-
mederi: @szigetva: 19 Ami kezdeti feltételezéssel indul, nem cáfolható, de rendszere bizonyítható,...2021. 03. 01, 08:46 Mi végett kell beszólni?
-
szigetva: @mederi: A hozzászólásaidra nehéz reagálni, mert amit írsz azt nem nagyon lehet a nyelvtud...2021. 02. 28, 13:08 Mi végett kell beszólni?
-
mederi: Az ok és a cél szavak használata -mint a "miatt" és "végett"- esetében, szerintem azért cs...2021. 02. 28, 12:45 Mi végett kell beszólni?
-
szlagy1: Én ebből a 10-ből szívesen kivenném Esterházyt, Nádast, Konrádot, Hemző Károly (fotográfus...2021. 02. 26, 17:19 Kik a legtöbbet idegen nyelvre fordított...
-
mrregisterz: Egy újságíró írta: B. Krisztián ígéretéhez híven elfogadta a büntetést, de az ügyész súlyo...2021. 02. 26, 10:54 Mi végett kell beszólni?
Nyelvről vitatkozik kollégáival?
Kételyei támadtak?
Kálmán László nyelvész olvasóink égető kérdéseire válaszol:
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
- Mit állítsunk?
Olvasgassa itt a rovat korábbi cikkeit is!

Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Az egyenlőség részben igaz – a hatékonyság szempontjából. Egy nemzetközi kutatócsoport legalábbis erre a következtetésre jutott.
A delfinek úszása és az emberek nyelve sok szempontból hasonlít egymásra. Az emberi nyelvre – George K. Zipf amerikai nyelvész kutatásai alapján – az úgynevezett „rövidség elve” a jellemző, azaz, hogy a leggyakoribb – akár szóban, akár írásban használt – szavak egyúttal a legrövidebbek is. Ezt a viselkedésmintát „nyelvi gazdaságosság” névvel is illetik.
Az AlphaGalileóban megjelent cikk szerint két nyelvész: Ramón Ferrer i Cancho, a Katalóniai Politechnikai Egyetem oktatója és David Lusseau, az Aberdeeni Egyetem kutatója összefogtak, és közös vizsgálatba kezdtek. Figyelmük középpontjába az új-zélandi palackorrú delfinek kerültek. Megfigyeléseik szerint a delfinek úszása párhuzamba állítható a fent említett nyelvi gazdaságossággal.
Az állatok mozgása ugyanis többféle mozdulatból, azon belül pedig több részmozdulatból tevődik össze. Bizonyos mozdulatok bizonyos viselkedésekhez köthetők, és sematikusan leírhatók – egy mozdulatsor legfeljebb 4 sémát tartalmaz. Jellegzetes például, ahogy a delfin tájékozódási céllal kiemeli a fejét a vízből (ami különben a cet- és cápafajokra is jellemző). Ez a mozgásséma mindig ugyanazokra az elemekre bontható: megállás + kiemelkedés + fej, vagyis három mozdulatot igényel.
A kutatók összesen 30-féle, eltérő hosszúságú viselkedéssémát számoltak össze. Azt is megvizsgálták, hogy ezek közül a delfinek melyeket használják a leginkább. Azt találták, hogy a delfinek szintén egyszerűségre törekszenek: a rövidebb sémák használata jóval gyakoribb, mint a több mozgást és energiát igénylő, összetett sémáké.
„Az eredmények azt mutatják, hogy a delfinek által alkalmazott egyszerű és hatékony viselkedési stratégiák hasonlóak az emberéhez, amikor szavakat használ” – nyilatkozta Ferrer. – „A mostanihoz hasonló kísérletek azt példázzák, hogy az emberi nyelvre ugyanúgy a biológiai rendszereket irányító alapelvek érvényesek, így azt a következtetést vonhatjuk le, hogy ideje eltörölni az egyes tudományterületek hagyományos felosztását”.