A személyiség és konfliktusai a rajzon – ezzel a címmel jelentette meg spanyol kutatók egy csoportja munkájuk legfrissebb eredményeit. A könyv személyiségteszteket, magyarázatokat tartalmaz – nemcsak szakemberek számára, hanem mindenkinek, aki egy kicsit is többet szeretne megtudni önmagáról.

A guruló család. 5 éves óvodás kisfiú díjazott rajza egy 2008-as szombathelyi rajzpályázaton
(Forrás: MTI, Czika László)

A Dr. José María Cid vezette munka abban tér el a korábbi hasonló kutatásoktól, hogy itt a „változókat”, tehát a rajzok elemeit meghatározott elmélet alapján elemezték, ami megkönnyítette az értékelést és a magyarázatot is. Ez az oka annak, hogy könnyebben alkalmazhatjuk „házilag” is, puszta kíváncsiságból – tudhatjuk meg az AlphaGalileo weboldalán.

Ha tehát szeretne utánajárni, mi minden tudható meg egy szabadkézi rajzból, netán kíváncsi rá, hogyan értelmezze saját rajzait, itt a lehetőség. A granadai egyetem kutatói olyan módszertant dolgoztak ki a rajzok elemzésére, amely összeszedi és rendszerezi az egy-egy rajzon fellelhető elemeket. Ennek az a jelentősége, hogy lehetővé válik a diagnózisállítás, sőt, még a megfelelő, személyre szabott terápia is könnyebben összeállítható így.

A rajzok elemzésével megállapítható ugyanis, ha valaki pszichopatológiás eset. A rajzok az érzelmi problémák, a gátlásosságra vagy agresszivitásra való hajlam mellett a társadalmi helyzetekben való nehézkes eligazodásra vagy akár a bűnözési hajlamra is fényt deríthetnek. Ugyancsak kiderülhet, ha a rajzoló netán depressziós, melankóliára hajlamos vagy neurotikus.

A kutatás kézzelfogható eredménye, hogy a tudósok erőszak áldozatául esett nők és gyerekek, vagy esti iskolás diákok „rajzoltatásakor” pozitív előrelépést tapasztaltak. Utóbbiak például könnyebben szembenéztek múltjuk és jelenük problémáival, számolt be a kísérletek után Dr. Cid. Sőt, a módszer a vizsgálatban részt vevő autista gyermekek állapotában is jelentős változást hozott: mind nyelvi, mind kommunikációs képességeik javultak.

Nos tehát, ha kétségünk lenne, vagy csupán kíváncsiak vagyunk önmagunkra – pennát, ceruzát a kézbe! Bár Magyarországon még nem vettek mintát a spanyol tudósok, reménykedhetünk, hogy Belgium, Franciaország és néhány mediterrán ország után egyszer nálunk is megfordulnak majd.