A 70 ezer fős belgiumi német népcsoport parlamentje négy hónapra meggátolta annak a flamand előterjesztésnek a megvitatását a belga szövetségi parlamentben, amely általános megítélés szerint a flamand-vallon viszály újabb elmérgesedéséhez, Belgium politikai káoszba süllyedéséhez vezethetne.

A német népcsoport képviselőinek beavatkozása most időt adott a szövetségi kormánynak arra, hogy a válság elkerülése érdekében a színfalak mögötti további alkudozásra ösztökélje a flamandokat és a vallonokat.

A vitatott flamand előterjesztés megvonná a Brüsszel környékén, Flandriában élő vallonok jelentős részének azon jogát, hogy franciaajkú pártra szavazhassanak a választásokon.

Belgiumban a hollandul beszélő flamandok alkotják a lakosság mintegy 60 százalékos többségét. A kisebbség zöme a franciaajkú vallonokból áll, de az alkotmány jelentős jogokat biztosít a 70 ezer fős német közösségnek is. A németek az ország keleti határszélén, kilenc településen élnek - a terület a versailles-i béke nyomán került Belgiumhoz. Az Eupen nevű városkában ülésező német népcsoporti parlament most élt azzal az alkotmányos jogával, hogy a három belgiumi népcsoport bármelyike egy időre megakaszthatja valamely másik népcsoport bizonyos jellegű intézkedéseinek az érvényesítését, ha saját érdekeit veszélyeztetve látja. Ezt úgy teheti, hogy a népcsoport parlamentje úgynevezett érdekütközést jelent be.

A Brüsszeltől 130 kilométerre fekvő Eupenben 22 szavazattal, kettő ellenében, egy tartózkodás mellett megszavazták ezt az érdekütközési indítványt abban az ügyben, amihez közvetlenül ugyan semmi közük a németeknek, de amely az egész ország alkotmányos válságával fenyeget.

Az így most megakasztott flamand előterjesztés azzal kapcsolatos, hogy Flandriában csak flamand, Vallóniában pedig csak vallon pártokra lehet szavazni, a kétnyelvű Brüsszelben azonban bármelyikre. Brüsszelt Flandria veszi körül, de a főváros környékének 35 községe, ahol sok vallon is lakik, Brüsszellel közös választókerületet alkot, tehát e községekben is lehet szavazni akár vallon, akár flamand pártra. Az agglomeráció két nagyobb településének a neve után ezt a választókerületet Bruxelles-Hal-Vilvordénak (BHV) nevezik. A belga szövetségi parlamentben előterjesztett flamand indítvány szerint ennek a BHV választókerületnek a Brüsszelen kívül eső részét a nyelvhatár mentén kettényírnák, de mivel pontos nyelvhatárt lehetetlenség meghúzni, óhatatlanul lenne sok olyan vallon, aki attól kezdve nem szavazhatna vallon pártra, mert flamand többségi közegben él.

A vallonok élesen ellenzik a flamand tervet, bár akad olyan politikusuk, aki valamilyen „engedmény” fejében hajlandó lenne belemenni. A flamand többség a belga szövetségi parlamentben bizottsági szinten már 2007-ben keresztülvitte a tervezet kompromisszumok nélküli változatát, de az azóta sem került a plenáris testület elé. A javaslatot a Le Soir című, francia nyelvű brüsszeli lap „a belga politika atombombájának” nevezte. A német népközösség érdekütközési állásfoglalása most ennek az atombombának az indítószerkezetét bénította meg, négy hónapra.