nyest.hu
Kövessen, kérem!
Legutolsó hozzászólások
  • Sándorné Szatmári: Visszatérve az Altáj és Ural szavak eredetére és Pangeára.. Kérdés: -Léteznek-e fennmaradt...
    2023. 09. 21, 12:43  Urál‒Altaj
  • Sándorné Szatmári: @szigetva: Az a furcsa, hogy a népmesékben a sárkányok az emberiség tudatában sokféle form...
    2023. 09. 20, 18:20  Urál‒Altaj
  • szigetva: @Sándorné Szatmári: 200 mó éve a még emlősök is épphogy voltak, ne beszélj már hülyeségeke...
    2023. 09. 20, 17:45  Urál‒Altaj
  • Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: Lemaradt egy t.. : "..időt vet igénybe,.." Ebből lesz a "sok idő.."' :...
    2023. 09. 20, 17:28  Urál‒Altaj
  • Sándorné Szatmári: @szigetva: 47 "..képtelenség, hogy 200 millió évvel ezelőtti nyelvről beszélsz." /1: Magán...
    2023. 09. 20, 13:18  Urál‒Altaj
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Állati!
A macskától tanult dorombolni a mókus?

Egy amerikai család otthonába egy nap egy kismókus érkezett. A mókust a család anyamacskája gondozni kezdte, és ezzel nem csak az életét mentette meg.

nyest.hu | 2013. március 1.
|  

Lehetséges, hogy egy mókus megtanuljon dorombolni, ha macskák között nő fel? A kérdést ezúttal nem etológusok vizsgálták, hanem egy véletlen szülte a kísérletet. Egy, a YouTube-on megtekinthető videó szerint egy anyamacska örökbefogadott egy kismókust, aki a macskáktól – állítólag – megtanult dorombolni.

Az amerikai házaspár háztartásába az égből pottyant az árva kismókus, akit a család anyamacskája saját kölykeivel együtt gondozni kezdett. A videón látható, ahogy az anyamacska szoptatja, mosdatja a mókust, ugyanúgy, ahogyan a saját kölykeit. Ezzel nemcsak a kismókus életét mentette meg, de még egy extra képességet is megtanult a mókus a macskaalomba való beilleszkedés jegyében: megtanult dorombolni. 

Hogy a dorombolás elsajátításához milyen feltételek kellenek, illetve hogy ennek milyen szerepe van a macskaalom szociális életében: ezt az etológusoknak kell kideríteniük. A mókus, úgy tűnik, képes volt alkalmazkodni az új körülményekhez, és leutánozta macskakölyök mostohatestvéreit.

Az emberi nyelvelsajátítással kapsolatban azonban olyan feljegyzések vannak úgynevezett farkasgyerekekről, hogy a nyelv elsajátításának vannak bizonyos korlátai. A farkasgyerekek az emberi civilizációtól távol, állatok között nőttek fel. Számos dokumentált eset mutatta, hogy ezek a gyerekek, ha 6–10 éves korukig nem hallottak emberi beszédet, később sem tudtak teljesen megtanulni beszélni. Ezek az esetek – úgy vélték pszicholingvisták – bizonyítékul szolgálhatnak arra a feltevésre, hogy a nyelv elsajátításában is van egy úgynevezett kritikus periódus, amikor az emberi agy képes arra, hogy az emberi kommunikációs rendszert elsajátítsa megfelelő mennyiségű nyelvi inger esetén. A hipotézis szerint a kritikus periódus lezárultával az agy szerkezetileg már nem alkalmas arra, hogy a nyelvet elsajátítsa.

Arról azonban kevésbé szólnak ezek az esetek, hogy ezek a vadon felnőtt gyerekek milyen jól kommunikáltak az őket felnevelő állatokkal. A macskaalomba pottyant mókus esete azt mutatja, hogy az újszülött azokhoz az ingerekhez alkalmazkodik, amelyek őt érik. Ha a környezetében dorombolnak, akkor – feltéve, hogy ennek nincs szervi akadálya – ő is megtanult dorombolni.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
Még nincs hozzászólás, legyen Ön az első!
Információ
X