-
mederi: @szigetva: 16 Azt gondolom, hogy a véleményem nem "saját bugyor"-ból való kitekintés, hane...2023. 06. 05, 10:54 Az eltévedt kérdőszó nyomában
-
szigetva: @mederi: Írtam, hogy mitől látod így a magyar nyelvet. A tudomány (többek közt) arra jó, h...2023. 06. 05, 09:44 Az eltévedt kérdőszó nyomában
-
mederi: @szigetva: A magyar nyelvet Kazinczy Ferenc modernizálta. Azt írta, hogy először le kell r...2023. 06. 05, 09:31 Az eltévedt kérdőszó nyomában
-
szigetva: @mederi: Te úgy képzeled, hogy a magyar az valami különleges nyelv, ami egészen más, mint ...2023. 06. 05, 09:07 Az eltévedt kérdőszó nyomában
-
mederi: @mederi: Kiegészítés: Amiért helytelen az "e" kérdő szó alábbi használata (összhangban a 1...2023. 06. 05, 08:50 Az eltévedt kérdőszó nyomában
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.

Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Új 26 terabyte-os adatátviteli rekordot értek el, amellyel a világ legnagyobb könyvtárának, az amerikai Kongresszusi Könyvtárnak a állományát is 10 másodperc alatt lehet teljes egészében továbbítani.
A szakemberek már meglévő technológiák újragondolásával alkottak meg egy ígéretes megoldást, melynek gyakorlati alkalmazása azért még várat magára.
Egy kutatócsoport a Nature Photonics szaklapban közölte egy projektjük leírását és eredményeit, és ezek szerint kidolgoztak egy olyan technológiát, melynek segítségével optikai kábelen sikerült elérniük a 26 Tb/s-os sebességet – számolt be a kutatásról a BBC honlapja. Ez akkora kapacitás, hogy a világ legnagyobb könyvtárának, a washingtoni Kongresszusi Könyvtárnak a teljes állományát 10 másodperc alatt át lehetne vinni egyik helyről a másikra – természetesen egyéb feltételek fennállása mellett, hiszen ez csak egy érzékletes példa.
A megoldás lelke az úgynevezett Fourier-transzformáció alkalmazása: a kutatók egy lézernyalábban háromszáz különféle „színű” fénysugarat használtak, és ezek mindegyike külön-külön saját információtartalmat hordoz kódolt formában. Az egységnyi időre jutó információtartalmat több, már ismert megoldás alkalmazásával érték el: a tudósok kiemelik ezek közül a lézereknél alkalmazott, sok független, keskeny sávú vivőfrekvenciát alkalmazó modulációt (ortogonális frekvenciaosztásos nyalábolás: Orthogonal Frequency Division Multiplex – OFDM).
Az oldal az ajánló után folytatódik...
A dekódoláshoz a vevő oldalán lézeroszcillátort alkalmaznak, mely a folyamatot megfordítja, és értelmezi a jeleket. A kutatás egyik vezetője, Wolfgang Freude, a Karlsruhei Műszaki Egyetem oktatója szerint az elvi alapjai eddig is megvoltak a technológiának, de a lézerek számát a költségek behatárolták – ha az árat nem nézzük, a mostaninál nagyobb sebesség is elképzelhető, ezzel a megoldással értek már el 100 Tb/s-ot is kísérleti körülmények között, ám ez iszonyatos energiamennyiséget igényelt.
A most ismertetett megoldás rendkívül kicsi impulzusokkal dolgozik, és a szintén Németországban kifejlesztett, Nobel-díjat érő „frekvenciafésű” segítségével oldják meg, hogy sok, különálló „szín”, vagyis a hordozó hullámok létrejöjjenek. A kutatók a kísérletet egy 50 kilométer hosszú optikai kábelen végezték.
A projekt Freude szerint még kutatási fázisban van, de igen nagy jövőt jósol neki, feltéve, ha a mostaninál sokkal gyorsabb processzorok tudják majd kiszolgálni ezt a sebességet.