nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
  • bloggerman77: @mondoga: "És ehhez nem kell feltétlenül megtalálni Attila sírját" ** Egy mongolid ember ö...
    2019. 08. 25, 00:42  Hun‒ugor géntangó
  • mondoga: @Fejes László (nyest.hu): Nem, nem keverek semmit. Csak rámutattam, hogy Riba rosszul, pon...
    2019. 08. 24, 23:27  Hun‒ugor géntangó
  • mondoga: @zegernyei: Az idézett cikk tartalmával egyetértek. "A fentiek ellen próbálkozott egy újsá...
    2019. 08. 24, 22:43  Hun‒ugor géntangó
  • mondoga: @zegernyei: "Ez egy kicsit zavarosra sikeredett, megmagyaráznád?" Rendben, megpróbálom más...
    2019. 08. 24, 22:11  Hun‒ugor géntangó
  • mondoga: @zegernyei: "...a hun-magyar rokonság máig nincs bebizonyítva, és azt sem írtad meg, hogy ...
    2019. 08. 24, 21:27  Hun‒ugor géntangó
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
A világért se adjon hosszú címet tudományos munkájának, ha azt szeretné, hogy sokan idézzék önt, mert egy új tudományos kutatás szerint az nem előnyös

Szóval, ne adjon neki, ha jót akar.

-ksz- | 2015. augusztus 26.
|  

A tudományos élet egyik fontos mérőszáma, hogy a kutató tudományos folyóiratokban megjelent munkáit hányszor idézik más kutatók. Nem meglepő tehát, hogy sokan vizsgálják, mi tesz egy-egy cikket gyakrabban, szélesebb körben idézetté. 

A nagyon hosszú címek nem tartják kívül a barbárokat
A nagyon hosszú címek nem tartják kívül a barbárokat
(Forrás: Wikimedia Commons / Public Domain)

A tudományos munkák címadását ebből a szempontból többen is vizsgálták már – azonban mindeddig nem találtak komolyabb összefüggést a munka címének hossza és az iromány sikere (értsd: idézettsége) között. Sőt, egyes kutatók korábban úgy találták, talán az sem kizárt, hogy a hosszabb tanulmánycímeket gyakrabban idézik.

Egy, a Warwick Business School kutatói által frissen publikált kutatás azonban most pontot tett a címkérdés végére: minden eddiginél több tudományos munkát vizsgálva arra a következtetésre jutottak, hogy kár a gőzért és a barokkos túlzásokért. A 140 ezer vizsgált tanulmány idézettségét áttekintve arra jutottak a kutatók, hogy mégis a rövid címek a favoritok.

A szinte jelentéktelenül rövid címmel illetett tanulmány, a Rövid tanulmánycímek előnyei szerint ugyanis a 20 ezer leginkább idézett tanulmány vizsgálata során egyértelműen kiderült, hogy a rövid címeket többen idézik. Biztos, ami biztos: a folyóiratok ranglistáját is vizsgálták (hiszen egyáltalán nem mindegy, hogy melyik tudományos lapban idézik az embert), bár így kicsit bonyolultabb lett a helyzet – már csak azért is, mert az ezekben megjelenő tanulmányokat nyilván sokkal többen idézik, mint a kevésbé tekintélyes lapokban megjelenteket. Az így módosított vizsgálatokból annyi derül csak ki egyértelműen, hogy a 2007 és 2010 között megjelent rövidebb címekre érvényes, hogy kimutatható összefüggés a magas idézettségszámmal.

Mindenesetre a kutatók szerint az eredmények jól mutatták, hogy a rövidebb címet adó cikkeknek több esélyük van magasabb idézettséget elérni. Szóval, tessék rövid címeket adni, és kész.

Többek szerint az alábbi tudományos közlemény viseli a leghosszabb angol nyelvű címet – fordításokat és magyar nyelvű versenytársakat kommentekben várjuk: 

The nucleotide sequence of a 3.2 kb segment of mitochondrial maxicircle DNA from Crithidia fasciculata containing the gene for cytochrome oxidase subunit III, the N-terminal part of the apocytochrome b gene and a possible frameshift gene; further evidence for the use of unusual initiator triplets in trypanosome mitochondria



Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
Még nincs hozzászólás, legyen Ön az első!
Információ
X