-
Sándorné Szatmári: Ezt a Wikipédia oldalt hu.wikipedia.org/wiki/Eraviszkuszok úgy vélem érdemes megtekinteni....2024. 10. 04, 08:19 Ál- és Tudomány
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: Kiegészítő vicc: - "Micsoda 'szír szar szertelen hangszeren' süvölt be...2024. 10. 01, 09:16 Ál- és Tudomány
-
Sándorné Szatmári: Arra gondolok a szer szóval kapcsolatosan, hogy a ban/ ben, ról/ ről, tól/ től toldalékok ...2024. 09. 30, 20:30 Ál- és Tudomány
-
Sándorné Szatmári: @cikk: Felmerült bennem a kérdés, hogy miért őrződött meg a magyar nyelvben főleg pentaton...2024. 09. 24, 15:04 Így jutunk a hétről tízre
-
nasspolya: @nasspolya: Akár jogos, akár nem, ennek tükrében még érdekesebb a cikk. Igaz, a lényegi ta...2024. 09. 23, 02:22 Így jutunk a hétről tízre
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Az egyenlőség részben igaz – a hatékonyság szempontjából. Egy nemzetközi kutatócsoport legalábbis erre a következtetésre jutott.
A delfinek úszása és az emberek nyelve sok szempontból hasonlít egymásra. Az emberi nyelvre – George K. Zipf amerikai nyelvész kutatásai alapján – az úgynevezett „rövidség elve” a jellemző, azaz, hogy a leggyakoribb – akár szóban, akár írásban használt – szavak egyúttal a legrövidebbek is. Ezt a viselkedésmintát „nyelvi gazdaságosság” névvel is illetik.
Az AlphaGalileóban megjelent cikk szerint két nyelvész: Ramón Ferrer i Cancho, a Katalóniai Politechnikai Egyetem oktatója és David Lusseau, az Aberdeeni Egyetem kutatója összefogtak, és közös vizsgálatba kezdtek. Figyelmük középpontjába az új-zélandi palackorrú delfinek kerültek. Megfigyeléseik szerint a delfinek úszása párhuzamba állítható a fent említett nyelvi gazdaságossággal.
Az állatok mozgása ugyanis többféle mozdulatból, azon belül pedig több részmozdulatból tevődik össze. Bizonyos mozdulatok bizonyos viselkedésekhez köthetők, és sematikusan leírhatók – egy mozdulatsor legfeljebb 4 sémát tartalmaz. Jellegzetes például, ahogy a delfin tájékozódási céllal kiemeli a fejét a vízből (ami különben a cet- és cápafajokra is jellemző). Ez a mozgásséma mindig ugyanazokra az elemekre bontható: megállás + kiemelkedés + fej, vagyis három mozdulatot igényel.
A kutatók összesen 30-féle, eltérő hosszúságú viselkedéssémát számoltak össze. Azt is megvizsgálták, hogy ezek közül a delfinek melyeket használják a leginkább. Azt találták, hogy a delfinek szintén egyszerűségre törekszenek: a rövidebb sémák használata jóval gyakoribb, mint a több mozgást és energiát igénylő, összetett sémáké.
„Az eredmények azt mutatják, hogy a delfinek által alkalmazott egyszerű és hatékony viselkedési stratégiák hasonlóak az emberéhez, amikor szavakat használ” – nyilatkozta Ferrer. – „A mostanihoz hasonló kísérletek azt példázzák, hogy az emberi nyelvre ugyanúgy a biológiai rendszereket irányító alapelvek érvényesek, így azt a következtetést vonhatjuk le, hogy ideje eltörölni az egyes tudományterületek hagyományos felosztását”.