-
Sándorné Szatmári: Szerintem beszűkül a gondolkozás féleségek korábbi sokasága, míg a tere, ahol keresgélni l...2024. 03. 25, 09:02 Hogyan alakul át az olvasás?
-
Sándorné Szatmári: Ezek a modellek tehát (micsoda véletlen) fékezik a "féknyúz" terjedését ..? :)2024. 03. 12, 18:39 Álhírek felsimerése nyelvi modellek...
-
Sándorné Szatmári: @cikk: Véleményem eltekintve a konkrét (pl. összeesküvés) példától: -Működő nyelvelméleti ...2024. 03. 10, 09:31 Titkos víziók vagy vizionált titkok?...
-
Sándorné Szatmári: A cikk szerint a nyelv fontos jellemzője, hogy a szavak jelentése kommunikációs helyzeteke...2024. 03. 01, 09:37 Diszkriminált állatok
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: Amit írsz, nyilván én is észre veszem.. A jelentés és tartalom ugyanakkor rávil...2024. 02. 23, 21:02 Nyelvek születése és terjedése
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
A Tübingeni és Konstanzi Egyetem tudósai meglepő következtetésre jutottak a közönséges denevérek (Myotis myotis) vizsgálata során: a denevérek ugyanis képesek megkülönböztetni egymástól az egyes egyedeket, és felismerni egymás egyedi ultrahangját – noha az (az emberekéhez hasonlóan) rendszeresen módosul.
A denevérek gyakorlatilag kétféle jelzést bocsátanak ki: az egyik – akárcsak az embereknél – a társalgást szolgálja, és ezek a jelzések alkalmasak az egyed nemének, korának, egészségi állapotának és hangulatának meghatározására. A másik jelzéstípus nem kommunikációs célú, hanem a térben való tájékozódást szolgálja: ez a denevérek jól ismert ultrahang-kibocsátó képessége, amellyel a majdnem vak állatok letapogatják környezetüket.
A vizsgálat azt az eredményt hozta, hogy a közönséges denevérek képesek egymást mindössze az ultrahangos jelzések alapján felismerni és azonosítani. Ez már csak azért is figyelemreméltó, mert az ultrahang frekvenciája a környezettől függően változik.
A kutatók végső következtetése az, hogy a denevérek úgynevezett ultrahang-prototípussal rendelkeznek, amely a fajra jellemző, és a frekvenciatartománya adott. Ezt az „etalont” a denevérek fokozatosan sajátítják el, és elraktározzák. Az ettől eltérő ultrahangos jelzéseket pedig egy másik egyed jelzéseként értelmezik.
A tudósok így foglalták össze megállapításaikat: „nagy változatosságuk ellenére az ultrahanggal történő kommunikáció elegendő olyan, az egyedre jellemző információt tartalmaz, amely alkalmas az azonosításra” – áll a Cordis honlapján.
A kutatás teljes leírása a PLoS Computational Biology magazinban olvasható.