-
szigetva: @Sándorné Szatmári: „A magyar nyelv például egy olyan nyelv, amely bár "gyökeresnyelv", mo...2026. 01. 16, 15:40 Nyelvek születése és terjedése
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: Azt gondolom, hogy a tudományos vizsgálatok típusai relatívak, és kultúrákhoz k...2026. 01. 16, 08:45 Nyelvek születése és terjedése
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: Hogy "mit jelent a nyelvek tudományos vizsgálata", szerintem kultúra korszakok ...2026. 01. 16, 08:43 Nyelvek születése és terjedése
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Mivel a hozzászólásaidból a hozzáértők számára világos, hogy nem vagy ...2026. 01. 12, 12:27 Nyelvek születése és terjedése
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: Szerintem az emberi nyelvek mai tudományos vizsgálata amely nyelvek összehasonl...2026. 01. 12, 12:06 Nyelvek születése és terjedése
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
a posztnomád kalandozó állam Idegen gének az ősmagyar éjszakában Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja A honfoglaló férfi, a gender studies pedig nő Ismerjük vagy használjuk?
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Vajon sikerül-e első látásra megkülönböztetni egy gyalualakú dobozt egy repülőgép-alakú doboztól? És milyen lehet egy régi kézirat, ha világít? Vagy lehet, hogy nem mindig az a jó fordítás, ami elsőre beugrik?
Erik két találatot is küldött nekünk a History Channelről. Mind a két esetben az történt, hogy a fordító leírta az először eszébe jutó szót, ami aztán rút melléfogásnak bizonyult, de annyi különbség feltétlenül van a két félrefordítás között, hogy mindegyik másért érdekes. Nézzük az elsőt.
2 apróság a History Channelről. Az egyik a Raktárháborúkból. Barry az excentrikus gyűjtő egy fából faragott gyalu (plane) alakú dobozt talál, ami a ráfaragott dátum alapján az első világháború idején készült (valójában 1919-es volt, de ezt mondták) feltehetően egy hadifogolytáborban. Erre a szakértő megállapítja, hogy ez egy repülő :)
A fordító mentségére, nyilván ő csak a szövegből dolgozott, és egy első világháborús plane mi más lehetne mint repülő.
Az a helyzet tehát, hogy van nekünk egy angol szavunk, a plane, aminek több jelentése közül most kettő releváns számunkra: a ’repülőgép’ és a ’gyalu’ (de lehet ’sík’, sőt ’platánfa’ is). Namármost olyan nincs, hogy a fordító csak a szövegből dolgozik, és nem látja a képet, ez teljes képtelenség. (Ha mégis előfordult ilyen a történelemben, akkor most lelki szemöldökömet felhúzva pillantok arra is, aki kiadta a munkát, arra meg még inkább, aki elvállalta – de abban nem csak annyi hiba lenne akkor.)
Igaz, hogy nem láttam a szóban forgó műsort, de meggyőződésem, hogy két eset lehetséges. Az első az, hogy a fordító egyszerűen nem figyelt oda rá, hogy a szereplők mit mutogatnak, és automatikusan leírta az első szót, ami eszébe jutott – ilyesmi a legjobb helyen is előfordul mondjuk hajnali kettőkor, ha muszáj még befejezni, mert reggel várja a fordítást a stúdió. A másik lehetőség pedig, hogy a kolléga nem volt az a kimondott ezermester, és egyszerűen nem tudta mire vélni a furcsa alakú tárgy alakú dobozt; gondolta hát, fene tudja, hogy nézett ki egy repülőgép 1919-ben, de ha a tévében mondják, biztos így.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
A másik a Raktárháborúkból [gyanítom, beküldőnk itt egy másik műsorra gondolt, csak megbotlott az ujja. – pocak]. Egy fickó egy kézzel illusztrált (illuminated - illuminált) könyvet visz be Rickékhez, amit sikerült világító könyvnek lefordítani.
A fordító mentségére, a magyarázó feliratban leírják, hogy eredetileg a felhasznált arany fénylése miatt kapta a nevét (az angol [v latin ?] nevét, de nem a magyart), bár ezt a szöveget érdekes módon nem fordították le.
Voltaképpen itt is az történt, hogy a fordító leírta a legelső jelentést, ami eszébe jutott, csak ez az eset egy hamis baráttal van súlyosbítva. Az illuminated szó jelentései között valóban szerepel a ’megvilágított’ vagy ’kivilágított’ (mondjuk a ’világító’ az nem ugyanaz, de kicsire nem adunk), ezúttal azonban egyáltalán nem erről van szó, hanem olyan korabeli, kézzel írt dokumentumról, amit iniciálékkal, illusztrációkkal és egyebekkel díszítettek. Az illusztrált vagy a díszes lett volna talán itt a jó megoldás. Mellesleg egyáltalán nem gondolom mentségnek, hogy a magyarázó feliratban a fénylő aranyra vezetik vissza a kifejezést. Azért a fordító igenis gyanúsnak találhatta volna, hogy a kézzel illusztrált könyvek abban különböznek nagyapám öreg laposelemes zseblámpájától, hogy szinte egyáltalán nem világítanak. És olyan messzire nem is kellett volna mennie a megoldásért. Persze legalább az illumináltat nem keverte bele.













