-
Sándorné Szatmári: @ganajtúrós bukta: 22 A Google szerint további hasonló kifejezések (nem csak iskolában, bá...2024. 07. 23, 16:23 „Mert nincs rá szó, nincsen rá...
-
ganajtúrós bukta: Régi topik azért válaszolok hátha valaki visszaír... Talán: Szekálás, abuzálás, oltogatás,...2024. 07. 23, 13:34 „Mert nincs rá szó, nincsen rá...
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: kiegészítés: A nyelvi bizonytalansági tényezők (amik annál gyakoribbak...2024. 07. 01, 08:12 Fantomok a magyar szavakban
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 117 Valóban.. A "Fedje meg!" parancs hosszú gy-vel--->hatása: "megfedd valak...2024. 06. 29, 12:28 Fantomok a magyar szavakban
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Nyilván a sok ostobaság mennyiségével akarsz dominálni. Annyit azért v...2024. 06. 29, 08:35 Fantomok a magyar szavakban
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
![](/media/news-depesmod.png)
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Új 26 terabyte-os adatátviteli rekordot értek el, amellyel a világ legnagyobb könyvtárának, az amerikai Kongresszusi Könyvtárnak a állományát is 10 másodperc alatt lehet teljes egészében továbbítani.
A szakemberek már meglévő technológiák újragondolásával alkottak meg egy ígéretes megoldást, melynek gyakorlati alkalmazása azért még várat magára.
Egy kutatócsoport a Nature Photonics szaklapban közölte egy projektjük leírását és eredményeit, és ezek szerint kidolgoztak egy olyan technológiát, melynek segítségével optikai kábelen sikerült elérniük a 26 Tb/s-os sebességet – számolt be a kutatásról a BBC honlapja. Ez akkora kapacitás, hogy a világ legnagyobb könyvtárának, a washingtoni Kongresszusi Könyvtárnak a teljes állományát 10 másodperc alatt át lehetne vinni egyik helyről a másikra – természetesen egyéb feltételek fennállása mellett, hiszen ez csak egy érzékletes példa.
A megoldás lelke az úgynevezett Fourier-transzformáció alkalmazása: a kutatók egy lézernyalábban háromszáz különféle „színű” fénysugarat használtak, és ezek mindegyike külön-külön saját információtartalmat hordoz kódolt formában. Az egységnyi időre jutó információtartalmat több, már ismert megoldás alkalmazásával érték el: a tudósok kiemelik ezek közül a lézereknél alkalmazott, sok független, keskeny sávú vivőfrekvenciát alkalmazó modulációt (ortogonális frekvenciaosztásos nyalábolás: Orthogonal Frequency Division Multiplex – OFDM).
Az oldal az ajánló után folytatódik...
A dekódoláshoz a vevő oldalán lézeroszcillátort alkalmaznak, mely a folyamatot megfordítja, és értelmezi a jeleket. A kutatás egyik vezetője, Wolfgang Freude, a Karlsruhei Műszaki Egyetem oktatója szerint az elvi alapjai eddig is megvoltak a technológiának, de a lézerek számát a költségek behatárolták – ha az árat nem nézzük, a mostaninál nagyobb sebesség is elképzelhető, ezzel a megoldással értek már el 100 Tb/s-ot is kísérleti körülmények között, ám ez iszonyatos energiamennyiséget igényelt.
A most ismertetett megoldás rendkívül kicsi impulzusokkal dolgozik, és a szintén Németországban kifejlesztett, Nobel-díjat érő „frekvenciafésű” segítségével oldják meg, hogy sok, különálló „szín”, vagyis a hordozó hullámok létrejöjjenek. A kutatók a kísérletet egy 50 kilométer hosszú optikai kábelen végezték.
A projekt Freude szerint még kutatási fázisban van, de igen nagy jövőt jósol neki, feltéve, ha a mostaninál sokkal gyorsabb processzorok tudják majd kiszolgálni ezt a sebességet.