nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Klumpa, pisi, viszketés
Ami nem azt jelenti, amit

Mit dob fel az angol, amikor meghal? Mi van, ha valakiből kiveszik a pisit? Mije viszket az angolnak, ha mehetnéke van? Akár tudja a választ, akár nem, érdemes továbbolvasnia.

Szigetvári Péter | 2015. január 6.
|  

11 idióma, amit csak a britek értenek meg címmel ír Alice Latham cikket. A kommentelők azonnal leoltják: ezeket Új-Zélandon, Ausztráliában, Kanadában, sőt az Egyesült Államokban is megértik, sőt sokszor használják is. Az is igaz, hogy a 11 idióma, amit főleg, de nem kizárólagosan a britek értenek meg nem volna elég rövid és figyelemfelkeltő cím. Nekünk magyaroknak attól függetlenül is érdekesek lehetnek ezek az idiómák, hogy ki használja őket és ki nem.

Pop one’s clogs

The old fart popped his clogs ’az öreg faszi feldobta a talpát’. Itt láthatjuk az idiómák sajátosságát: nem lehet az angol mondat szavait egyenként lefordítva megtudni, mit jelent ez a mondat. A fart ’fing’ például csak az old fart szerkezetben vonatkozhat emberre, olyan például nincs, hogy *young fart ’fiatal faszi’. Azt, hogy a popped his clogs mit jelent szó szerint, nem is tudjuk. Egyes magyarázatok szerint ’zaciba csapja a klumpáját’, hiszen már nincs rá szüksége, mások szerint viszont cocked his clogs volna ez eredetileg, azaz ’feltartja a klumpáját’. Ez az értelmezés egész jól egybevág két magyar idiómával is: feldobja a bakancsot vagy feldobja a talpát. Mindegyikben arról van szó, hogy a halottnak, aki jellemzően fekszik, a szokottnál feljebb kerül a cipője vagy talpa.

Öreg, ide a klumpáddal!
Öreg, ide a klumpáddal!
(Forrás: Wikimedia Commons)

That went down a treat

Ez a kifejezés szó szerint szinte értelmezhetetlen, ezért egyből gyanakodhatunk, hogy idiómával van dolgunk. A go down (a went down ennek a múlt ideje) eleve sok mindent jelenthet: ’lemegy’, ’csökken’, ’leesik’, ’leáll (gép)’, ’leszop’, ’történik, azaz valamilyen esemény lefolyik’. Itt a legutolsó jelentésről van szó. Azt is szokták mondani, hogy that went down well ’jól sikerült a dolog’. Ennek a továbbfejlesztett változata a that went down a treat, ahol a treat ’finomság’ értelmű. Ha muszáj szó szerint megadni a jelentését, az olyasmi lehetne, hogy ’olyan jól ment le a dolog, mint egy finom falat’.

Take the mickey

Ez így nem teljes, az idióma angol szövegekben az out of ’-ból/-ből’ elöljáróval fordul elő: I take the mickey out of him ’kiszedem belőle a mickey-t’, vagyis ’gúnyolom, felbosszantom, kihozom belőle a vadembert’. A mickey mibenlétére ismét több magyarázatot találunk. Az egyik szerint a mickey vagy mick az írekre utal, akik egyrészt hirtelen haragúak és jól bunyóznak, másrészt „szinte mindnek” (nemzeti sztereotípia!) a [mök]-nek ejtett Mc-vel vagy Mac-kel kezdődik a neve.

Néhány rímelő szleng kifejezés: stairs [szteez] ’lépcső’ > apples and pears [-peez] ’almák és körték’ > apples, telephone > dog and bone ’kutya és csont’ > dog. Kitalálhatatlanabbak, mint az idiómák.

Azonban van egy másik, hasonló jelentésű idióma: I take the piss out of him ’kiszedem belőle a pisit’. Azt is tudjuk, hogy a kelet-londoni (cockney) rímelő szlengben a piss ’pisi’ helyett a vele rímelő Mickey Blissből eredő mickeyt használják. (Hogy Mickey Bliss kicsoda, az megint nem világos…) A rímelő szleng lényege, hogy a kéttagú rím második tagját elhagyják, így tehát piss > Mickey Bliss > Mickey. Talán kézenfekvőbb magyarázat az, hogy a micturate ’vizel’ ige becézése volna a mick és a mickey. Persze az sem világos, hogy miért a pisit kellene kiszedni valakiből ahhoz, hogy kigúnyoljuk és felbosszantsuk. Erre ismét több értelmezési lehetőséget találunk.

Az egyik szerint egy mára elavult kifejezés, a piss-proud ’pisibüszke’ áll a háttérben. Ez a felgyülemlő vizelet okozta reggeli erekció köznapi megnevezése. Mivel ez csak egy álbüszkeség, ezért gúnyolódásra adhat okot a megszüntetése. Egy még vadabb elképzelés szerint arról van szó, hogy a 18–19. században a vizeletet bárkákon szállították az északi gyapjúüzemekbe, mivel a gyapjúfestékeket ezzel fixálták. Ez a foglalatosság nem sok okot adott a bárkásoknak büszkeségre, ezért azt hazudták, hogy bort visznek. Erre lett volna a kétkedők válasza, hogy ’nem igaz, pisit visztek’ no, you’re taking the piss.

Vajon bort vagy pisit visznek?
Vajon bort vagy pisit visznek?
(Forrás: Wikimedia Commons)

A mai beszélők nagy része ezzel nincs, de nem is kell, hogy tisztában legyen, ugyanúgy, ahogy a szavak eredete is a legtöbbször homályba vész, de ettől még akadálytalanul tudjuk őket használni.

Itchy feet

A végére hagytunk egy viszonlag könnyű idiómát, aminek a jelentésére nagyon könnyű rájönni: itchy feet ’viszkető lábak’. Aki szeret utazni, vagy csak úgy általában izgága és nyughatatlan, annak van ilyenje. Magyar párhuzamként a viszket a tenyere juthat eszünkbe, ami szintén azt jelenti, hogy valaki valamit nagyon tenni akar, esetleg pofont adni. Ha valakinek a lába viszket, akkor az menni akar nagyon. Más testrészek viszketésével ma már sajnos nem foglalkozhatunk.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS) Az összes hozzászólás megjelenítése
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
32 El Vaquero 2015. január 8. 21:43

@Sultanus Constantinus: várjál. Azért ez nem jó, amit írsz. Az IPA[aɪ]-[ɑɪ]-[ɒɪ] között nincs nagy különbség, egymás szomszédai a magánhangzótérben, és a trapézban. Mindegyiknek, mély sötét a hangja percepcióra is. Az éj-ej-áj sem ej, ɛj és IPA[äj], hanem IPA[eɪ]-[ɛɪ]-[æɪ]/[æi]. Azért az IPA[æ] és az IPA[ä](magyar á-nak megfelelő hang) nagyon nem ugyanaz, még akkor sem, ha a magyar fül összetéveszti, és mindkettőt egyformán á-nak hallja. Nézd csak meg a magánhangzó-trapézon, hogy ez a hármas hangelmozdulási lánc mennyire szomszédos hangokat érint. Egyáltalán nem logikátlan.

31 Kormos 2015. január 8. 20:53

@Krizsa: Köszönöm, ezt elismerésnek veszem. :-) Amúgy vágod, hogy válaszoltál?

30 Krizsa 2015. január 8. 19:51

@Kormos: Pozitív hozzászólásaidra sem válaszolok.

29 Kormos 2015. január 8. 19:23

@Krizsa: A kettőshangzó két külön tagja két külön kategóriába tartozik fonetikailag, nem egyben kell besorolni őket, illetve a finnben nincs kerekségi illeszkedés. De ha nagyon be akarjuk, fonológiailag: az i és az e fonológiailag a finnben semleges hang, így elölségi szempontból fonológiailag az e-s és i-s (akkor is, ha i-re végződik) abba tartozik, amibe a másik magánhangzó. A többi kettőshangzó pedig harmonikus a finnben fonetikailag is.

28 Krizsa 2015. január 8. 19:02

@szigetva: Jó, akkor már csak a finn kettőshangzókkal van problémám. (T.i. annyi a problémám, hogy amikor a magas-mély megkülönböztetésről az újabb, kiterjesztett illeszkedési definiciókra átváltotok, hogyan soroljátok be a FINN kettőshangzókat?

au, eu, eü, ie, iu, ou, öü, üö

A többi finn kettőshangzót, ahol a második magánhangzó, az i, a kiejtésben j-re változik, nem kell besorolni, az világos eset.

Magyarban nincsenek kettőshangzók, jó. A héber írásban ö és ü sincs (vagyis a kiejtésben van swa... de az én szempontomból az se érdekes).

27 szigetva 2015. január 8. 18:09

@Krizsa: Kerekség szerint csak az elölképzettek váltakoznak és ott is csak a középső nyelvállásúak (e~ö~o), se a zártak (csak ü~u van), se a nyíltak nem tudnak (csak e~a, é~á). De hadd ne tartsak különórát, számtalan helyen utána tudsz nézni, ha tényleg érdekel. Ajánlom magamat: seas3.elte.hu/szigetva/papers/rebrus-etal-2012.pdf

26 Krizsa 2015. január 8. 17:59

@szigetva: Előlképzett? Hátulképzett? tehát szembeállítva őket: az általad adott példákon. Kerekség szerint is kétfélének kell lenni, akkor az alábbiak? Ha nem elég, nyilván van még példád.

25 szigetva 2015. január 8. 17:50

@Krizsa: Ezt komolyan csinálod? Ezekből a nyelvekből csak elöl/hátulképzettségi és kerekségi illeszkedésre lehet példát mutatni. A többi fajta más nyelvekben van.

magyar

négy-hez

öt-höz

hat-hoz

finn

viittä

kuutta

24 Krizsa 2015. január 8. 17:33

@szigetva: Minderre egy vagy két példát kérek, ha lehet a finnből és a magyarból. De ha nem tudsz finnül (én is keveset, de azért elboldogulok vele), akkor elég a magyarból.

Miért pont ezt a kettőt kérném? Mert a finnugor nyelvcsalád egyik "kritériuma" a magánhangzó illeszkedés.

23 szigetva 2015. január 8. 17:21

@Krizsa: Amit mindenki: egy fonológiai tartományon belüli magánhangzóknak valamilyen szempont szerint azonossá válását: elöl/hátulképzettség, zártság/nyíltság, ajakkerekítés, feszesség, orrhangúság. De nem említettem itt ilyesmit.

22 Krizsa 2015. január 8. 17:10

@szigetva: Mit értesz magánhangzó illeszkedésen?

21 szigetva 2015. január 8. 16:52

@Krizsa: „Az a-val kezdődő angol szavak legnagyobb része a kiejtésben magas magánhangzóra kezdődik.” Ha a „magas magánhangzó”-n elölképzettet értesz, a-val kezdődő szón pedig a helyesírásban a-val írtat, akkor ez nem igaz. Az "a" kezdőbetűvel írt szavak egy részének az elején [ə] van, ami nem elölképzett (pl. ago, agenda, away), egy másik részének [a] (pl. active, algebra), egy harmadiknak meg [ɛj] (pl. able, ache), kettőnek pedig [ɛ] (any, ate). Hogy ezeket mind a-val írjuk, az azt mutatja, hogy 600-700 évvel ezelőtt ugyanazzal a magánhangzóval (pontosabban ugyanannak a magánhangzónak a rövid és hosszú változatával) kezdődtek.

„Ez is a múltbeli flektálás maradványa.” Fel nem foghatom, mire gondolsz, de nagyon valószínűtlen ez a hipotézis, merthogy az angolban csak inflexiós szuffixumok voltak/vannak, a perfektum ge->je->i prefixuma képző.

„A hangsúlyt viszont csak a láncragozás kényszerítette a szó elejére.” Gondolom a láncragozáson az agglutinálóságot érted. A török is pont ilyen aztán mégsem a szó elején van a hangsúly.

@Sultanus Constantinus: Továbbra is azt gondolom, hogy a saját nehézségeidet vetíted ki egy nyelvre, ami pedig valójában nagyjából ugyanolyan, mint a többi.

20 Kormos 2015. január 8. 16:38

@Krizsa: Az angolban nem szóeleji hangsúly van.

19 Sultanus Constantinus 2015. január 8. 15:38

@szigetva: De magyar [a] inkább csak egy nyílt [o] (kicsit megtévesztő is, hogy ezt az <a> betű jelöli), szóval nincs akkora távolság a kettő között, mint az [áj] és az [oj] között, ami azért eléggé durva, de még az [éj] > [áj] is. Képzeljük el, ha lenne olyan magyar nyelvjárás, ahol mondjuk az [éjjel] helyett azt mondanák, hogy [ájjel], vagy [máj] helyett, hogy [mój]. Azt hiszem, elég nagy zavar lenne belőle. Már a palócot sem könnyű megérteni, pedig ők csak az [á]-t cserélik fel hosszú [a]-ra és fordítva.

18 Krizsa 2015. január 8. 15:21

@szigetva: Hát bizony. Az a-val kezdődő angol szavak legnagyobb része a kiejtésben magas magánhangzóra kezdődik. Ez is a múltbeli flektálás maradványa. A hangsúlyt viszont csak a láncragozás kényszerítette a szó elejére. Anélkül nem jellemző. A gyöknyelvészet nélkül ez mind csak: "hát olyan". De miért?:-)

Az összes hozzászólás megjelenítése
Információ
X