nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Pedagógiai módszerek
A kettéosztott napló:
nem csak többszörös személyiségeknek!

A Módszeresen előző részében leírt foglalkozásterv rendhagyó módon egy ünnepi beszéd szövege köré szerveződött, ami természetesen nem valósítható meg 45 perc alatt. A benne lévő feladatok egy utat járnak be. Ezek a gyakorlatok bővíthetők más szempontokkal, és el is hagyható közülük bármelyik. Minden attól függ, milyen az adott osztály/csoport összetétele, irányultsága. Most ismerkedjünk meg a szakaszos szövegfeldolgozás során alkalmazott kettéosztott napló eljárással.

Korányi Margit | 2012. október 5.
|  

Módszertani sorozatunk legutóbbi részében a szakaszos szövegfeldolgozás módszerével ismerkedhettünk meg. Az akkor feldolgozott szöveg egy ünnepi beszéd volt, amit a miniszterelnök egy új gyár megnyitásának alkalmából tartott. A hosszú beszédet akkor öt szakaszra bontva dolgoztuk fel – végig szem előtt tartva előzetes elvárásainkat, előzetes tudásunkat, előfeltevéseinket. A szöveg feldolgozása és értelmezése során több olyan kisebb technikát, vagy úgynevezett grafikai szervezőt használtunk, amelyek praktikusan rendszerezhetővé, átláthatóvá teszik a gondolkodás egyes lépéseit. Az egyik ilyen volt az ottani 13. feladatban az úgynevezett kettéosztott napló alkalmazása. De mi is ez a technika valójában, és mire jó?

Hogyan alkalmazzuk?

Az akkor feldolgozott szöveg – formális jellege ellenére – tartalmazott több olyan részletet, amelyben az egyes szám első személyű beszélő saját magáról, saját életéről tesz kijelentéseket. Ezek a részletek mindig érdekes szövegértelmezési feladat elé állítják a hallgatóságot – természetesen a szó szerinti megértésen túlmenően. Mi a kommunikációs szándéka a beszélőnek ezekkel a személyes részletekkel? Milyen a hatásuk ezeknek a részleteknek? Hogy ezekhez az értelmezési kérdésekhez közelebb menjünk, az elemzett szöveggel kapcsolatos feladatunk a következő volt (részletesebben lásd előző cikkünkben):

13. feladat: Cím és alcím

a) Adjanak alcímet a főcímhez! Az alcím szerkezete ez legyen:

Valakinek a valamije a valami valamilyen valamijének a valamijén, valahol

b) Vizsgálják meg az 1. feladatban készített vázlatukat! Amennyiben szükséges, módosítsák azt!

c) Gyűjtsék ki a szövegből azokat az idézeteket, amelyekben a beszélő önjellemző megállapításokat tesz! Az idézeteket írják az alábbi kettéosztott napló bal felére!

Milyennek mutatják ezek az idézetek a beszélőt? Értelmezéseiket írják a jobb oldalra!

Osszák meg a szövegeket egymás között, így nem kell mindenkinek mindent végigolvasnia!

Idézetek Értelmezésük
 

A feladat tehát egyszerű: táblázatos formába kell rendeznünk bizonyos információkat; az egyik oszlopba a kigyűjtött idézetek kerülnek, a másikba pedig az, ahogyan mi értjük őket. Az első oszlop kitöltése bizonyos tartalmú és nyelvi jellegzetességekkel (egyes szám első személy, személyesség egyéb nyelvtani kifejezői) rendelkező szövegrészek megtalálását várja. Ezeknek a hatékony kigyűjtéséhez szükség van a szöveg pásztázó olvasására, a nyelvi jelek szerinti információszűrésre – és némi rövid távú memória sem árt hozzá. A második oszlopban pedig a megtalált idézetek értelmezései állnak. Érdemes az ilyen feladat esetében előre tisztázni, hogy az első oszlop kitöltésének van egzakt megoldása, míg a második oszlopba sokféle válasz elképzelhető: egy-egy idézethez akár többféle értelmezés is. Például így:

Idézetek Értelmezésük
Én falusi gyerek vagyok, és ott ahhoz voltunk szokva, hogy mi tartjuk el a kutyákat.
  • Ez az élet rendje.
  • A változás új rendet teremt.
  • Semmi nincs kőbe vésve.
A másik ok, amiért ezt szóba hoztam, az, hogy ahhoz szoktam hozzá, ha megengedik, és nem tűnik szerénytelenségnek, mondom, hogy nemcsak az elmúlt két évben, hanem a megelőző, első kormányzati ciklusunk négy évében is, hogy általában oda szoktak hívni, ahol baj van.
  • Hiába, tőlem csodát várnak.
  • Egyedül kell megoldanom az ország gondjait.
  • Több mint egy évtizede én cipelem a terheket.
Ugye, mindannyiunk életében megvan az a pillanat, amikor valamit ránk bíztak, és nem tudtuk megoldani, és megpróbáltuk elmagyarázni a szüleinknek, hogy tulajdonképpen lehetetlent kérnek tőlünk. Mifelénk, és gondolom, hogy ebből a szempontból ez a környék sem különbözik a mi vidékünktől, szóval gyakran azt a választ kaptuk, hogy nincsen lehetetlen, csak tehetetlen.
  • Hát nem ezt szajkózom én is?
  • Nincs új a nap alatt.
  • Mindegy, hol vagyunk, csak akarat kell.

Mire való?

A fentiekből látható, hogy a kettéosztott napló olyan eljárás, amely a személyes olvasói reagálásra épít. Elősegíti az olvasmánnyal való személyes kapcsolat kialakítását, olyan szubjektív jelentésteremtést, erőteljes reagálást, melynek alapján beszélgetést, megbeszélést, értelmezést, elemzést vagy vitát kezdeményezhetünk és folytathatunk.

Kettéosztott napló az utcán
Kettéosztott napló az utcán
(Forrás: Molnár Cecília Sarolta)

Általánosítva a módszer a következőképpen használható: az olvasás megkezdése előtt kérjük meg a tanulókat, hogy a jegyzetelésre használt írófelületet (lap, füzet) függőleges vonallal osszák ketté! A bal oszlopba a mű olyan részleteit jegyezzék le (egy-egy kulcsszó, gondolat, nyelvi forma, kép stb.), amelyek megragadták figyelmüket, élményt jelentettek, érzelmeket, gondolatokat idéztek fel bennük, meghökkentőek vagy éppen érthetetlenek voltak, véleményformálásra ösztönöztek. A jobb oszlopba pedig a kiválasztott részletekhez fűzött megjegyzések, benyomások, kérdések kerüljenek. Hívjuk fel a tanulók figyelmét arra, hogy olvasás közben többször álljanak meg – még akkor is, ha nem szakaszos feldolgozásról van szó –, hogy kiemeljenek egy-egy részletet, és hogy megjegyzéseiket megtehessék. Adhatunk lehetőséget arra is, hogy a szöveget újból elolvashassák és újabb kiemeléseket, illetve reflexiókat tegyenek.

A kettéosztott napló annyiban napló, hogy a saját, személyes reflexiókat rögzíti. Valójában egy, a szöveggel folytatott párbeszédnek az egyszerű, írásbeli rögzítését teszi lehetővé. Hogy lássuk, a digitális korszakban felnövő generációktól mennyire nem áll az ilyesmi távol ez a fajta írás, gondoljunk csak a fórumokon, a közösségi oldalakon zajló kommentelésre. A kettéosztott napló egyik fele mindig „kommentekből” áll. De ezeknek a hozzászólásoknak mindig érthetőnek, mások számára is feldolgozhatónak kell lenniük.

Napló
Napló
(Forrás: Wikimedia Commons / Murasaki Shikibu Diary Emaki)

A kommentárokhoz a tanár maga is fűzhet ellenőrző kérdéseket: „Mit gondolsz, miért pont ez a részlet ragadta meg a figyelmedet?” „Mi jutott róla eszedbe?” „Más is kiemelte-e ezt a részletet?” „Milyen hasonlóságok vagy különbözőségek vannak a reflexiókban?” stb. Személyes, „egyszerű olvasóként” tett megjegyzésekkel mi is élhetünk, de feltehetünk a megbeszélés előrehaladtával a jelentésre, stílusra, szerkezetre, értékelésre vonatkozó kérdéseket is, olyan általános kérdéseket, amelyek a szöveg egészként történő átgondolására késztetnek. A kettéosztott napló tehát komoly értelmezési kérdések megvitatásához is vezethet.

Az eddigi részekben és ebben is olyan módszereket, eljárásokat és technikákat mutattunk be, amelyek nem csak a köz- és felsőoktatásban, hanem a mindennapi életben és a munkahelyeken is sikeresen alkalmazhatók. A kettéosztott napló például kiválóan alkalmazható értekezleteken vagy nagyobb anyagok átgondolásakor és feldolgozásakor. Gondoljuk csak végig, mennyivel elegánsabb és csendesebb, mint horkolva lezuhanni egy székről!

További olvasnivaló

Pethőné Nagy Csilla (2007): Módszertani kézikönyv. Korona Kiadó, Budapest

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
Még nincs hozzászólás, legyen Ön az első!
Információ
X