nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Kihalásra ítélve
A legtávolabbi esetleges nyelvrokonaink

A jukagir azon nyelvek egyike, melyeket az Unesco erősen veszélyeztetetté nyilvánított, s amelyekről igencsak keveset tud a világ. A Kelet-Szibériában élő népcsoport öregedő generációi használják már csak, s lassan csupán dokumentált emlék.

Déva | 2010. augusztus 24.
|  

Távoli nyelvrokonaink közül néhánynak Szibéria a hazája; ez a kevéssé ismert, zord, ám egyúttal titkokat és különleges felfedeznivalókat rejtő tájék. Ilyen például a jukagir nyelv is, amely a szamojéd (távoli rokonságban állnak a finnugor nyelvekkel) és az uráli nyelvekkel sok közös vonást mutat, de a tudomány mai állása szerint nem jelenthető ki egyértelműen, hogy a finnugor nyelvcsaládhoz tartozik. A jukagir ma izolált vagy szigetnyelvnek tekinthető, valószínűleg egy korábban létezett nagy nyelvcsalád utolsó tagja, mint a ket vagy a nyivh. A ketet vagy jenyiszeji osztjákot Szibériában, a Jenyiszej folyó mentén beszélik; a nyivh-nek vagy giljáknak pedig körülbelül 2000 beszélője van, és az Amur folyó mentén és a Szahalin-szigeteken élnek. Az említett nyelveket a jukagirrel együtt egy Paleoszibériainak nevezett nyelvcsaládba sorolják, azon belül is a jenyiszeji ághoz. A nyelvrokonsági kérdések azonban igencsak kényesek a nyelvcsaládon belül, ezért elővigyázatosabb, ha nem olyan nyelvcsaládként kezeljük, mint a világosabb nyelvgenetikai viszonyokat mutató családokat. A paleo- elnevezés arra utal, hogy e népeket Szibéria, sőt egészen Közép-Ázsia őslakóinak gondolták, akiket a később betelepült népek északra szorítottak.

Jukagir nők a 19. század végén
Jukagir nők a 19. század végén
(Forrás: Wikimedia Commons)

Kihalásra ítélve

A jukagirt szinte már csak néhány tucat ember beszéli ma Észak-Szibériában. Maga a nép valaha sokkal nagyobb volt, de ma már csak kis területen élnek és nagyon kevesen. A jukagir származású lakosság körülbelül 1000 fő, erősen keveredtek más népekkel, és nagy részük az orosz, mellette esetleg a tungusz nyelvet használja. Eredeti nyelvük, a jukagir erősen veszélyeztetett nyelvvé vált, aminek oka a nagyfokú asszimilálódás. A 19-20. században az e területre száműzött értelmiség igyekezett magának kutatási témát keresni, ezért tanulmányozni kezdték a jukagir nyelvet; ebből származik sok leírása és a hozzá fűződő nyelvápoló tevékenység. A száműzöttek „unaloműző tevékenysége” nagyra értékelhető, hiszen már sokkal korábban eltűnt volna a nyelv, ha a sors nem intézi úgy, hogy megkapja a figyelmet. Ennek a tevékenységnek és örökségnek köszönhetjük, hogy ha nem is sokat, de tudhatunk valamennyit erről a nyelvről.

Ahol a jukagir népcsoport él
Ahol a jukagir népcsoport él
(Forrás: Wikimedia Commons)

Amit csak kevesen tudnak

A jukagir nyelv kifejezés valójában két egymással szorosan rokonítható nyelvet foglal magában, amelyek elnevezése a jukagir nép etnikai és területi szétválására, a Kolima folyó menti elhelyezkedésére is utal: a felső-kolimai vagy erdei jukagirt és a tundrai vagy alsó-kolimai jukagirt. Különféle források és leletek (például helységnevek és személynevek) alapján azt az elméletet vallja a kutatók nagy része, hogy a jukagir népcsoport sokkal nagyobb területen volt elterjedt. Azt is feltételezik, hogy a csoportot alkotó nyelvek és változatok között megvolt a dialektuskontinuum, azaz az egymással földrajzilag szomszédos nyelvek kölcsönösen érthetőek voltak. A két jukagirt, a tundrait és az erdeit ennek a dialektusláncnak a két végére teszik. Bár szókészletüknek kis része feleltethető csak meg egymásnak, és beszélőik között a kölcsönös megértés nem áll fenn, az alapvető nyelvtani struktúrák és kategóriák nagyon hasonlóak. A magánhangzó-harmónia és a mássalhangzók szótagépítő szabályai szintén mindkét nyelvben megtalálhatók. Gazdag ragozási rendszerük van (agglutináló nyelvek, mint a magyar), és kevés mellérendelést használtak – hogy csak néhányat említsünk a közös vonásokból.

Egy kis történelem

Az első jukagir nyelvi töredék a 17. századból való, és a „Mi atyánk” kezdetű ima jukagir fordítása. Az 18. és a 19. század fordulóján különféle gyűjtések folytak, melyek főként néprajzi és nyelvi jellegűek voltak. Szójegyzékek készültek, de sajnálatos módon nehéz a mai kutatóknak hasznosítani ezeket, mert a környező nyelvekből kölcsönzött szavaktól nehéz elhatárolni, melyek lehettek az eredeti jukagir szavak. A gyűjtés kevéssé volt szervezett, és a módszertanának is voltak akkor még hiányosságai. A mai összehasonlító nyelvészeti eredmények megerősítik, hogy a két jukagir nyelv nagyon sok környezeti hatáson ment keresztül: sok nyelvvel kapcsolatba került, és ezek mind nyomot hagytak fejlődésében. Bár több évszázadból is származnak dokumentumok a jukagir nyelvről, mindig más nyelveken írtak róla. A ma használatos írásrendszer 1969-től létezik, ettől az évtől kezdtek nyelvi anyagokat, verses köteteket, könyveket publikálni. A jukagir írás kifejezetten a tundrai változathoz készült, és tulajdonképpen a jakut cirill ábécéből alakították ki. Az írást 1987-ben fogadták el hivatalosan, és később kiterjesztették a kolimai (erdei) dialektusra.

Képekbe rejtett költői metaforák

Az írásos emlékek után történő kutatás a folklórnak egy olyan szép oldalát fedte fel a kevésbé bennfentesek számára, amely azóta is sokak szívét megérinti: ez az ajukagignak is nevezett „írásrendszer”. Eleinte azt hitték, hogy ez egy ősi írásrendszer, de aztán rájöttek, hogy a jelek a nyelvi elemekkel nem feleltethetők meg egyértelműen. Ebből arra következtettek a tudósok, hogy ez ugyanolyan jelképrendszer lehet, mint ami más írásbeliséggel nem rendelkező kultúrákban is kialakult, és párhuzamba állították az észak-amerikai indián törzsek piktogramjaival. A jelképrendszer maradványait a jukagir „szerelmes levelek” őrizték meg az utókor számára, amiket a lányok nyírfakéregbe metszettek és szerelmesüknek küldtek. Piktogramjaik között a fenyőfélék személyeket szimbolizálnak – igazán költői lélekre vall az „ember – fa” metafora. Az egyik legszebb ilyen levelet 1896-ban Krahmer publikálta, mondanivalója a következő:

„Te most elmégy. Te egy orosz leányt szeretsz, aki nem enged hozzám. Majd jönnek a gyerekek, és te örülni fogsz nekik. Én pedig örökké gyászolok, és csak rád gondolok, bár van egy másik férfi is, aki szeret.”

A jukagir hagyomány szerint a fiatal lányok nem vallhatták meg nyíltan szerelmüket, s ezt a korlátozást kerülték meg nagyon kreatívan a természeti, egyetemes ősi jelekkel történő kódolással.

A jelképes szerelmes levelek hagyománya még egészen a 20. század elejéig életben maradt, de aztán ez a szokás az orosz és más nagyobb nyelvek térhódításával és az alfabetikus írás elterjedésével fokozatosan eltűnt.

Jukagir szerelmeslevél Krahmer 1896-os könyvéből
Jukagir szerelmeslevél Krahmer 1896-os könyvéből
(Forrás: Wikipedia)

Nyelvpolitika – kár, hogy csak névleges

A jukagir nyelv törvényi státusza az Orosz Föderációban „bennszülött kisebbségi nyelv”, a Jakut Köztársaságban pedig, mint minden más őslakos közösségnek a nyelve, hivatalos nyelv. Sajnos, mivel a beszélők száma alacsony, illetve hiányzik a kidolgozott, egységesített nyelvváltozat, a hivatalos státusz csupán névleges. Anyanyelvként már csak az idősebb generációk beszélik, az ötven évnél fiatalabbak szinte már csak az oroszt használják. Kísérletet tettek a jukagirnek az óvodai és az iskolai alapképzésbe történő bevezetésére, de jelentős nehézségek mutatkoztak ebben. A jukagir anyanyelvi oktatásnak nincsenek meg az alapjai: mivel nincs kidolgozott nyelvváltozat, egynyelvű értelmező szótár sincs és egyéb oktatási segédletek sem, továbbá hiányzik maga a helyi tanítókat kitermelő képzési rendszer is. Bár van intézmény a jukagir nyelv magas szintű tanulmányozására és elsajátítására (The Institute of peoples of the North of Russian State Pedagogical University), a motiváció viszont eléggé gyenge, ugyanis semmi nem ösztönzi a jukagir nyelv használatát sem a családi környezetben, sem azon kívül. Így viszont a család mint az anyanyelv-elsajátítás bölcsője sem támogatja a jukagir anyanyelvűvé válást. Identitásjelölőként még fel-felbukkan helynevekben és egyéb földrajzi nevekben, személynevekben, ünnepségeken, köszönésekben és sablonos, közhelyes szóváltásokban, de másutt már nem nagyon. Sajnos, így fokozatosan a jukagir nyelv is eltűnik, ahogy jó száz évvel ezelőtt a titkos szerelmes levelek is.

Forrás:

Comrie, Bernard – Matthews, Stephen – Polinsky, Maria: A nyelvek világatlasza. Kossuth Kiadó, Budapest, 2006.

Crystal, David: A nyelv enciklopédiája. Osiris, Budapest, 2003.

Fodor István: A világ nyelvei és nyelvcsaládjai. Tinta Könyvkiadó, Budapest, 2003. 170-173.

http://lingsib.unesco.ru/en/languages/yukagir.shtml.htm

http://www.lurkovilag.hu/index.php?c=96&rovat=5&menu=2

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
7 hovatovabb 2015. január 5. 02:12

"az Orosz Föderációban „bennszülött kisebbségi nyelv”, a Jakut Köztársaságban pedig, mint minden más őslakos közösségnek a nyelve, hivatalos nyelv. "

.

a "művelt" nyugatnak van mit tanulnia. mint pl. az ausztráloknak, akik inkább háborúznak mint h emberi jogokban másoknak teret adjanak.

.

a jukagirok úgy hívják magukat: odul, detkil

en.wikipedia.org/wiki/Yukaghir_people

őstisztelet, NAP-tisztelet

.

a jakutok hunok. Szaka landa. Szakhal-in.

kolyma: csukotka és magadan, ottan csukcsi és csuvan

en.wikipedia.org/wiki/Kolyma

jukagir nagyon távoli tájnyelvnek tűnik. a csukcsik (csawcsaw-k?) még huszas számrendszerben számoltak. kihalt már a kerek, omok nyelvek

6 tenegri 2011. február 14. 21:15

@Roland2: Ha feltételezzük, hogy a jukagir nyelvet és elődjét beszélők ezidáig mindig zárt egységben éltek és soha nem váltak szét (ami új nyelv kialakulásához vezethetett volna), továbbá valamikor régen nulláról sikerült megalkotniuk a jukagir nyelv ősét, akkor végül is mondhatjuk, hogy a jugakir nem tartozott soha nyelvcsaládhoz, vagy hát legalábbis egyelemű volt az a nyelvcsalád. Csak ugye mindez eléggé valószínűtlen. Ha pedig tartozott valami nyelvcsaládhoz, akkor annak persze lehettek kapcsolatai és összefüggése más nyelvcsaládokkal, de mivel nincs módszerünk rá, hogy ilyesmit ellenőrizzünk, nemigen érdemes sokat foglalkozni a kérdéssel.

5 Roland2 2011. február 14. 16:54

@tenegri: @Fejes László (nyest.hu): Nem,nem csak erre gondoltam,hanem arra,hogy honnan tudjuk azt (ill. a cikkiró honnan feltételezi),hogy a jukagir nyelvek egyáltalán tartoztak-e valaha valamilyen nyelvcsaládba,amikor nincs élő rokonuk ? Pl. ha a magyarnak ma nem élnének nyelvrokonai,akkor szigetnyelv lenne,és értelmetlen lenne bármilyen nyelvcsaládba sorolni, ugyebár .

Ha a jukagir nyelvek rokontalan nyelvek (pontosabban ma már nincs rokonuk,mégha egykor volt is egyáltalán),mi alapján feltételezi azt a cikkíró,hogy tagjai voltak valamilyen nyelvcsaládnak ?

De még további "játszadozásokra" is adhat teret az általam kimásolt idézet: ha ez az állítólagos "nagy nyelvcsalád" létezett,honnan tudjuk,hogy az uráli nyelvcsalád nem volt-e tagja neki ? Szerintem ez sem nagyobb spekuláció annál,minthogy a jukagir nyelvek ezen egykori állítólagos,semmivel nem bizonyítható nyelvcsaládhoz tartoz(hat)tak.

4 Fejes László (nyest.hu) 2011. február 14. 15:20

@Roland2: tenegri válasza pontos. Én inkább azon csodálkozom, h miből gondolja a cikkíró, hogy ezek a nyelvcsaládok valaha nagyok voltak... :)

3 tenegri 2011. február 14. 14:58

@Roland2: A cikkíró bizonyára nem úgy gondolta,hogy ugyanannak a valamikori nyelvcsaládnak lennének ezek a(z utolsó) tagjai, hanem mindegyik egy másiknak.

2 Roland2 2011. február 14. 14:54

"A jukagir ma izolált vagy szigetnyelvnek tekinthető, valószínűleg egy korábban létezett nagy nyelvcsalád utolsó tagja, mint a ket vagy a nyivh. "

Nem igazán értem:a jukagir ,a ket és a nyivh a paleoszibériai nyelvcsalád tagjai.A paleoszibériai nyelvcsalád csak földrajzi besorolás,valódi rokonságot nem sikerült még kimutatni ezen nyelvek között,tehát tkp. ez a három nyelv,ill. nyelvkontinium rokontalannak számít.

A cikkíró miből következtet arra,hogy ezek a nyelvek egy mára kihalt nyelvcsalád tagjai,hogy ha ennek az egykori nyelvcsaládnak a létét nem sikerült (még) igazolni ?

1 elhe taifin 2010. augusztus 24. 13:12

Tavaly jelent meg egy könyv japánban, ami a Japán környékén beszélt kevésbé ismert nyelveket mutatja be CD melléklettel , és ebben a nyivh valamint a jukagir is helyet kapott.

fubito.blogspot.com/2010/03/japan-nyelv-szomszedai.html

Információ
X