítette a 67 ezer főt.
Az 1,34 milliárd kínai lakos csaknem kétharmada, 850 millió fő mandarinul beszél, a Kínai Népköztársaság hivatalos nyelve a sztenderd kínai (putonghua), vagyis a pekingi dialektusra épülő mandarin, a külföldiek is ezt tanulják. A mandarinul beszélők száma 2011-ben mintegy 1,3 milliárd főt tett ki, ami a világ lakosságának csaknem egyötöde. A nyelvtanulás motivációját egyre gyakrabban az ország jelentette üzleti és kereskedelmi lehetőségek, a külföldi cégek áttelepülése és a kelet-ázsiai ország nyújtotta álláslehetőségek jelentik.