-
Sándorné Szatmári: @nasspolya: (Hátha ennyi idő után még elolvasod..) -29-ben ezt írtad: ".... mi a pontos kü...2024. 11. 23, 12:47 A nyitás tárgya
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Kétségtelen, hogy majd ha tudunk valamit a jelenleg ismertnél korábbi ...2024. 11. 22, 14:33 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 14 "..az állítólagos "ősnyelvről" azért könnyű bármit (és annak az ellenkezőjét...2024. 11. 22, 14:17 Szótekerészeti agybukfenc
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Kérlek, fejezd be a hülyeséget. Egyszer-kétszer talán vicces, de most ...2024. 11. 13, 12:05 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: 12 kiegészítés: -A mai angolban a "kulcs" szó időben csak oda helyezhe...2024. 11. 13, 11:33 Szótekerészeti agybukfenc
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Bár érthetetlen mondatokat is megérthetünk, az értelmes fogalmazás segíti a megértést.
Már korábban is felhívtuk rá olvasóink figyelmét, hogy a 444 pályázatot hirdetett, amelynek keretében várják a legérthetetlenebb és a legérthetőbb hivatalos vagy hivataloskodó szövegeket. Természetesen mi könnyen elhozhatnánk a pálmát, de nem vagyunk ennyire önzőek, inkább olvasóinkat adunk ötleteket, hogy milyen szövegeket küldjenek.
Az alábbi díszpéldányt egy Budapest közelében fekvő település vasútállomásán találtuk.
A szöveg valójában nem érthetetlen, valószínűleg mindenki ki tudja belőle hámozni a lényeget. Ugyanakkor az is nyilvánvaló, hogy a mondat nyelvtanilag helytelen. Itt most arra kérjük az olvasóinkat, egy kicsit függesszék fel az olvasást, gondolkodjanak el azon, hogy mit(k)től rossz ez a mondat, és hogyan javítanák ki.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Megvolt?
A mondat hibája akkor lesz igazán szembeötlő, ha a közepét kivesszük:
Értesítjük kedves utasainkat, hogy [...] tájékozódjanak.
Az értesít igéhez ugyanis olyan mellékmondat illik, amelyben az ige kijelentő módban áll, például:
Értesítjük kedves utasainkat, hogy [...] tájékozódhatnak / érdemes tájékozódni / kell tájékozódniuk / stb.
Természetesen az is jó megoldás, ha az értesít igét olyanra cseréljük, amelyhez felszólító igés mellékmondat illik, például:
Kérjük kedves utasainkat, hogy [...] tájékozódjanak.
Ezzel azonban nem lesz sokkal jobb a helyzet, a beszúrt
- vágányzár miatt,-
ugyanis számos értelmezési zavart okoz. A vágányzár miatt mi? A vágányzár miatt kihelyezett hirdetményekre gondolnak? Vagy a vágányzár miatt tájékozódjunk éppen a menetrendről? Vagy a vágányzár miatt tájékozódjunk? Ez utóbbi talán már közel áll a közlő szándékához de még valószínűbb, hogy egy gondolat kimaradt: vágányzár miatt megváltozott a menetrend, és ez az, ami miatt tájékozódnunk kell.
Mielőtt a lehetséges helyes megfogalmazásokra rátérnénk, egy kicsit térjünk ki a fenti közbevetés központozási kérdéseire, ebben ugyanis a szövegalkotónak számos helyesírási hibát sikerült elkövetnie. Először is kötőjeleket (-) használ gondolatjelek (–) helyett. A kettőt a hosszúságuk különbözteti meg egymástól. Ha gondjaink vannak a gondolatjel elővarázslásával, akkor is megtehetjük, hogy két kötőjelet írunk egymás után. Ezt a megoldást használták az írógépkorszakban is – nem túl esztétikus, de a legrosszabb esetben megfelel. A szövegalkotó, nagyon helyesen, a gondolatjel(nek szánt kötőjel) és a szomszédos betű között kihagy egy-egy szóközt – ám a vesszők után nem. Ez utóbbi hiba. Ráadásul a gondolatjeles közbevetéseknél csak akkor teszünk ki vesszőt, ha a közbevetés nélkül is lenne vessző a mondatban. Hasonlóképpen magába a közbevetésbe is csak akkor írunk vesszőt, ha egyébként is írnánk (a végére soha). A mondatban tehát mindkét vessző felesleges, sőt zavaró.
A helyes megoldásban nem fogjuk megmutatni, hogy a közbevetésnek hogyan kellene kinéznie, mert úgy véljük, leghelyesebb nem használni az ilyen közbevetéseket. Törekedjünk az egyszerű, rövid mondatokra! Egy hosszú mondat helyett írhatunk kettőt is:
Értesítjük kedves utasainkat, hogy vágányzár miatt a menetrend megváltozott. Kérjük, a változásokról a kihelyezett hirdetményekből vagy a pénztárban tájékozódjanak!
Vagy tömörebben, egy mondatban:
Kérjük kedves utasainkat, hogy vágányzár miatti a menetrend-változásokról a kihelyezett hirdetményekből vagy a pénztárban tájékozódjanak!
Az udvariasság szép dolog, de lehet, hogy ilyen esetekben hasznosabb a még tömörebb, célratörőbb fogalmazás:
Figyelem, vágányzár! A menetrend-változásokról tájékozódjon a kihelyezett hirdetményekből vagy a pénztárban!
Persze lehet, hogy még célszerűbb a kihelyezett hirdetmények fölé kiírni, hogy
Figyelem, vágányzár!
Értelemszerű, hogy ilyenkor az utas a hirdetményt fogja elolvasni. Arra, hogy a pénztárban is tájékozódhat, aligha kell felhívni a figyelmet, hiszen ez valószínűleg mindenkinek magától is eszébe jut – akárcsak az a lehetőség, hogy felhívja a hirdetmény alján szereplő telefonszámot: erre sem kell külön felhívni a figyelmünket. (Viszont talán nem ártana feltűnőbben, nagyobb betűméretben feltüntetni.)