nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
  • mondoga: @bloggerman77: Igen, azt írtam. De mi ebben a baszogatás? Megadtam helyetted egy linket. K...
    2019. 09. 22, 05:41  Hun‒ugor géntangó
  • bloggerman77: @mondoga: "Ha netán blogi elfelejtene válaszolni..." Ezt írtad, nem? Fejesnek írtad, de en...
    2019. 09. 21, 21:27  Hun‒ugor géntangó
  • mondoga: @bloggerman77: Tanulj meg olvasni, mielőtt kötözködni kezdesz! A Fejesnek címzett válaszom...
    2019. 09. 21, 20:19  Hun‒ugor géntangó
  • mondoga: @bloggerman77: Szállj le rólam, Fejes Lászlónak írtam, nem neked. (Pisa-teszt, óh :D)
    2019. 09. 21, 20:09  Hun‒ugor géntangó
  • Roland2: @Kincse Sz. Örs: Elfoglaltságaim miatt csak rövidebben tudok reagálni:az, hogy - nagyon - ...
    2019. 09. 21, 19:08  Anti-PC shaming
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
A legbosszantóbb problémák a legbosszantóbb problémával kapcsolatban

"A szabályzat és a szótár elkészültét kizárólag a Kiadó finanszírozta. Közpénzt senki nem fordított rá. Ez könnyen ellenőrizhető állítás. Az ezzel ellentétes „valószínűsítést” határozottan visszautasítjuk."

dr. Réffy Balázs | 2015. augusztus 29.
|  

Az alábbi írás reakció lapunk A legbosszantóbb probléma az új helyesírási szabályzattal című írására.

Az Akadémiai Kiadó Zrt. magyar cég. 1828-ban a Magyar Tudományos Akadémia alapította. Menedzsmentje és összes munkatársa, továbbá külső beszállítóinak nagy része is magyar. Jelenleg két tulajdonosa van: a Wolters Kluwer és a Magyar Tudományos Akadémia. Utóbbihoz nemcsak tulajdonosi szálak, hanem a folyóirat-, könyv- és szótárkiadás, továbbá nemzetközi tudományos konferenciák mindennapos ügyei kötnek. A Kiadó küldetési nyilatkozatát Eötvös Lorándtól vette át, aki az Akadémia elnökeként a világszínvonalú magyar tudomány zászlajának magasra emelésére buzdított. Pontosan ezt szeretnénk mi is.

A szabályzat és a szótár elkészültét kizárólag a Kiadó finanszírozta. Közpénzt senki nem fordított rá. Ez könnyen ellenőrizhető állítás. Az ezzel ellentétes „valószínűsítést” határozottan visszautasítjuk.

Réffy Balázs
Réffy Balázs
(Forrás: mta.hu)

Dr. Pomázi Gyöngyi az Akadémiai Kiadó korábbi Nyelvi és Szótárszerkesztőségének igazgatója, a jelenlegi Társadalomtudományi és Nyelvi Szerkesztőség vezetője, az MTA Szótári Munkabizottságának tagja. Az ő stratégiai tervei és személyes irányítása alatt jött létre az Akadémiai Kiadó egy- és kétnyelvű szótárainak folyamatosan fejlesztett, világszínvonalú, nyomtatásban és az összes lehetséges platformon elérhető gyűjteménye. Túl azon, hogy A magyar helyesírás szabályai kiadói gondozását is tíz éven át ő irányította, az impresszumban azért szerepel a neve, mert erre a Kiadót rendelet kötelezi. Az írásában a személyével kapcsolatos inszinuációt a leghatározottabban visszautasítom.

Cikkében felveti, hogy miért az Akadémiai Kiadó adja ki a szabályzatot. Az nem világos, hogy esetleg egy száz százalékosan magántulajdonban lévő másik céget vagy esetleg egy nem professzionális, de állami tulajdonban lévőt találna célszerűbbnek. Mindenesetre a kiadással a Magyar Tudományos Akadémia az Akadémiai Kiadót bízta meg 2007 júliusában. A szerződésben egyébként 2008-at jelölték meg mint a kiadás elkészültének határidejét. A kiadó kiválasztása teljesen kézenfekvő, tekintetbe véve az MTA tulajdonrészét, azt a tényt, hogy az összes megelőző kiadás is az MTA saját kiadójánál jelent meg, a MTA és a Kiadó közötti szerteágazó tudományos együttműködést, a Kiadó fegyelmezett és az MTA szempontjából is eredményes gazdálkodását, illetve szakmai felkészültségét, mely garantálja, hogy a Szabályzat kifogástalan színvonalon készüljön el, és a lehető legtöbb csatornán, a lehető leghatékonyabban jusson el mindenkihez.

Cikksorozatunk következő része: A problémák az új helyesírással: még mindig nem világos A Kiadónak természetesen semmilyen eszköze nincs arra, hogy sürgesse „mielőbb új szabályzat kiadását”. Nincs ilyen szándékunk. Az erről való döntés kizárólag az MTA szakértőinek illetékessége. Az MTA és a Kiadó közti másfél évszázados harmonikus együttműködés egyik fontos eleme, hogy mindkét fél betartotta a munkamegosztás elvét: a tudományos kérdésekben az Akadémia, egyéb szakmai kérdésekben a Kiadó dönt. Egy esetleges új szabályzat esedékessége nyilvánvalóan tudományos kérdés.  A most megjelenő szabályzat tartalmi elkészültére is készséggel vártunk nyolc évet, az eredeti szerződésben rögzített egy helyett.

„Legabszurdabb” állítására pedig: a szabályzat végleges, a bizottság és a szerkesztők által jóváhagyott elektronikus verzióját személyesen küldtem át a bizottság elnökének, amit ő az egész bizottság nevében, szívélyes üzenetben nyugtázott.

A szerző az Akadémiai Kiadó Zrt. vezérigazgatója

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
9 Janika 2015. augusztus 31. 11:34

"A szabályzat és a szótár elkészültét kizárólag a Kiadó finanszírozta. Közpénzt senki nem fordított rá. Ez könnyen ellenőrizhető állítás. Az ezzel ellentétes „valószínűsítést” határozottan visszautasítjuk"

Szerintem ez így biztosan nem igaz.

Hiszen pontosan ezt írja:

" tudományos kérdésekben az Akadémia, egyéb szakmai kérdésekben a Kiadó dönt. Egy esetleges új szabályzat esedékessége nyilvánvalóan tudományos kérdés. A most megjelenő szabályzat tartalmi elkészültére is készséggel vártunk nyolc évet, az eredeti szerződésben rögzített egy helyett."

Namost ebben a tudományos munka az a tartalmi munka, amit a leírás szerint nem a Kiadó, hanem nagyon helyesen az MTA végzett. Tulajdonképpen erre 8 évet várt a Kiadó az MTA-tól.

Magyarul ebben a kiadványban benne van az MTA 8 évnyi tudományos, tartamli munkája, amit vajon ki finaszírozott, ha nem az adófizetők, talán a Kiadó fizette a "szövegíró alkalmazottakat?

Az előző cikkből annyi kiderül, hogy ezér KÜLÖN díjazást, ugyan nem kaptak, de gondolom alapdíjazást igen, hiszen, ezt más munkájuk mellet (értsd: helyett) végezték. Azaz időarnyosan a végzet tudományos munka ellenértéke forintosítható. És akkor az MTA egyéb rezsiköltségének leosztásáról nem is bezséltünk.

Szóval az hogy ez az adófizetőknek 0 Ft-ba került szerintem hazugság.

8 szigetva 2015. augusztus 31. 00:20

@Irgun Baklav: „de vajon van ilyesmi nálunk is?” Hát legyen! Az Akadémiai Kiadó szabványának bornírtságai ellen az a legjobb szer, ha nincs monopóliuma.

7 Irgun Baklav 2015. augusztus 31. 00:19

@Irgun Baklav: Ja, azt kihagytam, hogy persze a két kiadvány közül az egyik az Akadémia Kiadó előző Magyar helyesírási szótára volt, nem a szabályzata, bár a kettő nyilván együtt tekinthető az AK szabványának...

6 Irgun Baklav 2015. augusztus 31. 00:10

@szigetva: Ez a "más szabvány dolog" egy picit elgondolkodtatott. Azt tudom, hogy az USA-ban több ilyen (komoly) rivális kiadói szabvány is van, pl. a Chicago Manual of Style vagy a The Associated Press Stylebook, de vajon van ilyesmi nálunk is?

Persze arról tudok, hogy az Akadémia Kiadó szabályzatán túl van még az Osiris kiadónak is Helyesírás c. kiadványa, de az saját bevallása szerint is főként csak A magyar helyesírás szabályait (11. kiadás) értelmezi új problémákra, annak segítségével ad tanácsokat különféle szavak helyesírására. De a két kiadvány közötti,amúgy sem jelentős eltérések ( hu.wikipedia.org/wiki/A_Magyar_helyesír...éréseinek_listája ) száma a gyanúm szerint még csökkent is az új AK-s kiadvánnyal (ami néhány helyen átvette az OH megoldását).

5 szigetva 2015. augusztus 30. 22:01

Nagyon helyes, hogy a kiadók foglalkoznak a saját helyesírásuk rendszerezésével. Még helyesebb, ha ezt a kiadón kívüli világgal is megismertetik. Aztán aki szeretne az Akadémiai Kiadó szabványa szerint írni, az tegye. Akinek meg más szabvány jön be, az ne tegye. Ezzel ennél többet nem érdemes foglalkozni. Kezeljük már a helyén ezt a kiadványt!

4 Dr. Réffy Balázs 2015. augusztus 30. 12:31

Kedves Zolika és gyalogfilosz,

Köszönöm szépen a hozzászólásokat. Azt hiszem az lesz a legjobb, ha a csütörtöki sajtóbemutatón elmesélem a szabályzat új kiadásának hosszú, de azért nem túl szövevényes történetét. Ezt majd le is írjuk és itt is közzé fogom tenni.

3 Zolika 2015. augusztus 29. 23:32

Én is úgy értem, hogy az Akadémiai Kiadó Zártkörűen Működő Részvénytársaság megbízta az egyik részvényesét, a Magyar Tudományos Akadémiát egy új helyesírási szabályzat kidolgozásával. A megbízott teljesített, a zrt. kiadott. A kiadó valószínűleg kötelezőnek tartja magára nézve ezt a partikuláris szabályzatot, de mások miért tennék ezt? Mi lesz, ha mások is rendelnek új helyesírási szabályzatot az Akadémiától?

Nem fordítva kellett volna? Az MTA csinál egy új helyesírási szabályzatot a saját pénzéből, azt mindenki számára ingyenesen hozzáférhetővé teszi, aztán üzleti alapon keres egy kiadót a papíralapú kiadáshoz.

A magyar jogszabályok sokat hivatkoznak a „magyar helyesírás”-ra. Az mi? Az Akadémiai Kiadó Zrt. által megrendelt és kiadott (tartalmában most nem vitatott) mű?

2 Zolika 2015. augusztus 29. 23:32

Én is úgy értem, hogy az Akadémiai Kiadó Zártkörűen Működő Részvénytársaság megbízta az egyik részvényesét, a Magyar Tudományos Akadémiát egy új helyesírási szabályzat kidolgozásával. A megbízott teljesített, a zrt. kiadott. A kiadó valószínűleg kötelezőnek tartja magára nézve ezt a partikuláris szabályzatot, de mások miért tennék ezt? Mi lesz, ha mások is rendelnek új helyesírási szabályzatot az Akadémiától?

Nem fordítva kellett volna? Az MTA csinál egy új helyesírási szabályzatot a saját pénzéből, azt mindenki számára ingyenesen hozzáférhetővé teszi, aztán üzleti alapon keres egy kiadót a papíralapú kiadáshoz.

A magyar jogszabályok sokat hivatkoznak a „magyar helyesírás”-ra. Az mi? Az Akadémiai Kiadó Zrt. által megrendelt és kiadott (tartalmában most nem vitatott) mű?

1 gyalogfilosz 2015. augusztus 29. 16:11

Azt hiszem, kezdem már érteni, miről is szól ez. „A szabályzat és a szótár elkészültét kizárólag a Kiadó finanszírozta. Közpénzt senki nem fordított rá. Ez könnyen ellenőrizhető állítás.” Biztos így van, ellenőrzés nélkül is elhiszem. Csak az a kérdésem, hogy akkor meg milyen alapon van ott a borítón mégis az, hogy „MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA”? Hiszen ebből teljesen egyértelmű, hogy ehhez akkor az Akadémiának semmi köze. Ha lenne, akkor az lehetetlen, hogy egy ilyen nagy horderejű munkának ne lett volna legalább társfinanszírozója. De ha semmi köze hozzá, akkor a neve feltüntetése enyhén szólva is névbitorlás (kevésbé tapintatosan átverésnek is mondhatnánk), hogy higgyük azt, hogy ez most az MTA szabályzata, mikor pedig igazából nem is az, hanem az Akadémiai Kiadóé.

A történet pedig számomra valahogy így rajzolódik ki ebből a nyilatkozatból. Az Akadémia, kb. tíz évvel ezelőtt, szükségesnek látta egy új szabályzat kiadását. (Ezt nagyon jól látta, szerintem is ránk férne már egy rendes helyesírás, de úgy látszik, arra még várni kell.) Tervezték is, és – idézem a nyilatkozatból – „a kiadással a Magyar Tudományos Akadémia az Akadémiai Kiadót bízta meg 2007 júliusában. A szerződésben egyébként 2008-at jelölték meg mint a kiadás elkészültének határidejét”. Az új szabályzat azonban nem készült el sem 2008-ra, sem 2009-re, a kiadó pedig egyre türelmetlenebb lett, hiszen egy helyesírási szótár kiadása nagy bevételt jelent. Ezért is vállalta az új kiadás teljes finanszírozását. Tehát ő fizette (vagy – ha jól értettem – még csak nem is igen fizette) azokat az embereket, akik aztán az új szabályzatot kidolgozták. Innen kezdve ugyanazok az emberek, akik addig az Akadémia szabályzatán dolgoztak, az Akadémiai Kiadó számára készítettek szabályzatot. Az Akadémia szabályzata pedig máig sem készült el, most viszont megjelent az Akadémiai Kiadó szabályzata, amit most úgy akarnak eladni, mintha az az Akadémia szabályzata lenne. Pedig, mondom, hogy – amint ez a nyilatkozatból egyértelműen és félreérthetetlenül kiderül – ehhez az Akadémiának semmi köze. (Hogy ezen a szabályzaton is az MTA szakértői dolgoztak, az nem véletlen ugyan, de a dolog érdemi részét tekintve esetleges egybeesés.)

És most akkor az a kérdés, hogy kell-e ezzel egyáltalán foglalkozni, olyannak kell-e venni, mint amit alkalmazni is kellene, pláne iskolában bevezetni. Hiszen egy kiadó, bármelyik legyen az, és bárminek hívják is (akár rászolgál, akár nem), nem igazán illetékes abban, hogy helyesírási szabályokat változtatgasson. Csak azért nem mondom, hogy ennek a szabályzatnak nincs legitimitása, mert a helyesírási szabály nem törvény.

Információ
X