-
Sándorné Szatmári: @ganajtúrós bukta: 22 A Google szerint további hasonló kifejezések (nem csak iskolában, bá...2024. 07. 23, 16:23 „Mert nincs rá szó, nincsen rá...
-
ganajtúrós bukta: Régi topik azért válaszolok hátha valaki visszaír... Talán: Szekálás, abuzálás, oltogatás,...2024. 07. 23, 13:34 „Mert nincs rá szó, nincsen rá...
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: kiegészítés: A nyelvi bizonytalansági tényezők (amik annál gyakoribbak...2024. 07. 01, 08:12 Fantomok a magyar szavakban
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 117 Valóban.. A "Fedje meg!" parancs hosszú gy-vel--->hatása: "megfedd valak...2024. 06. 29, 12:28 Fantomok a magyar szavakban
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Nyilván a sok ostobaság mennyiségével akarsz dominálni. Annyit azért v...2024. 06. 29, 08:35 Fantomok a magyar szavakban
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
![](/media/news-depesmod.png)
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Az egyenlőség részben igaz – a hatékonyság szempontjából. Egy nemzetközi kutatócsoport legalábbis erre a következtetésre jutott.
A delfinek úszása és az emberek nyelve sok szempontból hasonlít egymásra. Az emberi nyelvre – George K. Zipf amerikai nyelvész kutatásai alapján – az úgynevezett „rövidség elve” a jellemző, azaz, hogy a leggyakoribb – akár szóban, akár írásban használt – szavak egyúttal a legrövidebbek is. Ezt a viselkedésmintát „nyelvi gazdaságosság” névvel is illetik.
Az AlphaGalileóban megjelent cikk szerint két nyelvész: Ramón Ferrer i Cancho, a Katalóniai Politechnikai Egyetem oktatója és David Lusseau, az Aberdeeni Egyetem kutatója összefogtak, és közös vizsgálatba kezdtek. Figyelmük középpontjába az új-zélandi palackorrú delfinek kerültek. Megfigyeléseik szerint a delfinek úszása párhuzamba állítható a fent említett nyelvi gazdaságossággal.
Az állatok mozgása ugyanis többféle mozdulatból, azon belül pedig több részmozdulatból tevődik össze. Bizonyos mozdulatok bizonyos viselkedésekhez köthetők, és sematikusan leírhatók – egy mozdulatsor legfeljebb 4 sémát tartalmaz. Jellegzetes például, ahogy a delfin tájékozódási céllal kiemeli a fejét a vízből (ami különben a cet- és cápafajokra is jellemző). Ez a mozgásséma mindig ugyanazokra az elemekre bontható: megállás + kiemelkedés + fej, vagyis három mozdulatot igényel.
A kutatók összesen 30-féle, eltérő hosszúságú viselkedéssémát számoltak össze. Azt is megvizsgálták, hogy ezek közül a delfinek melyeket használják a leginkább. Azt találták, hogy a delfinek szintén egyszerűségre törekszenek: a rövidebb sémák használata jóval gyakoribb, mint a több mozgást és energiát igénylő, összetett sémáké.
„Az eredmények azt mutatják, hogy a delfinek által alkalmazott egyszerű és hatékony viselkedési stratégiák hasonlóak az emberéhez, amikor szavakat használ” – nyilatkozta Ferrer. – „A mostanihoz hasonló kísérletek azt példázzák, hogy az emberi nyelvre ugyanúgy a biológiai rendszereket irányító alapelvek érvényesek, így azt a következtetést vonhatjuk le, hogy ideje eltörölni az egyes tudományterületek hagyományos felosztását”.