A nemzeti kisebbségek anyanyelvű oktatását hátrányosan érintő tanügyi törvénytervezetről indult közvita Romániában. Sorin Cîmpeanu oktatási miniszter kedden a Hotnews.ro hírportálnak elmondta, hogy a szenátus oktatási bizottságának, a tanügyi szakszervezeteknek és diákszövetségeknek megküldött tervezetet öt évvel ezelőtt készítették a Szociáldemokrata Párt (PSD) politikusai, és azt a szaktárca még nem egészítette ki saját javaslataival.

A miniszter rámutatott: erről a tervezetről beszélt, amikor egy hónapja bejelentette, hogy új oktatási kerettörvény készül, amelyet júniusban bocsátanak közvitára. Cîmpeanu rámutatott: az Ecaterina Andronescu PSD-szenátor nevével fémjelzett tervezet minden előírásával a minisztérium sem ért egyet, de azt munkaanyagnak tekinti és honlapján is közzé fogja tenni. A román médiában arról indult vita, hogy a tervezet szerint felvételit rendeznének az olyan gimnáziumok, ahol túljelentkezés van, és visszakerülne az óvodákhoz az iskola-előkészítő osztály.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

Király András, a román kormány kisebbségi oktatásért felelős államtitkára az MTI-nek megerősítette, hogy ez nem a szaktárca tervezete, de rámutatott: elfogadása esetén csak az általános iskola alsó tagozatán lehetne idegen nyelvként oktatni a román nyelvet, az ország földrajzát és történelmét pedig ismét románul kellene tanítani a felső tagozaton és a középiskolában.

Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) volt elnöke, a szenátus oktatási szakbizottságának tagja a kolozsvári Transindex.ro hírportálnak elmondta: a jelenlegi (2011-ben hatályba lépett) kerettörvény az anyanyelvi oktatási jogok tekintetében összehasonlíthatatlanul jobb, mint az Andronescu-féle tervezet. Úgy vélte: a jövő évi parlamenti választások előtt nem lesz új tanügyi törvény, valószínűbbnek tartotta, hogy az azt követő, stabilabb parlament vállalkozik majd erre a munkára. Leszögezte: odafigyelnek rá, hogy az anyanyelvi oktatási jogok ne csorbuljanak.

A 2011-ben az akkori jobbközép kormánytöbbség által elfogadott tanügyi kerettörvény bővítette a kisebbségek oktatási jogait, ám a jogszabály egyes – a magyarságnak fontos – rendelkezéseit nem sikerül a gyakorlatban is érvényesíteni. Az akkori törvényt sok tekintetben kifogásoló, időközben hatalomra került szociáldemokraták eddig sürgősségi kormányrendeletekkel próbálták saját elképzeléseikhez igazítani az oktatási rendszert, most azt hangoztatják, hogy a sok változást és a szakma elvárásait egy új oktatási kerettörvényben kell összehangolni.