-
Sándorné Szatmári: @nasspolya: (Hátha ennyi idő után még elolvasod..) -29-ben ezt írtad: ".... mi a pontos kü...2024. 11. 23, 12:47 A nyitás tárgya
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Kétségtelen, hogy majd ha tudunk valamit a jelenleg ismertnél korábbi ...2024. 11. 22, 14:33 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 14 "..az állítólagos "ősnyelvről" azért könnyű bármit (és annak az ellenkezőjét...2024. 11. 22, 14:17 Szótekerészeti agybukfenc
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Kérlek, fejezd be a hülyeséget. Egyszer-kétszer talán vicces, de most ...2024. 11. 13, 12:05 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: 12 kiegészítés: -A mai angolban a "kulcs" szó időben csak oda helyezhe...2024. 11. 13, 11:33 Szótekerészeti agybukfenc
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Szóval, ne adjon neki, ha jót akar.
A tudományos élet egyik fontos mérőszáma, hogy a kutató tudományos folyóiratokban megjelent munkáit hányszor idézik más kutatók. Nem meglepő tehát, hogy sokan vizsgálják, mi tesz egy-egy cikket gyakrabban, szélesebb körben idézetté.
(Forrás: Wikimedia Commons / Public Domain)
A tudományos munkák címadását ebből a szempontból többen is vizsgálták már – azonban mindeddig nem találtak komolyabb összefüggést a munka címének hossza és az iromány sikere (értsd: idézettsége) között. Sőt, egyes kutatók korábban úgy találták, talán az sem kizárt, hogy a hosszabb tanulmánycímeket gyakrabban idézik.
Egy, a Warwick Business School kutatói által frissen publikált kutatás azonban most pontot tett a címkérdés végére: minden eddiginél több tudományos munkát vizsgálva arra a következtetésre jutottak, hogy kár a gőzért és a barokkos túlzásokért. A 140 ezer vizsgált tanulmány idézettségét áttekintve arra jutottak a kutatók, hogy mégis a rövid címek a favoritok.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
A szinte jelentéktelenül rövid címmel illetett tanulmány, a Rövid tanulmánycímek előnyei szerint ugyanis a 20 ezer leginkább idézett tanulmány vizsgálata során egyértelműen kiderült, hogy a rövid címeket többen idézik. Biztos, ami biztos: a folyóiratok ranglistáját is vizsgálták (hiszen egyáltalán nem mindegy, hogy melyik tudományos lapban idézik az embert), bár így kicsit bonyolultabb lett a helyzet – már csak azért is, mert az ezekben megjelenő tanulmányokat nyilván sokkal többen idézik, mint a kevésbé tekintélyes lapokban megjelenteket. Az így módosított vizsgálatokból annyi derül csak ki egyértelműen, hogy a 2007 és 2010 között megjelent rövidebb címekre érvényes, hogy kimutatható összefüggés a magas idézettségszámmal.
Mindenesetre a kutatók szerint az eredmények jól mutatták, hogy a rövidebb címet adó cikkeknek több esélyük van magasabb idézettséget elérni. Szóval, tessék rövid címeket adni, és kész.
Többek szerint az alábbi tudományos közlemény viseli a leghosszabb angol nyelvű címet – fordításokat és magyar nyelvű versenytársakat kommentekben várjuk: