Egy norvég napilap bejelentette, hogy birtokában van az a több mint 250 ezer amerikai diplomáciai távirat, amelyet a WikiLeaks kiszivárogtató portál kezdett el közölni.

Az Aftenpost című oslói újság közleménye csütörtökön jelent meg. Ole Erik Almlid, a szerkesztőség vezetője elmondta, hogy a lapot nem korlátozták abban, miképpen használja fel az általa megszerzett dokumentumokat. Hozzátette, az Aftenpost azokat az amerikai dokumentumokat közli internetes oldalán és nyomtatásban, amelyeket fontosnak tart.

Az újság a világhálóra feltesz majd néhány eredeti dokumentumot is, de a kényes értesüléseket, így a neveket nem hozza nyilvánosságra.

A szerkesztőség vezetője arról is beszámolt, hogy nem fizettek a megszerzett információért. Arra ugyanakkor nem kívánt válaszolni, hogy miképpen kerültek birtokukba a titkos amerikai diplomáciai üzenetváltások. Mint mondta, sohasem fedik fel forrásaikat.

A WikiLeaks az év folyamán kezdte el közölni az iraki és afganisztáni háborúra vonatkozó amerikai katonai iratok tízezreit. Azt nem tudni, hogy ki küldte meg a kiszivárogtató portálnak az amerikai dokumentumokat.

Assange 1,5 millió dolláros szerződést kötött emlékiratai közlésére

A Sunday Times című brit lapban megjelent interjúban Assange azt mondta, hogy a pénz segíti majd védelmét abban a perben, amelyben két svéd nő szexuális bűncselekmények elkövetésével meggyanúsította.

„Nem akarom megírni ezt a könyvet, de meg kell tennem" – mondta. Hozzátette, hogy az üggyel kapcsolatos költségekre és a saját védelmére, valamint a WikiLeaks életben tartására már 200 ezer angol fontot (mintegy 235 ezer eurót) költött.

Az ausztrál állampolgárságú férfi elmondta, hogy 800 ezer dollárt (600 ezer eurót) kapott amerikai kiadójától, Alfred A. Knopftól, valamint félmillió dollárt (380 ezer eurót) a Canongate brit kiadótól.

Assange kilencnapos őrizetben tartás után jelenleg feltételesen szabadlábon van Nagy-Britanniában. Kiadatási eljárás folyik ellene Svédország kérésére nemi erőszak és szexuális zaklatás vádjával. Az Egyesült Államok pedig vizsgálja, hogy mire alapozva vonhatná felelősségre Assange-t amiatt, hogy portálja nyilvánosságra hozott több százezer titkos amerikai diplomáciai iratot.