-
Sándorné Szatmári: Szerintem beszűkül a gondolkozás féleségek korábbi sokasága, míg a tere, ahol keresgélni l...2024. 03. 25, 09:02 Hogyan alakul át az olvasás?
-
Sándorné Szatmári: Ezek a modellek tehát (micsoda véletlen) fékezik a "féknyúz" terjedését ..? :)2024. 03. 12, 18:39 Álhírek felsimerése nyelvi modellek...
-
Sándorné Szatmári: @cikk: Véleményem eltekintve a konkrét (pl. összeesküvés) példától: -Működő nyelvelméleti ...2024. 03. 10, 09:31 Titkos víziók vagy vizionált titkok?...
-
Sándorné Szatmári: A cikk szerint a nyelv fontos jellemzője, hogy a szavak jelentése kommunikációs helyzeteke...2024. 03. 01, 09:37 Diszkriminált állatok
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: Amit írsz, nyilván én is észre veszem.. A jelentés és tartalom ugyanakkor rávil...2024. 02. 23, 21:02 Nyelvek születése és terjedése
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Egyre gyakoribbak az emberi érzelmek gépi azonosítását célzó kísérletek. Legutóbb a madridi műszaki egyetem informatika tanszékén fejlesztettek szomorúságot, örömet és zaklatott idegállapotot beszédelemzés alapján felismerő alkalmazást.
A program először a kommunikáció hanganyagát elemzi, majd azt követően tesz kísérletet a hanghordozásba, tónusba stb. rejtett emocionális állapot azonosítására, és tesz következtetést arra vonatkozóan, hogy a beszélő boldog, bánatos, vagy éppen ideges. Amennyiben egyik sem mutatható ki egyértelműen, százalékosan határozza meg a legvalószínűbbet.
Az alkalmazás a Prolog programozási nyelvbe implementált – 2008-as, tehát viszonylag új – Rfuzzy keretrendszeren alapul. Az 1972-ben fejlesztett első logikai programozási nyelv a francia Alain Colmerauer munkája, történetében a hazai mesterségesintelligencia-kutatás fontos alakja, Szeredi Péter is meghatározó szerepet töltött be, ő dolgozta ki a magyar interpretert.
Az elsősorban mesterséges intelligencia és szakértőrendszer-alkalmazásokban használt Prolog megadott logikai formuláról (célformula) képes eldönteni, logikai következménye-e formulák adott halmazának. Utóbbiak és a célformula a program bemenete; míg a kimenet a válasz, hogy következik-e a célformula a többi formulából.
Rfuzzy és az érzelmek
A Prolog képes jól reprezentálni az utóbbi két évtizedben egyre több területen (robotika, háztartási gépek irányítása stb.) alkalmazott fuzzy logikát (elmosódott halmazok logikája). A fuzzy rendszerek sajátossága, hogy ellentétben a bináris ellentétpárokat használó szokványos rendszerekkel, „igen” és „nem” („ki” és „be”, 1 és 0) értékek mellett köztes „valóságértékekkel” is dolgoznak: 0,5 (félig-meddig), 0,2 (kicsit), 0,8 (eléggé)…
A könnyen használható Rfuzzy komoly programozási támogatást jelent, nagyon jól reprezentál, kezel és következtet olyan szubjektív kategóriákból, fogalmakat, mint például „alacsony”, „magas”, „lassú”, „gyors” stb.
Logikai mechanizmusai flexibilisek, így a számítógép szélesebb értelmezési tartományban elemezhet. A gép a mérhető paramétereket (hangerő, hangszín, hangmagasság, beszédtempó stb.) referenciákként kezelő logikai szabálysorok alapján hoz döntéseket.
Rfuzzy-t beszélgetések közbeni érzelemazonosítás mellett a robotikában, gépfocisták programozásakor is használták már. Fejlesztői mindkét alkalmazással elégedettek.