nyest.hu
Kövessen, kérem!
Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
A karamelltől az alkoholkereskedésig
Hat térkép az amerikai nyelvjárásokról

A nyelvi jelenségek földrajzi eloszlása olyan bonyolult, hogy szinte csodálkozhatunk, hogyan mernek a nyelvészek nyelvjárásokról beszélni. Egy válogatásból szemezgettünk ki hat leleplező térképet.

Fejes László | 2014. március 12.
|  

Amikor nyelvjárásokról hallunk, hajlamosak vagyunk úgy képzelni, hogy a nyelvjárásoknak olyan határaik vannak, mint például az országoknak vagy a megyéknek. Ha a palóc vagy a székely nyelvjárások jellegzetességeiről hallunk, gyakran olyan kép jelenik meg a fejünkben, hogy az elmondottak egy adott terület nyelvére, nyelvhasználatára mindenütt jellemzőek, azon kívül azonban nem. A valóság azonban ettől jelentősen különbözik.

A valóságban az egyes nyelvi jelenségek (kiejtésváltozatok, szavak, jelentések, szóalakok stb.) elterjedtsége nagyon is különbözik egymástól – annyira, hogy a nyelvjáráskutatóknak nagyon nagy gondot jelent, hogy egyáltalán kijelöljék, miféle nyelvjárások vannak, és hol húzódik ezek határa. Az ilyen döntések bizonyos fokig mindig önkényesek, és különböző kutatók különböző felosztásokkal élhetnek.

Ráadásul még ha egyszerre csak egy-egy jelenséget vizsgálunk, akkor sem tudunk mindig éles határokat húzni. Lehet, hogy bizonyos jelentésben a nyelvterület egyik felén az egyik, a másikon a másik szót használják, de vannak olyan területek, ahol mindkettő előfordul. De ezen is területeken lehet az egyik gyakoribb, a másik ritkább; az egyik az idősebbek, a másik a fiatalabbak nyelvhasználatára jellemző (de lehet más megoszlás is, pl. vagyoni, társadalmi alapon); lehetséges, hogy a két kifejezés használatában stílusbeli különbség van. A nyelvi határok tehát általában nem élesek.

Ezt a jelenséget szépen illusztrálja az a 22 térkép, melyet a Business Insider tett nemrégiben közzé. Ezek az Egyesült Államokon belüli nyelvi különbségeket mutatják. Itt az egyes szavakat, formákat különböző színek jelölik, melyek annál sötétebbek, minél jelentősebb az adott forma túlsúlya.

Az első térképen a caramel ’karamella, égetett cukor’ ejtésmódjait látjuk. A terület nagy részén a szó két szótagos (kb. [kermöl]), ám az ország délkeleti részében, illetve az északkeleti csücsképen három szótagos (kb. [kerömöl]). A jelmagyarázat szerint lehetségesek olyan területek is, ahol a beszélők a két hangalakot szabadon váltakozva használják, illetve olyan is,a hol a kettő között jelentéskülönbség alakult ki – ám a térképen olyan területet nem találunk, ahol ezek valamelyike lenne a jellemző.

Caramel
Caramel
(Forrás: businessinsider.com)

Hasonlóképpen kétféle ejtése van a been (kb. ’volt’) szónak: az egyik kb. [bin], ennek magánhangzója kb. olyan, mint a sit [szit] ’ül’ szóban; a másik a [ben], melynek magánhangzója olyan mint a set [szet] (többek között ’beállít’, ’készlet’, ’halmaz’ stb.) szóban. Itt a földrajzi megoszlás egészen más, mint a korábbi térképen: az utóbbi ejtésmód főként az ország északi részén terjedt el, míg a többi területen az előbbi túlsúlya jellemző. (A brit angolból ismert [bín] ejtés – mint a see [szí] ’lát’ igénél – viszont sehol sem domináns.)

Been
Been
(Forrás: businessinsider.com)

Az eddig bemutatott példák esetében csak két variáció volt, és azok viszonylag jól elkülönülnek egymástól – legalábbis könnyen körülírható, merre találunk a többségtől különböző változatot (keleten, illetve északon). Az alábbi (13-as) térképen azonban azt láthatjuk, hogy nevezik a különböző területeken a körforgalmat. Az angol szavak kiejtését ezúttal nem jelöljük, mivel elképzelhető, hogy az egyes területeken ez is különbözik. Jól elkülönül az északkeleti terület, ahol rotary (egyébként ’körforgó, körben forgó’ jelentésű) szót használják. A fennmaradó területen a roundabout (szó szerint ’kerülő’) és a traffic circle (kb. ’forgalmi/közlekedési kör’) osztozik, az előbbi különösen a sziklás hegységben, az utóbbi a keleti parton erős, de mint a térképen látható, szigetszerűen előfordulnak helyek, ahol az egyik változat népszerűbb, holott a szomszédos nyelvterületeken a másik. Az ország belső területének északi határainál pedig egyáltalán nem ismernek külön szót erre a fogalomra.

Körforgalom
Körforgalom
(Forrás: businessinsider.com)

Hasonlóképpen véletlenszerűnek tűnik az ’ivókút’ jelentésű szavak eloszlása (16. térkép). A water fountain (szó szerint ’vízkút, vízforrás’) elsősorban a keleti országrészben gyakori, míg a drinking fountain (tkp. ’ivókút, ivóforrás’) a nyugatiban. Az ország belsejének északi részén, a Nagy Tavak környékén és attól nyugatra azonban ennek a fordítottja tapasztalható: keleten a water fountain, nyugaton a drinking fountain a népszerűbb. Két, egymástól távol eső területen, Connecticutban és Wisconsinban azonban egy harmadik variáns a domináns, a bubbler (azaz ’bugyogó, bugyborékoló’).

Ivókút
Ivókút
(Forrás: businessinsider.com)

A 18. térkép ismét más szempontból figyelemre méltó. Ez azt firtatja, hogy mi az olyan nagy utak elnevezése, melyeken viszonylag gyorsan lehet hajtani (tehát kb. a magyar autópálya és autóút megfelelői). Két szó játszik itt főszerepet: a freeway (szó szerint ’szabadút’) és a highway (szó szerint ’magasút’, mely itt ’magas rendű út’-ként értendő). Vannak, akik mindkettőt használják, de eltérő jelentésben: közöttük is vannak, akik szerint a különbség az, hogy a freewayen nincsenek lámpák és kereszteződések, míg a highwayen lehetnek; mások szerint a különbség egyszerűen annyi, hogy a freeway nagyobb. A térképen azt látjuk, hogy a beszélők többsége, különösen keleten, kizárólag a highwayt használja. A nyugati országrészben azonban a négy lehetőség közül egyik sem egyértelműen domináns – habár bizonyos területeken valamely változatok enyhe túlsúlyt mutatnak, közmegegyezésről nem lehet beszélni.

Autópálya, autóút
Autópálya, autóút
(Forrás: businessinsider.com)

Végül igen figyelemre méltó a 21. térkép is, mely az olyan alkoholboltok nevét firtatja, melyekben a kocsiból ki sem szállva lehet italokat vásárolni. A térkép furcsasága az, hogy a terület nagy részén ilyen szó nincs is – csupán Virginia és Észak-Karolina partvidékén nevezi ezt a többség brew thrunak. (Ez tulajdonképpen szójáték, a brew ’sörfőzés, sört főz’ és a drive thru ’áthajt, keresztülhajt’ összevonása.) A jelmagyarázat szerint vannak más szavak is a fogalomra, de ezek sehol nem általánosan használtak – még egy szűkebb területen sem. A nyelvterület nagy része azonban aszerint oszlik meg, hogy magát az autós alkoholkereskedés fogalmát ismerik, de nincs rá bevett elnevezésük, vagy hogy magát a fogalmat sem ismerik. (Gondolhatnánk, hogy a dolgot az befolyásolja, hogy egy adott államban lehet-e ilyen boltokat nyitni, vagy sem – valójában azonban a két jelenség határai csak a legritkább esetben követik az államhatárokat. Sőt, míg Virginia és Észak-Karolina partvidékén külön szó van az ilyen boltokra, addig e két állam belső részein a többség nem is hallott ilyen boltokról.)

Autós italkereskedés
Autós italkereskedés
(Forrás: businessinsider.com)

Gondolhatnánk persze, hogy nyelvileg nem jelent különbséget, hogy valamit ismerünk, csak nincs rá elnevezésünk, vagy nem is ismerjük a fogalmat. Ugyanakkor világos, hogy különbség van aközött, amikor egy nyelvben azért nincs szó a hóra, mert az adott közösség nem ismeri, mint ha minden évben rendszeresen havazik, a jelenségre mégsem alakult ki bevett kifejezés. Hasonlóképpen más a helyzet, ha egy nyelvben azért nincsenek évszakokat jelölő terminusok, mert az egész év folyamán hasonló az időjárás, vagy ha valamiféle rendszeres, ciklikus időjárás-változás megfigyelhető, a nyelv mégsem alkalmaz rá külön szavakat. A szembeállítás azonban különösen akkor éles, ha olyan változatokkal vetjük össze ezeket, ahol a fogalomra van saját kifejezés. Ezek szemszögéből nézve már egyáltalán nem mindegy, hogy ha nincs, miért nincs. Ha ugyanis nincs meg a fogalom, akkor nem beszélhetünk szókincsbeli (viszonylagos) hiányról, ha azonban ismert, akkor igen.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
9 El Vaquero 2016. június 12. 20:13

Van a cikkben egy teljesen rossz átírás: a két szótagos caramel nem [kermöl], hanem [karmöl], de én még inkább khaarmöl-nek írnám át.

Ezért még nem érné meg újra kommentelni, szóval, ami engem illeti, minden kérdésben a dél-nyugati színezéshez igazodok kiejtésben, szóhasználatban. Azaz

1. caramel = CAR-meuhl (régebben CARE-euh-mel-nek ejtettem)

2. been = 'bin/bin 'erős/gyenge alak (előtte 'Ben/beuhn-ként ejtettem), ráadásul a bin gyenge alakban kivételesen nem alkalmazom az amúgy teljes mértékben általam használt weak vowel mergert

3. bowie knife = bo-wie nife

4. crayon = cray-awn (de a cray-aahn-t is így ejteném)

5. lawyer = loyer (régebben law-yer-nek ejtettem)

6. slaw/coleslaw nem szinonim

7. address group of people = you guys (régebben: you)

8. mayonnaise = MAY-uh-naze

9. payamas = peuh-JAM-euhz

10. pecan = peuh-CAHN (de így ejtem a peuh-CAWN-t is), ez az opció nincs a térképen, de a pee-KAHN feleltethető meg neki

11. sweetened carbonated beverage = soda (régebben soft drink vagy pop)

12. miniature lobster = crawfish

13. several roads meet in a circle = roundabout

14. syrup = sir-up /sɝːəp/ (régebben sihr-up=sear-up)

15. long sandwich = sub

16. thing from which you might drink water = drinking fountain

17. rubber-soled shoes = tennis shoes (régebben sneakers)

18. general term big road = freeway (régebben highway)

19. rain falls while the sun shining = sehogy nem hívom

20. the City = sehogy nem hívom

21. drive-through liquor store = sehogy nem hívom

22. Mary/merry/marry ejtésben mindhárom merry-ként hangzik (bár ha nagyon különbséget akarok tenni, akkor a Mary-ben az r szótagalkotó, de a merry/marry ilyenkor sem különbözik)

+23. nincs ekként számozva, de valamelyik nem publikált térkép foglalkozik vele, ezért father/bother/fawther (rímelnek), cot=caught=caaht=cawt, Don=dawn=daahn, stock=stalk=stawk=staahk, collar=caller=cawler=caahler, borrow/sorry=baahrow/saahry első szótagja nem rímel orange/forest=awr-ange/fawr-est első szótagjával

+24. nincs ekként számozva, de valamelyik nem publikált térkép foglalkozik vele, a pin/pen, bin/Ben nem azonos

+25. nincs ekként számozva, de valamelyik nem publikált térkép foglalkozik vele, a mirror/nearer rímel általában mihrror/nihrrer-ként, de néha agyonhangsúlyozva midkettőt mear-ror/near-er-ként lesz rímelő

+26. ebben a felmérésben nem szerepel, de az accent tag-es felmérésben igen, szóval remote/remote control, shopping cart, Grandma/Grandpa, Daddy-long-legs, TP-ing-re semmit nem használok

+27. ebben a felmérésben nem szerepel, de az egyik erről a felmérésről szóló tévéműsorban előjött, a singer-ben nálam nincs [g], csak [ŋ]

8 El Vaquero 2014. április 5. 11:14

Sőt, ha már előjött ezt a been /bɪn/-/ben/ téma, akkor még arról is kell szólni, hogy a pin-pen összeolvasztás is gazdagítja a képet, ugyanis néhány amerikai a /ben/-t ejti [bɪn]-nek és nem a /bɪn/-t. Csak hogy teljes legyen a kavar. Nem is tudom, hogy ezt a térképen hogy vették figyelembe.

7 El Vaquero 2014. április 5. 09:33

@challengeofusenglish: kimaradt, de még Réjcsölke is félsötétnek, sötétnek ejti a világos l-t, nehéz kihallani melyik, de mintha sötét lenne inkább. Régebben emiatt el is kereszteltem ɫady ɫight eɫɫ-nek, de Mandy is csinálja, bár ő tényleg, mintha csak félsötétet használna világos l helyett.

6 El Vaquero 2014. április 5. 09:20

@challengeofusenglish: pedig szinte mindenhol RP-nek látszani akaró Hunglisht tanítanak, és 10 angoltanárból 11 bín kiejtést tanít. Ez általában segédige, így az angol anyanyelvűek beszédében szinte mindig hangsúlytalan, és emiatt /bɪn/-nek ejti, esetleg Amerika egyes részein /ben/-nek, és bár a térkép nem jelöli, vagyis nem egyértelműen, mert othernek címkézi, de ritkán a /b(ə)n/ is előfordulhat. Régebben hangsúlyosan /ben/-nek ejtettem, hangsúlytalanul /bən/-nek, de aztán mikor láttam, hogy szinte mindenki /bɪn/-nek ejti, akkor átálltam én is erre.

 

Ugyanez volt a p(s)alm, balm típusú szavakban erőltettem a sötét l-t, aztán egyrészt így nehezebb ejteni szerintem, meg 99%-ban tényleg nincs benne kiejtett l a jenkiknél sem, így azóta én sem ejtem bele, feladtam a különcködést. Két előnye volt pedig: szerintem amerikaiasabb szólnak így ezek a szavak, másrészt kiváló eszköz az angoltanárok kínzására :D

 

Mostanában meg az összes l-lem sötétítettem be. Egyre több helyen olvastam, és egyre több felvételen hallom, hogy az amerikaiak (és kanadaiak) nagyobb részénél nincs is egyáltalán világos l, hanem helyette félsötét (átmenet a világos és a sötét között), vagy csak sötét, mindenhol, szó elején, magánhangzó, elöl képzett magánhangzó és j előtt is. A félsötétet nehéz belőni, így mindegyiket sötétnek próbálom ejteni, de nagyon szivatós. A sötét l ugyanis torzító hatást gyakorol a környező magánhangzókra, kényszerhasonlítja őket magához, és nagyon furcsa így a szavakat mondani, szinte elölről kell őket tanulni. Plusz ehhez hozzájön, hogy a sötét l-lem sem hibátlan, rendszeresen elcsúszkált eddig, eleinte uvularizáltra (emiatt nagyon sötét hangja volt egy időben, extra sötét, túl morgós), aztán velarizált helyett velárisra (ami szintén létező amerikai kiejtés, IPA jele [ʟ]), mostanában meg dorzo-laterálisra (nem a nyelvhegynél előre-kétoldalra, hanem a nyelvtestnél középen-lefelé-kétoldalra küldtem a levegőt, ennek IPA jele sincs). Mindegy, megküzdök vele, előbb-utóbb csak átesek a tűzkeresztségen. Azt meg kell hagyni, hogy kicsit amerikaiasabban szól tőle a beszéd, szóval érdemes vele küzdeni.

5 challengeofusenglish 2014. április 4. 21:03

@El Vaquero:

Pont a szokásos nyestféle átírás jutott eszembe. :)

Egyébként a been-t én mindig is /bɪn/-nek ejtettem, pedig nem amerikai angolt tanították az iskolában.

4 El Vaquero 2014. március 17. 13:46

@Pistabátyám: valóban. Nincs éles határ a nyelvjárások között. Vannak tulajdonsághalmazok, amelyek némileg területhez kötődnek, és erre rásütik az XY nyelvjárás jelzőt. Igazából sok az átmenet, a beszélők sok mindent átvesznek egymástól, messzire költözvén a lakhelyükön élőktől, a médiából.

 

Ezek a térképek sem jelentik azt természetesen, hogy egy adott foltnál mindenki úgy ejti, használja a térképen ábrázolt szót. Inkább csak folt/színerősségek vannak, és jellemző, kirajzolódó tendenciák.

3 Pistabátyám 2014. március 15. 13:48

Nem vagyok nyelvész, de magyar az anyanyelvem,és életemben több nyelvjárást volt szerencsém megismerni. Annak ellenére azonban, hogy csak magyar nyelvjárásokat ismerek, és nincs szakirányú végzettségem, sohasem jutott olyan butaság az eszembe, hogy a nyelvjárásoknak éles határa lenne. Sőt mindig is biztos voltam benne, hogy a nyelvjárások között, hol keskenyebb, hol szélesebb átmeneti vidékek vannak. Horribile dictu, az is előfordul hogy a magyar nyelvterület két ellenkező pólusán fordul elő egy-egy ugyanolyan, vagy hasonló nyelvjárási jelenség. /pl Moldva "me't jén = mert én", Nyugat-Magyarország: "me't ién" = mert én"; Heves-megye és Erdély egyes részei: kossó, bossó, kopossó, assó, fesső = korsó, borsó, koporsó, alsó, felső; erdélyi, mezőségi "a"-zás "lapaskalács" = laposkalács /palacsinta/ farmabeli = formabeli /tepsiben sült kelt kalács/, Hajdú-Bihar megye egyes falvai: "szé'vanó = Szénvonó /kemencekezelési eszköz/, hambár = hombár /gabonatároló/, Mocsári és Domokos családnevek Macsári és Damokos ejtése /Székelyföldön, Háromszéken van Damokos család jelenleg is virágzik, és Jókaitól is tudjuk a "Damokosok" című regényébőlPedig HB-megyéhez képest Hárokűmszék egy hangyányival odébb van, ha nem is annyira, mint Moldva "Vazsnegyé"-től.

2 Fejes László (nyest.hu) 2014. március 13. 09:42

@El Vaquero: Kösz, javítottam a linket. Azért szerencsére a képekre tett linkekkel eddig is megtalálható volt az oldal. :)

1 El Vaquero 2014. március 13. 09:07

Ezek jó térképek, nekem már vagy fél éve küldte ezeket a valaki egy fórumról. A link nem jó a cikkben, javítani kéne. Az átírások szokáshoz híven nyestesek :D

A been-t egyébként még az angolok sem nagyon ejtik [bín]-nek, általában hangsúlytalanul mondják /bɪn/-nek. Ezzel a konzervatív bín-nel csak a nyelvtanulókat szokták etetni.

Információ
X