nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Támad a folyók réme

Egy meghökkentő ünnep alkalmából hatalmas halakat látogatunk meg a folyók mélyén. Ördögök, macskák és ínycsiklandó ételek mellett egy véres küzdelemnek is szemtanúi lehetünk.

Wenszky Nóra | 2015. június 25.
|  

A sok vallási és történelmi ünnep és emléknap között már az is szokatlan, hogy a balatoni halaknak ünnepnapot szenteltek hazánkban. Az Egyesült Államokban azonban számos ételnek és élelmiszernek nemzeti napja van. Természetesen Magyarországon is vannak gasztronómiai fesztiválok, például a Noszvaji Szilvanapok vagy a Vonyarcvashegyi Pontyfesztivál, de ezek nem számítanak országos ünnepnapnak, hanem helyi fesztiválok. Amerikában azonban június 25-ét 1987-ben a kongresszus kérésére maga Ronald Reagan elnök nyilvánította nemzeti harcsanapnak, a tógazdaságokban tenyésztett harcsák táplálkozásban betöltött szerepének elismeréséért. Az amerikai harcsanap alkalmából mi azt vizsgáltuk, hogy hívják ezt a hatalmas édesvízi halat különböző európai nyelveken.

A viza (Huso huso) a harcsánál sokkal nagyobb hal. A leghatalmasabb ismert példány 7 méternél hosszabb és másfél tonnánál nehezebb volt. A Vaskapu-erőmű felépítése óta a Magyarországig felúszó vizák száma erősen megcsappant Utoljára 1986-ban Paksnál fogtak hazánkban vizát. Így jelenleg a harcsa nő legnagyobbra vizeinkben.

Kezdjük először a magyar harcsa szóval. A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára (TESz.) szerint ez a szavunk ismeretlen eredetű. Egyesek a hal szó kicsinyítő képzős származékának tartják. Az ormánsági népnyelvben létezik ugyan a halcsa ’halacska’ szó. A TESz. szerint ennek az elképzelésnek jelentéstani nehézségei vannak: miért hívnák hazánk egyik legnagyobb, 2 méteresre is megnövő halát halacskának? Még kevésbé tartja a szótár valószínűnek a szlovák hrča ’dudor, görcs’ szóból való származtatást, emellett kizárja a finnugor eredetet és a harap és mar igékkel való kapcsolatot is. A harcsa szó a magyarból viszont átkerült a szomszédos népek nyelvébe is, a románba, a szlovákba, a szlovénbe és az ukránba.

Az ismeretlen eredetű harcsa
Az ismeretlen eredetű harcsa
(Forrás: Wikimedia Commons / Cziglényi Ádám / PD)

A harcsa harcsa

Ám a mostani szótárak szerint ezekben az nyelvekben a harcsára más szót használnak. A szláv nyelvekben leginkább az ősszláv *somъ ’harcsa’ származékait találjuk. Ide tartozik az orosz, makedón, bolgár, szerb, belorusz és ukrán сом [szom], a szlovén, horvát, bosnyák som [szom] mellett a lengyel sum [szum], és a cseh és szlovák sumec [szumec] is. Sőt, a románban is szláv jövevényszót találunk: somn [szomn].

A szilur földtörténeti korszakot nem a harcsákról nevezték el, hanem a egy Wales déli részén élő törzsről, a szilurokról. A népcsoport neve feltehetőleg a kelta *sīlo- ’mag’ szóra vezethető vissza.

A harcsa tudományos latin neve Silurus glanis [szilurusz glandisz]. A silurus ’harcsa’ szó az ógörög σίλουρος [szilourosz] ’harcsa’ szóra vezethető vissza. A tudományos név második tagja, a glanis pedig a latin szó volt a harcsára, de ennek etimológiáját nem sikerült kiderítenünk. A harcsa tudományos neve így tulajdonképpen ’harcsa harcsa’ jelentésű.

Az újlatin nyelvekben – a román kivételével – a latin silurus leszármazottait találjuk. Ide tartozik az olasz és spanyol siluro [sziluro], a katalán silur [szilur], a portugál siluro [sziluru], valamint a francia silure [szilür].

A harcsa bálna

A németek úgy tűnik, igen csak meglepődtek, amikor egy termetes harcsát láttak: azt gondolhatták, egy gyerekméretű bálna úszott fel a folyóba. Legalábbis a harcsa német neve ezt sugallja. A Wels [velsz] ’harcsa’ és a nyelvjárási Waller [valö] ’harcsa’ ugyanis ugyanarra a tőre vezethető vissza, mint a Wal [val] ’bálna’ – azaz a germán *hwalaz ’bálna’ tőre.

A harcsa bálna volna?
A harcsa bálna volna?
(Forrás: Wikimedia Commons / Joe Pell / CC 2.0)

A holland meerval [mírval] ’harcsa’ összetett szó, első tagja a meer ’(édes vizű) tó’. A szó második tagja, a val [val] önállóan is használatos ’harcsa’ jelentésben. Ezt korábban wal-ként írták, és ezzel is vissza is érkeztünk a bálnákhoz és a fent említett germán *hwalaz ’bálna’ tőhöz. A w→v változást népetimológiás változásnak tartják, melyet a vallen ’leesik’ ige tövével való hasonlóság motiválhatott.

A szintén holland visduivel [visdouvöl] ’harcsa’ összetett szó. Első tagja a vis ’hal’ szó, mely a ’hal’ jelentésű angol fish, német Fisch, latin pesces szavakkal egyetemben a proto-indoeurópai *peisk- ’hal’ tőre vezethető vissza. A visduivel összetétel második tagja a duivel ’sátán’ szó, melynek végső forrása a görög diabolos ’sátán’ szó. Tehát a hollandok szerint a harcsa ’sátánhal’.

A harcsa macska

Míg a hollandok ördöginek látják a harcsát, az angolok inkább egy macskához hasonlítják, feltehetően a jellegzetes bajszok miatt. A catfish [ketfis] ’harcsa’ összetett szó a cat ’macska’ és a fish ’hal’ szavakból. Hasonló ehhez a portugál piexe-gato [pejsigato] ’halmacska’ és a francia poisson-chat [poaszonsa] ’halmacska’ is.

Ördög, macska vagy inkább párna?
Ördög, macska vagy inkább párna?
(Forrás: Wikimedia Commons / Wickerman / PD)

Akár a ördögnek, akár macskának látjuk a harcsát, az amerikaiak harcsanapját nyugodtan megünnepelhetjük úgy, ahogy ők teszik: egy finom, harcsából készült étellel. Ehhez egy 1906-os szakácskönyvből ajánlunk egy receptet. A szöveget az eredeti helyesírással és központozással adjuk meg.

Tüzdelt harcsa.

Tüzdelj meg egy megtisztított és megsózott harcsát és hagyd 1 óra hosszat, kendőbe takarva feküdni, aztán tedd pléhre és süsd meg vagdalt gyökerekkel, zöldséggel, borsszemekkel, sonkadarabokkal és 2—3 kanál borral a sütőben, miközben többször meglocsolod a levével. Ha a hal átsült, szűrd át a levét, melyet tálalásnál ráöntsz. Add föl burgonyával.

(Triebnigg Viktorné Ankerstoki Stokinger Ella (1906) A jó gazdasszony szakácskönyve. Budapest: Szent-István-Társulat. 85. o.)

De készíthetnek olvasóink egy klasszikusnak mondható, túrós csuszával tálalt harcsapaprikást vagy egy szokatlanabb citromos harcsaszeletet mentás joghurttal. Miközben fogyasztják, gondoljanak Ronald Reagenre és a tógazdaságokban tenyésztett harcsákra az amerikai harcsanapon.

Azoknak az olvasóinknak pedig, akik szeretnék tudni, mi sül ki egy harcsa és egy galamb párharcából, az alábbi filmet ajánljuk. Az első perc kezdetétől érdemes nagyon figyelni!

Források

A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára

Gozmány László: Septemlingual Dictionary of the Names of European Animals

Duden Deutsches Universal Wörterbuch A–Z

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
7 Sultanus Constantinus 2015. június 25. 14:18

@LvT: Így valóban csak spanyol kölcsönszó lehet. Persze az is igaz, hogy ha közvetlen latin átvétel lenne, akkor *ziluru lenne, mert a latin [s]-t a baszk dentális [s]-szel (z) vette át.

(Ez viszont megint felvet egy érdekes kérdést, ami már kevésbé tartozik a témához: vagy azért, mert latinul dentális volt az [s] a források állításával ellentétben, vagy pedig azért, mert a baszk <s> már akkor is inkább posztalveoláris volt azzal szemben, amit állítanak az irodalomban. Bárhogy is legyen, a lényeg, hogy a latin [s] hangzása közelebb állt a magyar <sz>-éhez, mint az <s>-éhez, ami egybevág a mai spanyol ejtésével is, amely apikális ugyan, de a magyar <sz>-hez közelít és nem az <s>-hez -- kivétel a baszkok ajkán.)

6 LvT 2015. június 25. 14:03

@Sultanus Constantinus: DNy-Európában egészen a XX. sz.-ban jelent meg (ill. lett betelepítve) a lesőharcsa, így kizárnám a közvetlen latin átvételt.

A latinok maguk sem ismerték eredetileg a harcsaféléket (Itáliában sem honos), nem véletlenül vettek át a megnevezésükre görög szavakat. Idősebb Plinius a Természethistóriában a <silurus>-t* a Nílusból írja le, a <glanis>-t** pedig Arisztotelészt kivonatolva említi, így az görögországi faj. Maga Plinius a kettőt nem is kapcsolja össze, mert személyes tapasztalat hiányában nem tudja, hogy ezek egymás megfelelői.

* www.perseus.tufts.edu/hopper/text?doc=Pe...10&highlight=silurus , www.perseus.tufts.edu/hopper/text?doc=Pe...17&highlight=silurus

** www.perseus.tufts.edu/hopper/text?doc=Pe...=67&highlight=glanis

5 Fejes László (nyest.hu) 2015. június 25. 13:35

@LvT: Köszönjük!

4 Sultanus Constantinus 2015. június 25. 13:22

@LvT: Ezeket nem tudtam, köszönöm.

"Akkor enlítsük meg, hogy baszkul a 'harcsa' <siluru>, amely (spanyol) kölcsönszó, minthogy a faj arrafelé nem őshonos."

Akár még latin átvétel is lehet, mert az -u(a) végződésnél ez nem egyértelmű: valamikor az eredetileg -o-val átvett alakban az [o] záródik (chicharro > txitxarroa ~ txitxarrua), vagy pedig változatlan alakban őrzi a latin magánhangzót (castellum > gaztelu).

3 LvT 2015. június 25. 12:58

@Sultanus Constantinus: >> Na és José Miguel vajon mit is halászik pontosan? <<

Akkor enlítsük meg, hogy baszkul a 'harcsa' <siluru>, amely (spanyol) kölcsönszó, minthogy a faj arrafelé nem őshonos. De ismert az <arrain katu> 'macskahal' elnevezés is a spanyol <pez gato> (~ portugál <peixe-gato>) mintájára.

2 LvT 2015. június 25. 12:37

>> glanis pedig a latin szó volt a harcsára, de ennek etimológiáját nem sikerült kiderítenünk <<

Azt már Finály is jelzi a latin szótárában, hogy ez is görög: a <γλάνις> (glanisz) ’harcsa’ átvétele. Ezt pedig a görög <γλάνος> (glanosz) ’hiéna’ szó származékának tartják ’hiénához hasonló, olyan falánk, olyan hangot hallató [hal]’ értelemben. — etymology_el_en.enacademic.com/1634

.

A görög <σίλουρος> (szilurosz) ókori értelme bizonytalan, érthettek rajta más nagy édesvízi halat is, pl. tokféléket. Az etimológiája sem tisztázott. A legtöbben összetételnek tartják, ahol az <-ουρος> (-urosz) utótag ’farkú’ értelmű [a görög <οὐρά> (ura) ’farok’ szóból], az előtagnak pedig leginkább a ’lapos orrú’ értelmet tulajdonítják [vö. latin <silus> ’tömpe orrú, fitos’ ~ görög <*σίλος> → <σιμός> ’pisze; laposorrú’, <σίλλος> (szillosz) ’szatír(a); kancsalság’, <Σιληνός> ’Szilénosz, pisze orrú szatír’], vagy a Homérosz által a hal jellegzetes hasi úszójára értett (egyébként mástól nem használt) <σιλλέα> (szillea) szót keresik. Mások szerint a görögök az előttük ott élő prehellén népességtől vették át a szót. — etymology_el_en.enacademic.com/6302/

.

A germán nevekhez kiegészítésül hozzátenném a svéd <mal> és a dán-norvég <malle> megnevezéseket. Ezek a német <Wal(ler)> szó alnémet <mal(l)> változatának átvételei. — g3.spraakdata.gu.se/saob/show.phtml?filenr=1/148/46.html

A finn nyelvjárási <säkiä> és az észt <säga> ’harcsa’ finnugor halnevet őrzött meg, amely más nyelvekben a hasonló alakú ’menyhal’-at (is) jelentheti. — www.uralonet.nytud.hu/eintrag.cgi?id_eintrag=945

A balti nyelvek elnevezései a szláv <somъ> rokonai, vö. litván <šamas>, lett <sams>. Ezeket az elnyúlt testre utalóan egy indoeurópai <*kʲamo-s> ’dorong, husáng, bot [szerű]’ alakra vezetik vissza. Ugyanennek a tőnek a továbbképzése a görög <κάμαξ> (kamaksz) ’szőlőkaró; dárda(nyél)’, ill. <καμασήν> (kamaszén) ’halfajta’. — etymology_el_en.enacademic.com/3324

A török nyelvekben az ótörök <*yayın> leszármazottai találhatók (a ’harcsa’ mellett néhol ’lazac’ jelentésben), vö. oszmán-török <yayın (baliği)>, kazah <жайын> (zsajön), tatár <җәен> (zsʲejen), csuvas <ҫуйӑн> (szʲujön).

1 Sultanus Constantinus 2015. június 25. 10:05

Na és José Miguel vajon mit is halászik pontosan?

www.elmexicano.hu/2015/04/jose-miguel-csonakja.html

(Érdekesség a halnevekről -- és általában a növény- és állatnevekről.)

Információ
X