nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Légzés az anyaméhben 2.
Hanggal látni

Rejtélyes dolgok történnek az anyaméhben. Hogyan vizsgálhatunk egy olyan magzati mozgást, ami csak néha fordul elő? Különböző vizsgálati módszereket mutatunk be.

Goda Márton Áron | 2016. július 22.
|  

Előző cikkünkből kiderült, hogy mit értünk a magzati légzés alatt, most pedig azt feszegetjük, hogy miként detektálható mindez. Emlékeztetőül, a magzati légzőmozgás egy olyan izommozgás, melynek gyakorisága megegyezik a csecsemőkorban lévő légzés periodicitásával. Ez tulajdonképpen a légzés előfutára. A magzati légzőmozgás vizsgálatával meg lehet ismerni a magzati vegetatív idegrendszerét is.

A magzati légzőmozgás megfigyelése nem egyszerű feladat. Ám számos olyan betegség van, amely pontosan a magzati légzőmozgások rendellenességéről vagy hiányáról ismerhető fel. Ezek diagnosztizálásával a magzat túlélési esélyeit tudnánk javítani. Bár 1888-ban Weber már leírta a magzati légzőmozgás jelenségét, máig nem megoldott ennek hosszú idejű, pontos regisztrálása. Ha ez ilyen régóta ismert ez a jelenség és ilyen fontos, akkor miért nem foglalkoznak vele annyit az orvosok?

Az egyik legnagyobb nehézség az, hogy a magzati légzőmozgás a valódi légzőmozgással szemben nem egy folytonosan jól megfigyelhető jelenség. Szerencsére azonban vannak olyan időszakok, amikor a mozgás intenzitása fokozódik, így könnyebben detektálható. A kismama étkezése után 2-3 órával gyakrabban „vesz levegőt” a magzat. Ilyenkor ugyanis a glükózkoncentráció növekedésével az anyagcsere-folyamatok energiához jutnak, így a megfigyelhető magzati légzőmozgások száma is nő.

A valódi légzés feladata az, hogy friss oxigént juttasson a vérbe. A normál légzés szabályozásában a szén-dioxidnak is szerepe van, hiszen a légzést nem az oxigén hiánya indítja be, hanem az elhasznált vérben felhalmozódó szén-dioxid eredményezi. Ezzel magyarázható, hogy például sírógörcs esetén túl sok oxigént jut a vérbe, ami kimossa az szén-dioxidot, így ennek hatására az illető akár el is ájulhat. Ez a jelenség nem léphet fel a magzat estében, hisz ilyen rohamok nem jöhetnek létre a mama hasában. Ám ha a légzőmozgás nem jelentkezik a fogamzás 30. hete után, az valamilyen problémára utal.

Megfigyelési módszerek

A szívritmus variabilitása a szív érzékenységét jellemzi, azaz hogy milyen gyorsan tud alkalmazkodni a szív a hirtelen megterheléshez. A variabilitás korral folyamatosan szűkül, viszont sportolók esetében az átlagnál jóval magasabb.

Hogyan lehet megfigyelni a magzati légzőmozgást? A magzat monitorozására több eszköz is létezik, de ezek mást és mást vizsgálnak. A három legnépszerűbb módszer a magzati EKG, az ultrahangos vizsgálatok, illetve a fonokardiográfia. Az EKG a magzat fiziológiás állapotát írja le nagyon pontosan, így könnyen meghatározható a szívritmus variabilitása. Azonban ez a módszer semmilyen képet nem ad a magzat alakjáról.

Az ultrahangos eljárásoknál két vizsgálati módszerről beszélhetünk. A kardiotokográfia (CTG) a szívbillentyűk záródása következtében visszaverődő ultrahangos jel alapján írja le a szívritmust. Ezzel szemben az echokardiográfia (hétköznapi értelemben ezt nevezzük ultrahangvizsgálatnak) képi megjelenítést ad a szívről és a magzatról, így pontosan látjuk annak végtagjait és szerveit is. A fonokardiográfia pedig pusztán az anya hasfaláról elvezethető akusztikus jel alapján vizsgálja a magzatot.

A szívritmus-variabilitás a szív alkalmazkodó képességét jellemzi
A szívritmus-variabilitás a szív alkalmazkodó képességét jellemzi
(Forrás: Wikimedia Commons / mark sebastian / CC BY-SA 2.0)

A három vizsgálati módszer közül kézen fekvő lenne, hogy az echokardiográfiás ultrahangot válasszuk a magzati légzőmozgás detektálásához, hiszen az ilyenkor keletkezett képsorozaton jól láthatóak a magzat mozgásai. Azonban ez egy nagyon drága eszköz, illetve komoly szakértelmet igénnyel ennek használata. Továbbá, mint már szó volt róla, hogy a magzati légzőmozgás csak időszakosan regisztrálható. Éppen ezért egy hosszú idejű vizsgálatra van szükség. Ez azt jelentené, hogy az ultrahangos orvosnak legalább 24 órán át kéne a vizsgálófejet a kismama hasán tartania, követve a magzat fészkelődését. Így ez a módszer a gyakorlatban nem alkalmazható a magzati légzőmozgások követésére.

Jelenlegi ismereteink szerint erre a célra a fonokardiográfia lenne a legmegfelelőbb eszköz, azonban itt még több nehézséggel kell szembenézni.A fonokardiográfia esetén az a legnagyobb kihívás, hogy akusztikus jellel, azaz hanggal kell dolgozni. A kapott jel rendkívül zajos tud lenni. A képi megjelenítéssel szemben pedig minimális információt hordoz, és mindezt egy nagyon pontos eszközzel kell végezni. 

Hangot vizsgál a fonokardiográf
Hangot vizsgál a fonokardiográf
(Forrás: www.babamerlegberles.hu)

A magzati fonokardiográf egy magyar fejlesztésű, kereskedelmi forgalomban kapható diagnosztikai eszköz, mely elvezeti a kismama hasfaláról az akusztikus jeleket, illetve a méhösszehúzódást is vizsgálja egy nyomásmérő szenzor segítségével. A magzati szívhangok jelfeldolgozása során a jelsorozatból a környezeti zajok mellett a kismama szívhangját is ki kell szűrni.

Szerencsére viszonylag nagy jelfeldolgozási apparátussal rendelkezik a műszaki tudomány, melyet ezen a terülten is tudunk alkalmazni. A kutatás egyik sarokköve az idő- és frekvenciatartománybeli analízis. Az időtartományban az eredeti jelet vizsgáljuk, például, hogy mikor történt szívdobbanás vagy légzőmozgás. A frekvenciaanalízis során az események gyakoriságát írjuk le, vagyis például percenként hány szívdobbanás történ. Természetesen ennél sokkal összetettebb eseményeket keresünk az adathalmazban, melyek idő- és frekvenciakomponensei is bonyolultabbak. Emellett azt is figyelembe kell venni, hogy a magzat növekedésével a jelek is változnak.

Ő már igazából lélegzik
Ő már igazából lélegzik
(Forrás: Wikimedia Commons / Bonnie U. Gruenberg / CC BY-SA 3.0)

A magzati légzés detektálása még kísérleti stádiumban van. Ha az eredmények biztatóak, új eszköz kerülhet az orvosok kezébe, amely akár segíthet a hirtelen csecsemőhalál elkerülésében is, így növelhető a születendő kisbabák túlélési esélyei is.

Források

Weber (1888) Über physiologische Athmungsbewegungen des Kindes im Uterus.

Kovacs Ferenc: A rule-based phonocardiographic method for longterm fetal heart rate monitoring
H. G. Goovaerts: A transducer for recording fetal movements and sounds based on an inductive principle
J. Patrick: Patterns of human fetal breathing activity at 34 to 35 weeks’ gestational age
Kovacs Ferenc: Fetal breathing transmission in phonocardiographic monitoring telemedicine systems
Goda Márton Áron: Diagnostic tool development on embedded system for heart fitness measurement

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
Még nincs hozzászólás, legyen Ön az első!
Információ
X