-
nasspolya: @Sándorné Szatmári: Miért pont ez a két nyelv? Az illírből főleg csak tulajdonnevek és pár...2024. 10. 10, 07:37 Ál- és Tudomány
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: A szer szó sokoldalú jelentése a MAI magyar nyelvben amire gondoltam és amiről ...2024. 10. 06, 20:07 Ál- és Tudomány
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Azért inkább a tudományos forrásokat ajánlanám: uesz.nytud.hu/index.ht...2024. 10. 06, 14:26 Ál- és Tudomány
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: 18 Kiegészítés:" Szerintem pontos magyarázatot kaphatunk a "szer" szó ...2024. 10. 06, 14:20 Ál- és Tudomány
-
Sándorné Szatmári: Ezt a Wikipédia oldalt hu.wikipedia.org/wiki/Eraviszkuszok úgy vélem érdemes megtekinteni....2024. 10. 04, 08:19 Ál- és Tudomány
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
A hazugság a kézírásban is tetten érhető – állítják izraeli kutatók. Ilyenkor ugyanis jobban megnyomjuk a tollunkat.
Haifában 34 önkéntes részvételével folytattak le egy vizsgálatot a helyi egyetemen - számol be a dailynews.co.za.
Az alanyokat megkérték, hogy írjanak le egy velük megtörtént valós, illetve egy kitalált történetet. A szokásos kísérletektől eltérően, amikor általában az agyfunkciókat, verejtékezést, bőrpírt, pulzusszámot, testhőmérsékletet, esetleg a pupillák tágulását és szűkülését – vagyis a nyilvánvaló fizikai tüneteket – vizsgálják, és bonyolult műszereket szerelnek a szerencsétlen önkéntesek testére, itt mindössze egy tollat nyomtak a kezükbe.
Igaz: nem akármilyet. Az íróeszköz egy vezeték nélküli, nyomásérzékeny hegyű elektronikus toll volt; a papírlapot pedig, amire a történeteket rótták, érintésérzékeny felületre helyezték, és egy számítógépre olvasták be.
A kapott adatokat megvizsgálták és elemezték. A tanulság a következő: a nem valós történetek közben használt kézírás jelentősen eltért attól, amit a megtörtént események rögzítése során használtak. Bár szabad szemmel nem látszik, a hazudós író jobban megnyomja a tollat, emellett pedig nagyobb betűkkel és hosszabb vonásokkal ír.
A tudósok szerint ennek valószínűleg az az oka, hogy az agy a hazugságot kénytelen kreatívan, ott helyben megalkotni, és ez az intenzív munka, valamint az ezzel járó idegesség egyaránt nyomot hagy az egyik legfinomabb mikromozgáson: a kézíráson.
Richard Wiseman, a Hertfordshire-i Egyetem pszichológus kutatója szerint a kísérlet ígéretes, de jóval nagyobb mintán is meg kell majd vizsgálni. „Közismert, hogy az emberek többet hezitálnak, amikor hazudnak, és ezt a tényt néhány vállalat már alkalmazza annak ellenőrzésekor, hogy egy adott online kérdőívet például mennyi idő alatt töltenek ki” – nyilatkozta Wiseman.
Az eljárást – ha beválik – a várakozások szerint pl. állásinterjúk, bankhitel-igénylések és a biztosítási kérelmek valóságtartamának ellenőrzése során alkalmaznák.
Szép új világ.