nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Országossá válik a Magyar Tudományos Művek Tára

Nyilvános adatbázisban jelenik meg és a döntéshozók számára is hozzáférhető lesz az ország, az intézmények és a kutatók egyéni tudományos teljesítménye.

MTI | 2012. augusztus 30.
|  

Országossá válik az első nemzeti tudományos bibliográfiai adatbázis, a Magyar Tudományos Művek Tára (MTMT) – hangsúlyozta Pálinkás József kedden az MTI-nek a kétéves projekt indítása alkalmából. Az MTA elnökének ismertetése szerint a Magyar Tudományos Akadémia 2009-ben saját forrásokból hozta létre a Magyar Tudományos Művek Tárát (MTMT). Az Akadémia mellett az MTMT alapító intézményei közé tartozott a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság, a Magyar Rektori Konferencia, az Országos Tudományos Kutatási Alapprogram (OTKA) és az Országos Doktori Tanács, majd a kezdeményezéshez hazai egyetemek, főiskolák, egészségügyi intézmények csatlakoztak.

Az Új Széchenyi Terv Társadalmi Megújulás Operatív Programja keretében (TÁMOP) most 308 millió forint fordítható a nemzeti tudományos bibliográfiai adatbázis teljes kiépítésére. A kétéves projekt keretében teljes körűen hozzáférhetővé válnak a magyarországi felsőoktatási intézmények, az akadémiai, valamint a programhoz csatlakozott más kutatóhelyek 2007–2014 között megjelent (megjelenő) tudományos műveinek bibliográfiai adatai. Az adatbázis ennél azonban jóval szélesebb lesz, az igazán jelentős adatok 1990-ig visszamenőleg szerepelnek majd benne. A munkát az egyedülálló könyvállománnyal rendelkező Akadémiai Könyvtár (MTAK) koordinálja, amely e projektnek köszönhetően jelentősen megújul és hagyományos feladatai mellett XXI. századi modern információs központtá alakul.

A program azt tűzte ki célul, hogy valamennyi magyar tudományos eredmény bekerüljön az adatbázisba, jól láthatóvá téve a hazai kutatási eredményeket. Amikor kutatás-fejlesztésről esik szó, általában csak azt szoktuk idézni, hogy a GDP hány százalékát fordítjuk a K+F szektorra. Meg kell azonban nézni a kérdés másik oldalát is, azt, hogy a ráfordításokból milyen eredmények születnek a felfedező kutatásokban és a fejlesztésekben. Ez az adatbázis természetesen elsősorban a felfedező kutatásokra koncentrál, hiszen a publikációk ott jelennek meg, valamint arra, hogy egységes kritériumok szerint történjen a tudományos közlemények besorolása. Megjelenik benne a tudományos közlemények visszhangja is az idézettség nyilvántartásával, bemutatva, hogy milyen hatást váltottak ki a magyar tudományos eredmények” – magyarázta Pálinkás József.

Hozzátette: a korszerű, hiteles, szabványosított nyilvántartás országos méretekben teszi láthatóvá, mérhetővé, összehasonlíthatóvá a tudományos teljesítményeket.Az ország, az intézmények és a kutatók egyéni tudományos teljesítménye világosan megjelenik a nyilvános adatbázisban” – fogalmazott az MTA elnöke. Mint kifejtette, az MTMT rendelkezésére áll a döntéshozóknak, hogy nyomon követhessék, milyen eredmények születnek a tudomány támogatására fordított pénzekből. Másrészt az adattár lehetővé tesz tudománypolitikai döntésekhez szükséges elemzéseket, de rendelkezésére áll az Akadémia vezetésének, hogy értékelje az intézmények eredményeit, vagy például az Országos Doktori Tanácsnak, hogy meg tudja ítélni a kutatók személyes teljesítményét.Azt szeretnénk, ha Magyarországon lenne az egyik legjobb tudományos bibliográfiai adatbázis. Ilyen több országban is létezik, és vannak nemzetközi adatbázisok is. Amiben a Magyar Tudományos Művek Tára több, hogy egy adatbázisban mutatja a magyar eredményeket, beleértve a Magyar Tudományos Akadémia külső köztestületi tagjainak az eredményeit is. Emellett vannak olyan tudományos területek, például a társadalomtudományok, bölcsésztudományok, amelyek nemzetközi adatbázisokban nem szerepelnek” – összegezte Pálinkás József.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
2 szigetva 2012. augusztus 30. 14:31

@tenegri: Nekem se sikerült megbarátkoznom vele. Azt pedig végképp nem értem, miért az én feladatom nyilvántartani, hogy ki hol hivatkozik valamilyen írásomra. A Google Scholar szokott dobni egy számot, de hogy az mennyire hiteles, arról fogalmam sincs.

1 tenegri 2012. augusztus 30. 12:40

Az MTMT mint elképzelés természetesen jó, de a megvalósítás bizonyos vonatkozásai véleményem szerint katasztrofálisra sikerültek. Kötelezve van minden kutató, egyetemi oktató a publikációs adatainak és a hivatkozáslistájának rögzítésére az MTMT-be, de az ehhez biztosított kezelőfelület tébolyítóan használhatatlan, körülményes, lassú, rengeteg felesleges kört futtat, sok esetben túlszabályozott, máskor meg (épp a túlszabályozottság miatt) lehetetlen benne bizonyos adatokat rögzíteni. Amíg valaki 1-1 tételt írogat be időnként vagy a 10-15 tételes publikációs jegyzékét, addig ezek még valahogy kibírhatók, de amikor egy 200 tételes publikációs jegyzéket és többszáz elemes citátumlistát (ami az MTMT-től függetlenül is hülyeség) kellene rögzíteni, az hihetetlen kínszenvedés. Ezt a rendszert is olyanok tervezték, akiknek soha nem kell használniuk. Nekem a hajam égnek áll, ha csak arra gondolok, hogy újra használnom kellene...

Információ
X