-
Sándorné Szatmári: @ganajtúrós bukta: 22 A Google szerint további hasonló kifejezések (nem csak iskolában, bá...2024. 07. 23, 16:23 „Mert nincs rá szó, nincsen rá...
-
ganajtúrós bukta: Régi topik azért válaszolok hátha valaki visszaír... Talán: Szekálás, abuzálás, oltogatás,...2024. 07. 23, 13:34 „Mert nincs rá szó, nincsen rá...
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: kiegészítés: A nyelvi bizonytalansági tényezők (amik annál gyakoribbak...2024. 07. 01, 08:12 Fantomok a magyar szavakban
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 117 Valóban.. A "Fedje meg!" parancs hosszú gy-vel--->hatása: "megfedd valak...2024. 06. 29, 12:28 Fantomok a magyar szavakban
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Nyilván a sok ostobaság mennyiségével akarsz dominálni. Annyit azért v...2024. 06. 29, 08:35 Fantomok a magyar szavakban
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
![](/media/news-depesmod.png)
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
A Tübingeni és Konstanzi Egyetem tudósai meglepő következtetésre jutottak a közönséges denevérek (Myotis myotis) vizsgálata során: a denevérek ugyanis képesek megkülönböztetni egymástól az egyes egyedeket, és felismerni egymás egyedi ultrahangját – noha az (az emberekéhez hasonlóan) rendszeresen módosul.
A denevérek gyakorlatilag kétféle jelzést bocsátanak ki: az egyik – akárcsak az embereknél – a társalgást szolgálja, és ezek a jelzések alkalmasak az egyed nemének, korának, egészségi állapotának és hangulatának meghatározására. A másik jelzéstípus nem kommunikációs célú, hanem a térben való tájékozódást szolgálja: ez a denevérek jól ismert ultrahang-kibocsátó képessége, amellyel a majdnem vak állatok letapogatják környezetüket.
A vizsgálat azt az eredményt hozta, hogy a közönséges denevérek képesek egymást mindössze az ultrahangos jelzések alapján felismerni és azonosítani. Ez már csak azért is figyelemreméltó, mert az ultrahang frekvenciája a környezettől függően változik.
A kutatók végső következtetése az, hogy a denevérek úgynevezett ultrahang-prototípussal rendelkeznek, amely a fajra jellemző, és a frekvenciatartománya adott. Ezt az „etalont” a denevérek fokozatosan sajátítják el, és elraktározzák. Az ettől eltérő ultrahangos jelzéseket pedig egy másik egyed jelzéseként értelmezik.
A tudósok így foglalták össze megállapításaikat: „nagy változatosságuk ellenére az ultrahanggal történő kommunikáció elegendő olyan, az egyedre jellemző információt tartalmaz, amely alkalmas az azonosításra” – áll a Cordis honlapján.
A kutatás teljes leírása a PLoS Computational Biology magazinban olvasható.