nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
A Museumtól az Urániáig

Nyelvművelés, magyar nyelvű tudományos élet, ismeretterjesztés, a magyar nyelvű irodalom ápolása, felvilágosítás és forradalom, az újságírók és az újságírás szerepe és hatalomhoz való viszonya, a nők művelődése és nevelésben való szerepe – néhány azon témák közül, mellyel a 18. század végén Magyarországon elindult (ám olykor igen rövid életű) első folyóirataink foglalkoztak.

Horváth Krisztián | 2015. szeptember 3.
|  

A hazai újságírás 18. századi történelme kapcsán arról már olvashattunk, hogy eleinte latin, majd német nyelvű lapok jelennek meg, s csupán a század vége felé jelenik meg az első magyar nyelvű újság, a Magyar Hírmondó. Láthattuk azt is, hogy a hazai újságírás történetében a puszta hírközlésen túl hamarosan más szándékok és elképzelések is megjelennek: már Bél Mátyás Nova Posoniensia című lapjának szerkesztése és megjelenése során felmerül annak a gondolata, hogy az újság egyfajta nevelő, ismeretterjesztő tevékenységet is folytasson. A hírek és a hosszabb cikkek, elmélkedések, értekezések, azaz a valódi hírlap és a folyóirat egymástól való formai elválása azonban csak néhány évtizeddel később következik be.

Előzmények németül

Korábban már találkozhattunk Karl Gottlieb Windisch nevével: 1764 és 1773 között a Pressburger Zeitung című lapot is szerkesztette. Ugyanő nyugaton látott mintára már a Pressburger Zeitung második évfolyamának végén bejelenti olvasóinak szándékát, hogy melléklet formájában időszaki jelleggel hasznos és tudományos cikkeket is meg fog jelentetni. Némi szárnypróbálgatás után a Pressburger Zeitung melléklapjaként hamarosan német nyelven egy olyan folyóirat kezd megjelenni, mely főleg szépirodalmi írásokat, költeményeket, tanmeséket, de hosszabb népnevelő írásokat is tartalmaz. Windisch élete során több hasonló jellegű folyóirat alapításával is foglalkozik – ezek azonban mind német nyelvűek.

Bessenyei György hatalom és újságírás kapcsolatáról is ír
Bessenyei György hatalom és újságírás kapcsolatáról is ír
(Forrás: Wikimedia Commons )

Német nyelven jelenik meg 1781-ben a magyar felvilágosodás egyik vezéregyéniségének, Bessenyei Györgynek szerkesztésében a Der Mann ohne Vorurtheil (Az előítélet nélküli ember) című folyóirat, mely hasonlóan Windisch korábbi folyóirataihoz, tudományos és erkölcsi kérdésekkel kívánt foglalkozni. Hamarosan kiderül azonban, hogy a címválasztás csupán álca volt Bessenyei részéről, aki igen rövid életű folyóiratában hamarosan politikai és kormányzati fejtetetésekbe kezd. II. Józsefet, ill. a hatalom és újságírás kapcsolatát illetően pl. ezt írja:

Úgy vélem, hogy az uralkodónak nincs szüksége hatalma biztosításához a mi tollunkra. Menj a kaszárnyákba, ott meg fogod találni azokat a tollakat, amelyek máskép írnak, mint a mieink. Mit kérdez téged, vagy engem a legfőbb hatalom? Azért írunk, hogy megszabaduljunk a tévedéstől és nem azért, mintha a legfőbb hatalmat pedantériánkkal védelmezni akarnánk. Író barátaim! Ilyen felfogással csak nevetségessé tennénk magunkat. Ha egyáltalán nem nyúlunk tollhoz, ezret teszek egy ellen, hogy a kormányzat mégis a maga útján fog haladni.

Talán nem is csoda, hogy a felvilágosult abszolutizmust és II. József személyét is kritikusan látó Bessenyei folyóiratának mindössze hét megjelent számáról tudunk 1781-ben: a Der Mann ohne Vorurtheil ezt követően megszűnik.

A magyar folyóiratok kezdetei

Más német nyelvű hazai folyóiratok is felbukkannak még II. József uralkodása idején, ám ezzel párhuzamosan hamarosan megjelennek az első magyar nyelvű folyóiratok is, már meglevő magyar nyelvű újságok melléklapjaiként. Korábban már olvashattunk az első magyar nyelvű újságról, a Magyar Hírmondó című lapról, ill. arról is, hogy ennek egyik szerkesztője, Szacsvay Sándor később Bécsben elindítja a Magyar Kurír című újságot. E két újsággal kapcsolatban azt is láthattuk, hogy rendszerint közöltek tudományos és irodalmi cikkeket is, majd hamarosan mindkét lap önálló mellékletet szentelt az ilyen témájú írásoknak. E melléklapokban számos, a magyar irodalomban fontos helyet elfoglaló verset és egyéb írást is közölt.

Az első magyar nyelvű folyóirat, a Magyar Museum címlapja
Az első magyar nyelvű folyóirat, a Magyar Museum címlapja
(Forrás: Wikimedia Commons)

Az első önálló magyar nyelvű folyóirat megszületésére azonban még 1788-ig várni kellett. E fontos eseményről maga a Magyar Hírmondó is beszámol:

„Kassán egy kis társaság állott fel, melynek célja a nyelvnek gyarapítása.” (Magyar Hírmondó, 452. oldal)

E Kassai Magyar Társaság, mely 1788 nyarán alakult, az ugyanekkor elindított első önálló magyar nyelvű folyóirat, a Magyar Museum szerkesztőiből áll: Batsányi János, Kazinczy Ferenc és Baróti Szabó Dávid neve fémjelzi az első számot.

A Magyar Museum első számának bevezetőjében hasonló gondolatokkal találkozhatunk a magyar nyelvű tudományos élet és a magyar nyelv ápolásának szükségével kapcsolatosan, mint amilyeneket a 18. század folyamán korábban már Bél Mátyás és Bessenyei György is megfogalmaztak. A folyóirat szerkesztői így abban a szellemben indítják el a lapot, hogy amíg tudományos akadémia Magyarországon nem létesül, a Magyar Museum hivatott betölteni a magyar nyelvű tudomány elősegítését.

A szerkesztők szándéka az, hogy évente négyszer jelenjen meg a folyóirat – a Magyar Museum azonban döcögve indul: Kazinczy már rögtön az első szám után megválik a folyóirat szerkesztői gárdájától.

Delacroix: A szabadság vezeti a népet
Delacroix: A szabadság vezeti a népet
(Forrás: Wikimedia Commons)

A Magyar Museum 1790-ben megjelent első számában jelenik meg Batsányi a francia forradalmat üdvözlő A franciaországi változásokra című költeménye.

Nemzetek, országok! kik rút kelepcében
Nyögtök a rabságnak kínos kötelében,
S gyászos koporsóba döntő vas-igátok
Nyakatokról eddig le nem rázhatátok;
Ti is, kiknek vérét a természet kéri,
Hív jobbágyitoknak felszentelt hóhéri!
Jertek, s hogy sorsotok előre nézzétek,
Vigyázó szemetek Párizsra vessétek!

Politika, szépirodalom, nyelvművelés kéz a kézben jár a folyóirat lapjain; Batsányi a Magyar Museum utolsó számában azonban arról sem feledkezik meg, hogy Vélekedés és Javallás című írásában szót ne ejtsen az újságírókról és szerepükről:

Az Újságírók, általlyában véve, a Népnek majd minden más Írók között legtöbbet használhatnának. Mivelhogy ők legtöbbféle emberektől legfigyelmetesebben, leggyakrabban, sőt minden nap, olvasatnak. De ellenben ugyanazért legtöbbet árthatnak is. Annyival szorgalmatosabb vigyázással kellene tehát igyekezniek, hogy az igazsághoz mennél közelebb járhassanak – legalább, hogy attól szántszándékkal el ne távozzanak.

A Magyar Museum és Batsányi ilyen írásaival értelemszerűen magára vonta a cenzúra és a hatóságok figyelmét: e számot követően a Magyar Museum többé nem jelenik meg. A cenzúra által megszüntetett lap egykori szerkesztője egy későbbi írásában így ír a nyilvánosság fontosságáról:

Nyilvánosság az állam alkotmányának első támasza; e nélkül a szabadság csak üres szó! Nyilvánosság nélkül, ismétlem, nem jöhet létre lelki egység, semmiféle kapcsolat, semmiféle kölcsönös bizalom a polgárok között, semmiféle közszellem; e nélkül pedig nincs nemzet sem! Bizonyára éppen a királyi udvar életbevágó érdeke, hogy meg ne romoljék egy nemes nemzet szabad közszelleme; – hiszen az tartja és őrzi meg a monarchiát sértetlenül fényében és fenségében.

A Magyar Museum 1788 és 1793 között az első önálló magyar folyóiratként vonult be a magyar sajtótörténetbe: a század végén még további, szintén rövid életű társai követik.

Orfeusz lantjával még a vadállatokat is megszelidítette
Orfeusz lantjával még a vadállatokat is megszelidítette
(Forrás: Wikimedia Commons)

Orpheus és társai

Korábban már láttuk, hogy Kazinczy rögtön a Magyar Museum első számát követően megválik a folyóirattól és szerkesztőgárdájától: saját folyóiratot indít Orpheus néven. Kazinczy már a címválasztással is jelzi az új folyóirat irányát, melyet lapjának bevezetőjében is megfogalmaz:

Nékem egyik tárgyam a józan gondolkozás lesz. [...] Második tárgyam a nyelv tökéletesítése, hova leginkább a poézis tartozik. Helyt adok én itten mindennek, akár prózában, akár versben légyen. [...] Harmadik tárgyam a magyar történetek. E nevezet alatt nem magát a históriát értem, hanem mindazt, valami a nemzetnek történeteit, characterét, gazdagságát, culturáját illeti, s magunkat magunkkal esmértethet.

A mindössze nyolc számot megért folyóiratban az akkori magyar irodalom szinte minden jelentős képviselője megjelenik, ám a lap kiadását már a kezdetektől anyagi nehézségek kísérik, hamarosan meg is szűnik.

Az Orpheus címlapja
Az Orpheus címlapja
(Forrás: Wikimedia Commons)

Mind a Magyar Museumhoz, mind az Orpheushoz képest egészen más profillal indult 1789 nyarán a komáromi Mindenes Gyűjtemény, Péczeli József (1750-1792) szerkesztésében. A csekély előfizetői gárdával bíró lap inkább tudományos cikkeket közölt, felvilágosító és ismeretterjesztő jelleggel, de foglalkozik a magyar nyelv helyzetével, de a felvilágosodás korának olyan jeles alakjaival és írásaival is, mint Montesquieu és A törvények szelleméről című írása. Az első, tudományos-ismeretterjesztő jellegű folyóirat, a komáromi Mindenes Gyűjtemény azonban szintén csak néhány számot ér meg, majd Péczeli halálát követően teljesen meg is szűnik.

Az Uránia címlapja
Az Uránia címlapja
(Forrás: Wikimedia Commons)

Alig három számmal büszkélkedhet a Kármán József (1769–1795) és Pajor Gáspár (1766–1840) szerkesztésében megjelenő Uránia című folyóirat 1794–1795-ben. A folyóiratban tanmesék, esszék, értekezések, versek jelennek meg, de folytatásosokban Kármán Fanni hagyományai című regénye is napvilágot lát.

A folyóirat célközönségét A Magyar Asszonyi Nemhez című írásából már sejtheti az olvasó: ebben a szerkesztők a nőknek a nevelés területén betöltött fontos szerepére és a nők művelődésének jelentőségére kívánták felhívni a figyelmet. Kármán programadó írásában a nők nevelésének és művelődésének fejlesztését nevezi meg az Uránia céljaként.

A meglehetősen változatos 18. század után a 19. század további újdonságokat hoz a magyar sajtótörténetben.

Források

Magyar Hírmondó. Az első magyar nyelvű újság. Válogatás. (Sajtó alá rendezte: Kókay György), Gondolat, Budapest, 1981

Kókay György (szerk.): A magyar sajtó története I. 1705-1848

225 éve jelent meg a Mindenes Gyűjtemény

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
Még nincs hozzászólás, legyen Ön az első!
Információ
X