nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Smartphone: okosabb, mint egy ötödikes
Halló, itt Dick Tracy!

Elegáns külső, markáns vonalak, sasorr – Dick Tracy és az okostelefonok sok mindenben hasonlítanak egymásra, kivéve talán, hogy utóbbiak nem rendelkeznek szaglószervvel. Eljöhet ez az idő is, az evolúció ugyanis tagadhatatlan: a jobb készülékek már olyanok, mint amilyet a detektív kitalálója 78 évvel ezelőtt megálmodott.

G.B. | 2009. június 17.
|  

1931 sorsdöntő esztendő volt az akkor még nem létező mobiltelefonok történetében. Ebben az évben jelent meg József Attila Döntsd a tőkét, ne siránkozz című kötete, az Egyesült Államokban pedig a Detroit Mirror olvasói ekkor izgulhattak először a detektív, Dick Tracy kalandjain. A hatás kétirányú: a Chester Gould alkotta képregényhős vágyakat ébresztett az emberekben, a tőke döntései miatt viszont sokat siránkoztak a tervezők, mert nem volt elég pénzük az álmok megvalósításához.

Az amerikai posta 1995-ben – több képregényhőssel egyetemben – emlékbélyeget adott ki Tracyről, amelyen jól látható a videotelefon is
Az amerikai posta 1995-ben – több képregényhőssel egyetemben – emlékbélyeget adott ki Tracyről, amelyen jól látható a videotelefon is

A mindig elegáns Dick Tracy – miközben örök harcot vívott az illegális szerencsejátékok királyával, Lips Manlisszel és utódjával, Big Boyjal – high-tech karórákat használt az ügykezeléshez. Ilyen készülékeket szerettek volna az emberek. Az első modellekben még csak adóvevő készülék, a későbbiekben azonban már videotelefon volt, ami végül beépített számítógéppel kombinálva segítette a mindig stílusos nyomozó munkáját.* (Az ötletet később például a Knight Rider című amerikai televíziós sorozatban is felhasználták, a nyolcvanas évek elején.) A leleményes detektív használt még gyűrűbe épített kamerát, és egy „hangográf” („voice-o-graph”) nevű készüléket is, ez – az Internationalhero.co.uk leírása szerint – a „hanglenyomatuk” alapján azonosította a bűnözőket.

Barackmagos kifli

Lassan megszületnek az okostelefonok, előtte azonban még fel kell találni a számítógépet. Nem sok idő telik el: 1939-ben Vincent Atanasoff és asszisztense, Clifford Berry megterveznek egy csak elektronikus egységekből álló digitális gépet, az Atanasoff–Berry Computert (ABC). Sokan ezt tekintik a világ első számítógépének. A baj a méretekből adódott. Az ABC utáni második teljesen elektronikus számítógép, az ENIAC (Electronic Numerical Integrator and Calculator) például 2,5 méter magas, 40 m hosszú és 30 tonna tömegű volt. Egy ekkora műszerrel a csuklón nem könnyű kikönyökölni az autó ablakán, pláne, ha az ember cigarettázni is szeretne közben.

Elektronikus-numerikus integrátor és kalkulátor
Elektronikus-numerikus integrátor és kalkulátor

A nehézségen az integrált áramkörök elterjedése segített, ekkor azonban sikerült átlendülni a ló túlsó oldalára: bizonyos gépek túl kicsik lettek az emberhez képest. A kéz méretei adottak, sok mindent meghatároznak, a barackmagos kifli nagyságától a klaviatúráig. Ha a kifli túl nagy, akkor nehéz beleharapni, ha viszont a billentyűzet túl kicsi, mint a mobiltelefonoknál, akkor senki sem piszmog rajta egy szakdolgozat megírásával, hanem keres magának egy rendes számítógépet. Márpedig a lehetőség adott volna, hiszen a számítógépek és a telefonok közeledni kezdtek egymáshoz. A vonzalomból házasság lett: megszülettek az okostelefonok.

Az okostelefon (smartphone) szónak nincs egységes meghatározása (ipari sztenderdje). Jelenthet olyan mobiltelefont, amely PC-szerű képességekkel rendelkezik, vagy olyat, amely például komplett operációs rendszert futtat. Másoknak a smartphone egyszerűen olyan telefont jelent, ami fejlett szolgáltatásokat vonultat fel, mint például az internetezési képesség és/vagy beépített teljes klaviatúra, megint mások pedig úgy gondolnak ezekre az apró szerkezetekre, mint miniatűr komputerekre, amelyekkel telefonálni is lehet.

Kibékíthetetlen ellentét

A telefongyártók a marketing diktálta tempónak megfelelni igyekezve olyan szolgáltatásokat préselnek a készülékekbe, amelyekre semmilyen igény nincs. Az Index.hu szokásos éves felmérése például a „meg nem értett funkciók” csoportjába sorolta azokat a készségeket, amelyeket az emberek többsége akkor sem használ, ha tehetné. Az évek alatt ezek sora nem nagyon változott: ilyen a WAP, az SMS-sablonok, a T9 szótáras prediktív szövegbevitel, a képszerkesztő, a konferenciahívás vagy a híváskorlátozás. Ha már e mágikus funkciók a gépben vannak, a tervezők megpróbálják használhatóvá is tenni őket. Ezen a ponton köszön vissza a már jelzett barackmagos kiflis problémakör.

A kibékíthetetlen ellentétet jól jelzi az egyik okostelefonokkal foglalkozó cég hirdetése, amely szerint bizonyos terméke zsebben is elférő mobil iroda. Az ilyen készülékeken az ügyfél azonnal elolvashatja a leveleit, válaszolhat rájuk, és a csatolt anyagokat is megtekintheti anélkül, hogy az irodában tartózkodna, telefonálhat, miközben ellenőrizheti naptárát, megszervezheti a programjait, hozzáférhet a szerveren tárolt címlistához, feladataihoz és jegyzeteihez, ezen kívül böngészhet az interneten, valamint küldhet SMS-t vagy MMS-t is. De minek, ha a levélváltás végére a felhasználó haja őszbe vegyül már, és a tél dere már megüté a fejét? – tették fel a kérdést a művelt mérnökök, és gondolkodni kezdtek.

A telefonos kommunikáció fősodrát (az eredeti funkción, a beszéden kívül) az írott szövegek jelentik: nemcsak a többi felhasználóval, hanem magával a géppel is főként szöveges információkat váltunk. Ezek kijelzésére és bevitelére is egyaránt alkalmasak a mostanában elterjedő érintőképernyők, amelyek újabb mérföldkövei a Dick Tracy felé vivő rögös útnak. Óratelefonok alapfunkciókkal már eddig is voltak, az új technológia azonban egyesek szerint kikövezi az említett utat, sőt még a port is lefújja róla. A dolog a samponhirdetések legszebb, „kettő az egyben” korszakát idézi: nem kell külön klaviatúra, erre a célra ott a telefon kijelzője. A kérdés már csak az, hogy az apró érintőképernyő mennyire használható? A válasz nem kecsegtető: csak mértékkel, mert hosszú szövegek olvasásához-írásához túl kicsi.

Itt jön a képbe a hangfelismerés és a beszédszintézis. Előbbi kicsiben már viszonylag régóta létezik, hangtárcsázásnak (vagy hangvezérlésnek) hívják. Ezzel a telefonszámok úgy is felhívhatók, ha a készülék kezelője kimondja a hozzájuk rendelt szót vagy szavakat, azaz a hangmintát, amit előzőleg gondosan rögzített a készülékkel. A hangminták nem függnek a beszélt nyelvtől, csak a beszélő hangjától, de általában érzékenyek a háttérzajra.

Beszélő gépek

A szöveg beszéddé alakítása (beszédszintézis) a vakok és gyengénlátók számára készített berendezések és a szélesebb tömegeknek kifejlesztett elektronikus olvasógépek (elektronikus könyvek, e-könyvek) révén tökéletesedik. (A téma úttörője Kempelen Farkas volt, aki 1770 táján a világon elsőként épített beszélőgépeket. Ezek a beléjük nyomott levegőt az emberi hanghoz hasonló levegőrezgésekké alakították át. Az egyetlen megmaradt példány ma a müncheni Deutsches Museumban tekinthető meg.) Az egyik e-könyv gyártó a hangoskönyveket forgalmazó vállalkozások legnagyobb megrökönyödésére február végén olyan szerkezetet dobott piacra, amely ha kell, fel is olvassa az internetről (pénzért) letöltött műveket.

Analóg szintetizátor. Kempelen beszélőgépe
Analóg szintetizátor. Kempelen beszélőgépe
(Forrás: www.deutsches-museum.de)

A gép (jelen esetben a telefon) tehát már tud beszélni hozzánk, de a hangtárcsázásnál bonyolultabb beszéd szöveggé alakítása ennél jóval nagyobb falat, itt ugyanis az azonos alakú szavaktól a metakommunikációs jeleken át az érzelmi töltetig megannyi nehézséggel, tehát nem csak egy mintával kell megküzdenie.

Intelligens kommunikáció

Egy ehhez kapcsolódó problémakörrel már sikeresen foglalkoznak a kutatók, akik legutóbb március 10. és 12. között a kaliforniai La Jollában rendezett Human-Robot Interaction 2009 (Ember-robot interakció, HRI) konferencián számoltak be eredményeikről. Felvetésük szerint, ha a háztartásokban mind gyakrabban találkozunk robotokkal (márpedig igen), akkor ezeknek a berendezéseknek intuitívan kell reagálniuk hús-vér gazdájuk megnyilvánulásaira, és az ember számára is érthetően kell viselkedniük – különben nem többek drága játékszereknél. Számtalan tudóscsapat dolgozik azon, hogy a robotok jobban felismerjék és utánozzák az emberi kommunikáció finom, nonverbális rezdüléseit: a szemmozgást, a fizikai érintkezéseket, gesztusokat – olvasható a Technology Review beszámolójában.

A La Jolla-i találkozón többek közt a Carnegie Mellon University munkatársai mutatták be egy robottal végrehajtott kísérletüket, amelyben a – japán ATR Intelligent Robotics and Communication Laboratoryban (Intelligens Robotika és Kommunikációs Laboratórium) tervezett – Robovie nevű szerkezet egyszerre két emberrel kommunikált. A társalgás három forgatókönyv szerint zajlott. Robovie mindegyikben utazási ügynököt játszott: üdvözölte a résztvevőket, illően bemutatkozott, majd arról érdeklődött, hová szeretnének utazni. Ezután előbb az egyikhez beszélt, úgy, hogy a másikat figyelmen kívül hagyta, aztán az egyikükhöz beszélt, a másikkal pedig gyors pillantásokkal létesített kapcsolatot, végül mindkettővel beszélt és mindkettőre pillogatott. A robotok a sört már eddig is fel tudták szolgálni, és a porszívózással is elboldogulnak... eljöhet az idő, amikor a legmegrögzöttebb agglegények is nősülésre adják a fejüket.

Porszívó és impulzusok

Ha már a porszívózás szóba jött, a Calgary Egyetem informatikusai a közelmúltban megtanították érzékelni az emberi stresszt egy Roomba típusú robotporszívónak. Durvább megfogalmazásban: megtanítottak félni a háztartási eszközt. A kísérlethez egy kereskedelmi forgalomban is kapható, számítógépes játékokhoz kiötlött szerkezetet, a Neural Impulse Actuatort (NIA) használták fel. A nálunk impulzusgenerátorként hirdetett, fejpánthoz hasonló NIA olyan interakciót generál a játékos és a számítógép között, amely a játékos homlokán keletkezett elektromos impulzusok felfogásán alapszik. Ezeket a jeleket küldték el a porszívónak: ha a szobába ültetett ember nyugodt volt, a Roomba bátran közeledett felé, ha viszont ideges, akkor távol tartotta magát tőle. Az alkalmazás látszólag vicces, de komoly szerepe lehet még, ha a robotok átveszik az ápolók helyét a kórházakban, és érzékelniük kell, hogy a betegnek, mondjuk egy hirtelen fájdalom miatt, megváltozik a hangulata.

iRobot Roomba, a porszívózseni. Rumba, rumba
iRobot Roomba, a porszívózseni. Rumba, rumba
(Forrás: techdigestuk.typepad.com)

Ha minden ilyen alkalmazást sikerül tökéletesíteni és egy gépbe összezsúfolni, eljöhet az idő, amikor levelet diktálunk a karóránknak, miután felolvasta nekünk a tőzsdei árfolyamokat, vagy éppen ezt a cikket.

Addig is meg kell elégednünk azzal az okostelefonnal, ami az evolúció pillanatnyi csúcsa, és amit januárban a Las Vegas-i Consumer Electronics Show-n mutattak be. A világ első teljes érintőképernyős karóratelefonja a csúcskategóriás készülékek szokásos szolgáltatásain túl 3G-kompatibilis videohívásokat is le tud lebonyolítani. Van benne hangfelismerés, amely Bluetooth-fejhallgatóval vagy a nélkül is működik, az írott szöveget beszéddé átalakító programja pedig felolvassa a szöveges üzeneteket. Ja, és mutatja a pontos időt, hiszen végül is óra.

Chester Gould álma tehát megvalósult. A mester ezt már nem élhette meg, 1985-ben elhunyt. Azóta nyilván valami új szerkezeten töri a fejét a mennyországban.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
Még nincs hozzászólás, legyen Ön az első!
Információ
X